Nálunk ez szólt 2013-ban

Fotó: AFP PHOTO / DPA/ BORIS ROESSLER /GERMANY OUT / István Hajdu

-

HÁTTÉR

Közhelyes arra panaszkodni, hogy meghallgathatatlan mennyiségű zene jelenik meg, de lassan tényleg új időskálát kell bevezetni a meghallgatásra váró dalok mérésére. Nem is merjük azt mondani, hogy a listánkon szereplő számok az év legjobbjai. Az viszont biztos, hogy ezeknél a daloknál fényesre kopott az SSD, ide emlékezetből is eltalál a merevlemez olvasófeje.


Az év albumát már csak azért is nehéz megtalálni, mert abban sem sikerült megállapodnunk, hogy az albumformátum egyáltalán létezik-e még. A VS.hu legénységének és leányságának ezek voltak a kedvencei 2013-ból.


Balkányi Nóra - Bonobo: Cirrus

A brit Simon Green producer, DJ és zenész legújabb saját albuma április elsején jelent meg: a The North Borders-el szeptemberben nálunk is játszott a Millenárison. Az egyik legismertebb szám az albumról a Cirrus, amit először már januárban játszott a BBC Radio 6. A dal nem a hegedűsen elnyújtott, de komolyan pörgős darabok, inkább a nincs megállás-féle Bonobo-számok közé tartozik. A kaleidoszkóppal és retró feelinggel erősen megpakolt videó miatt is itt a helye.



Csatlós Hanna - Forest Swords: Engravings (album)

A brit producer, Matthew Barnes olyan zenét csinál, amelyben jó kis gitár loopok keverednek a lüktető hiphoppal és az egészben van még helyenként valami keleti hangzás is. Ettől pedig az idén a legizgalmasabb zenévé az övé vált a számomra.



Földi Bence - Franz Ferdinand: Right Thoughts, Right Words, Right Actions (album)

Számomra az év kultúrterméke minden tekintetben a Franz Ferdinand Right Thoughts, Right Words, Right Actions című albuma volt, amely már szeptemberben bearanyozta az évemet. A skót banda a hosszú szünet és a nagy várakozások ellenére ismét képes volt időtálló albumot letenni az asztalra, amelynek dalait még sokáig dúdolni fogjuk – főleg a Love Illuminationt és a Right Actiont. Bár később már a román Rise of Artificial System of Sound című korongját „hallgattam rongyosra”.



Keller-Alánt Ákos - Tirzah & Micachu: I'm Not Dancing

Két és fél perc a jövőből. Micachu lehet nem lesz a slágerlisták királynője, de ha 5-10 év múlva megkérdezik az akkori világsztárokat, ki volt rájuk a legnagyobb hatással, Micachut biztosan említeni fogják mindannyian. Ez most a Rock&Roll!



Lakner Dávid - Pryapisme – Une nuit sur le Mont-Chauvelu

Játékos, eklektikus, kaotikus: az Éj a kopár hegyen avantgárd feldolgozását semmiképp sem érdemes kihagyni ettől az őrült francia alakulattól. Egyébként pedig a Hyperblast Super Collider is bátran tekinthető az év albumának!



Paul Ági - Jake Bugg

Nem vagyok újságíró, se szerkesztő.....úgy ér? Akkor nekem Jake Bugg volt az év nagy felfedezése, akit láthattam a montreux-i Jazz Fesztiválon.



Szabó Dániel - Miley Cyrus: Wrecking Ball

A Disney korábbi Hannah Montanája viccen kívül az egyik legtehetségesebb pop-énekesnője napjainknak. A mezőny nem erős, hiszen a depis Lana Del Rey a legnagyobb rivális. A Wrecking Ball pedig egy jó szám, olyan, amit addig mindenki szeret, amíg csak az autórádióban hall meg és nem tudja, hogy ki énekli. Ha a pop-zene egy óriási rét, akkor ez a dal rajta a harmat. De 2013-ban a női popsztárok egy része nem bír nem élni a ziccerrel, hogy ne változzon szépen lassan Lady Gagává. Mileyból is botrányhercegnő lett, ami miatt az egész Wrecking Ball is kapott egy ribancoskodós szirupot, amitől senki sem bír elvonatkoztatni. A dal éppen ezért álljon itt, mint emlékműve annak, ahogyan az egyik legtehetségesebb hang tönkrevágja az egész karrierjét.



Szedlák Ádám Zoltán - Kobo Town: Kaiso Newscast

Valami dél-amerikás dokumentumfilm közepén találtam Drew Gonsalves bandáját. A film nem emlékszem miről szólt - tán zenéről - a Kobo Town viszont rajtam ragadt. Ügyes fúvósok, épp nem eltúlzott karibi hangulat, és olyan dalszövegek, amik a hulahulázó - tudom, az Hawaii - lányok helyett a problémákról szólnak. A Kaiso Newscast esetében arról, hogy de jó is lenne, ha az újság az igazat írná. Tiszta Newsroom.