NATO: az oroszok a románokig is elmehetnek

Fotó: Europress/AFP/Filippo Monteforte / Europress/AFP/Filippo Monteforte

-

Oroszország elegendő haderőt halmozott fel Ukrajna keleti határa mentén ahhoz, hogy akár a Dnyeper Menti Köztársaságig meneteljen.


Az ukrán határ mentén állomásozó orosz haderők létszáma mostanra nagyon jelentős lett, és bevetésre készen állnak – közölte a NATO európai főparancsnoka. Phillip Breedlove szerint különösen aggasztó, hogy Moszkva elegendő katonát halmozott fel ahhoz, hogy egészen Transznisztriáig menjen, és a Moldovától elszakadni kívánó és Oroszországhoz csatlakozni akaró térséget is megszállja. Az oroszok egyre inkább ellenfélként, nem pedig partnerként viselkednek – közölte a NATO-parancsnok, reagálva a szombati katonai akciókra. Az orosz hadsereg szombaton behatolt egy belbeki és egy novofedorovkai katonai bázisra. Az akció során az oroszok automata fegyvereket és bénítógránátokat használtak, a belbeki barakk parancsnoka szerint több ukrán katona is megsérült. Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország bármelyik pillanatban lerohanhatja Ukrajnát, hiszen Vlagyimir Putyin szerint a cél nemcsak a Krím volt, hanem a teljes ukrán terület. Az észt elnök élesen kritizálta az uniós vezetőket, amiért „csak ülnek és nézik”, ahogy Oroszország bekebelezi a Krímet. Az unió reakciója az orosz aggresszióra egy legyintés volt Moszkva kezére azzal, hogy feketelistára tettek néhány embert, ezen azonban Oroszország csak röhög. Az észt elnök szerint az EU-nak nem volna szabad tétlenül néznie, hogy Oroszország más országok területeit elcsatolja, hiszen ki tudja, lesz-e folytatása ennek a folyamatnak. John McCain szerint Vlagyimir Putyin „egy KGB-ezredes”, aki a XX. század általa vélt legnagyobb katasztrófáját akarja jóvá tenni azzal, hogy a szétesett Szovjetunió helyébe most helyre akarja állítani az "orosz birodalmat”. Az amerikai szentáror a BBC-nek nyilatkozva jelezte: az orosz elnök e törekvései miatt aggályos például Moldova helyzete is, különös tekintettel arra, hogy Moldova nem NATO-tag. Az amerikai politikus szerint Putyin azt számolgatja, hogy „mi az, amennyit még megúszhat, ugyanúgy, ahogy Adolf Hitler is ezt számolgatta az 1930-as években.” A szenátor alig burkoltan bírálta Európát, mondván: „eddig sok a beszéd, és nagyon kevés a tényleges lépés ahhoz képest, hogy Oroszország mit tett (Ukrajnában), lerohanva egy szuverén országot.” Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet a BBC-nek nyilatkozva ugyanakkor kijelentette, hogy a Krím és Oroszország „újraegyesítése” nem volt előre tervezett akció. A diplomata szerint mindazonáltal a lépés egy „60 évig tartó abnormális helyzetnek vetett véget.” Csizsov szerint „súlyos hiba” lenne, ha az Egyesült Államok katonákat vagy katonai segélyt küldene Ukrajnába. Szerinte azonban Oroszországnak egyáltalán nem áll szándékában fegyveres erő küldése Ukrajna „vagy Európa” más térségeibe.



A félmillió lakosú Dnyeszteren Túli Terület parlamentjének elnöke levelet írt moszkvai kollégájának, és arra kérte: a Kreml alkosson törvényt, amely lehetővé teszi számukra, hogy végre csatlakozzanak Oroszországhoz. A Moldován belül autonómiával rendelkező Transznisztria lakosai legutóbb egy 2006-ban megrendezett népszavazáson 97,2 százalékos többséggel nyilvánították ki csatlakozási szándékukat, ám annak eredményét Moldova nem ismerte el, és Moszkva sem igyekezett annak érvényt szerezni. A terület függetlenségét a szintén vitatott hovatartozású Abházián és Dél-Oszétián kívül a mai napig senki nem ismerte el. Ha Oroszország úgy döntene, hogy ezúttal meghallgatja a többségében oroszok és ukránok lakta vidék kérését, könnyen új frontot nyithat Ukrajna felé. Biztonságpolitikai szakértők szerint Transznisztria annektálásával Oroszország számára megnyílhat az út Ukrajna déli területeinek elfoglalásához, amellyel elzárhatnák az országot a fekete-tengeri kijáratoktól, teljesen megbénítva annak gazdaságát. A Dnyeszter mellékén jelenleg is 1300 orosz katona állomásozik, Kijevben pedig attól tartanak, hogy a terület hivatalos csatlakozását követően Oroszország ide is jelentős erőket összpontosíthat, kevesebb mint félszáz kilométerre Odessza kikötővárosától. Moldova tavaly év végén írt alá társulási szerződést az Európai Unióval, így a nemzetközileg elismert határainak esetleges megbontása tovább mélyíthetné a nagyhatalmak közti feszültséget. A Moldovával szomszédos Románia elnöke az ukrán válság kapcsán nemrég azt nyilatkozta, Vlagyimir Putyin célja, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal. Traian Basescu szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan „befagyott konfliktus” kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.

A Dnyeszter Menti Köztársaság először 1990-ben kiáltotta ki függetlenségét, erre Moldova román önkéntesek által is támogatott katonai beavatkozással válaszolt. Oroszország a transznisztriaiak oldalán szállt be az öt hónapig tartó konfliktusba, amely 1992 júliusában háromoldalú tűzszüneti megállapodással zárult – ezt eddig mindhárom fél tiszteletben tartotta. A területen azóta tartózkodnak orosz békefenntartók, annak ellenére, hogy Moldova többször kérte Moszkvát, vonja vissza a katonáit. A nemzetközi közösség által el nem ismert köztársaság saját kormánnyal és közintézményrendszerrel, több mint 5000 fős önálló hadsereggel rendelkezik, bár lakosai jobbára kettős állampolgárok. A sokak által maffiaállamnak titulált Dnyeszter Menti Köztársaság a fegyver- és embercsempészek paradicsoma. Oroszországhoz való csatlakozása esetén hasonló exklávé lehet, mint a Kalinyingrádi Terület. Ukrajna nemrég megerősítette Transznisztria határainak őrizetét arra hivatkozva, hogy megakadályozza az ott élő oroszok beszivárgását, akiket azzal vádol, hogy elégedetlenséget szítanak az ország déli területein.

A HVG. 2014. március 22-i számában portrét közölt Szergej Akszjonovról, a Krím félsziget miniszterelnökéről. Amellett, hogy kiderül a cikkből, hogy Akszjonov előélete enyhén szólva sem makulátlan, egy érdekes kapcsolatra is fény derült. Akszjonov apja ugyanis, miután a szovjet hadseregben Moldovában szolgált, az 1990-es évek elején hozzájárult a Dnyeszter Menti Köztársaság senki által el nem ismert államiságának kivívásához. Azóta a helyi oroszok szövetségének elnöke, nem csoda hát, hogy a Krímnek és Transznisztriának ugyanazok a céljai. (Szergej Akszjonov [képünkön] egyébként sosem élt huzamosabb ideig Oroszországban, mégis ő kardoskodott a Krím Orosz Föderációhoz csatolása mellett.) - -