Nagy kárt okoztak a viharok a szántóföldeken

Fotó: MTI / Oláh Tibor / MTI / Oláh Tibor

-

A május eleje óta tartó csapadékos időjárás és a viharok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei igazgatóságainak jelentései alapján több helyen is kárt okoztak a szántóföldi növényekben, a kertészeti kultúrákban és a gyümölcsösökben – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI érdeklődésére.


Az összegzés szerint a szükségesnél több eső hatására növekszik az átnedvesedett és a belvizes területek aránya. Az ország nyugati részéből kisebb árvizeket is jelentettek – elsősorban a Rába folyó térségéből –, ami szintén gondokat okozott a gazdáknak. A szakértők megjegyzik: a kötöttebb talajú területeken a jelentős csapadék hatására akár ki is pusztulhat a vetés a megjelenő vízfoltok miatt. A kalászosok az erős szél és a vihar hatására sok helyen megdőltek, a szakemberek szerint azonban ezt „nagyobb részt még kinőhetik” a növények. A szél által ledöntött virágzó repcékben is mutatkoznak veszteségek, emiatt terméscsökkenés várható. A tartós esőzés a lucerna és a vörös here betakarítását késlelteti, egyes területeken a fél kaszálás már kiesett. A jégverés és a nagy szél a gyümölcsösökben jelentős kárt okozott. A körte-, alma- és szilvaültetvényekben is jeleztek jégkárt a gazdák, a kárbejelentések folyamatosak. Az erős szél megtépázta a lombokat, a fejlődő gyümölcsöket pedig egymáshoz verte, ami jól látható ütődésnyomokat okozott. Azok a gyümölcsök, amelyek ütést kaptak, többnyire elpusztulnak. A fán maradók pedig az esetleges gombás fertőzés miatt mehetnek tönkre. A korai cseresznyénél a sok csapadék miatt több helyről jelentették a gyümölcsök repedezését. A zöldségkultúrákban szintén kárt okozott a vihar és a jégverés, illetve néhány növényt – például a paprikát és a paradicsomot – a gazdák nem tudták kiültetni.


-


Volt, ahol a homok okozott gondot

A Nyírség egyes területein nem a jégverés, hanem a homokverés okozott gondot. Több gazdálkodó jelezte, hogy a kelőben lévő vagy kikelt napraforgót betakarta a szélhordta homok. A tájékoztatás szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érkezett a legtöbb kárjelentés – igaz, az eső eddig itt nem okozott belvízkárokat, mivel a téli csapadékhiányt kompenzálta. Az elmúlt időszakban 257 termelő tett 645 hektárra kárbejelentést, míg összességében a kárenyhítési évre vonatkozóan 416 termelő 2777 hektárnyi területre jelzett kárt. A közlemény szerint a felhőszakadás, a jégeső vagy a vihar esetében a termelőknek a káresemény észlelését követő 15 napon belül kell bejelentést tenniük, az aszály, a belvíz, a mezőgazdasági árvíz vagy a fagy okozta káreseményeket pedig a növényeken észlelhető károsodást követő 15 napon belül kell a területileg illetékes kormányhivatal földművelési igazgatóságára bejelenteni. Így fordulhat elő, hogy az utóbbi csoportba tartozó károk bejelentése hetekkel a káresemény után történik. Az összesítés szerint a május 15-ig beérkezett kárjelentések alapján téli fagykár 9 hektáron volt; tavaszi fagykár 832 hektárt érintett; belvízkárt 80 hektár esetében jelentettek; jégesőkár 935, aszálykár 803, viharkár 12, felhőszakadás pedig 106 hektárt sújtott.