Munkavállalás és elvándorlás: ilyen volt, ilyen lesz

Fotó: Europress Fotóügynökség / Béla Fotós

-

Magyarországon egyelőre kevesen változtatnak munkahelyet, a munkaerő-elvándorlás felpörgése 2016 után várható. A kontinensen is akkor tetőzik a fluktuáció. És bár sok magyar munkavállaló megy Nagy-Britanniába, a lengyelek még mindig jóval többen vannak a szigetországban.


Mennyien és hova mennek a magyarok, ha kivándorlásról van szó? Mennyi külföldit tud befogadni Nagy-Britannia, és hogyan viszonyul a bevándorlókhoz? Az el- és bevándorlás égető kérdés mindkét országban. Emlékezetes: Matolcsy György az év elején még nemzetgazdasági miniszterként félmillió külföldön dolgozó magyarról beszélt, az utóbbi hetekben-napokban pedig brit politikusok kongatták a vészharangot, mert szerintük nem tett jót az országuknak az EU-hoz 2004-ben csatlakozott kelet- és közép-európai államokból érkező rengeteg bevándorló. Pedig Magyarországon még nincs csúcson az elvándorlás. A Hay Group nemzetközi humánerőforrás és tanácsadó cég felmérése szerint hazánkban valamikor 2016 után várható az elvándorlás felpörgése. Mindez egyebek mellett azzal lesz összefüggésben, hogy a válság sújtotta európai országok gazdaságai kezdenek magukhoz térni. Magyarországon első körben a vállalati vezetők, vezető beosztású munkavállalók elvándorlására lehet számítani. A cégvezetők képzettségüknek és nyelvtudásuknak köszönhetően más piacokon is megtalálják a helyüket. És bár már itthoni fizetésük is magasnak számított Magyarországon, Nyugaton ehhez képest még többet kereshetnek. Az előrejelzés szerint Európában a növekedés beindulásával jelentősen megnő az elvándorlás. Ez keleti és nyugati országokat egyaránt érint: a volt szocialista blokkból Lengyelország és Oroszország, nyugaton Németország és az Egyesült Királyság lesz mindenekelőtt érintett a munkaerő-elvándorlásban.


Ezzel meg is érkeztünk Nagy-Britanniába. A szigetországban az elmúlt hetekben és napokban szinte nem akadt olyan vezető politikus, aki ne nyilatkozott volna a főleg kelet- és közép-európai EU-s államokból jövő bevándorlás fékezéséről. De mit mutatnak a számok? Nagy-Britanniának tényleg a magyar munkavállalóktól kell félnie? A brit statisztikai hivatal csütörtökön tette közzé legfrissebb jelentését. E szerint az idei év első felében 503 ezer bevándorló érkezett a szigetországba; közülük 183 ezer európai uniós országból (az összesből, nemcsak a 2004-ben és az azóta csatlakozókból). A valamivel több mint félmillió összes bevándorlóból 202 ezer érkezett munkavállalási céllal. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy Nagy-Britanniában ugyanúgy létezik elvándorlás is, mint bármilyen más ország esetében: 2013 első hat hónapjában 320 ezren hagyták el az országot. A hivatal adatai szerint tavaly - a most következő adatok tehát nem az idei év első felére vonatkoznak - a legtöbben Kínából, Indiából, Lengyelországból, az Egyesült Államokból, illetve Ausztráliából érkeztek Nagy-Britanniába. Tavaly Kína adta a bevándorlók csaknem 9 százalékát. A többi ország közül számunkra talán Lengyelország a legérdekesebb: 2012-ben 29 ezer lengyel vándorolt be a szigetországba, ami az összes bevándorló valamivel több mint 6 százaléka. Az utóbbi pár évben még Pakisztán és Spanyolország állt előkelő helyen a bevándorlási „toplistán”. Magyarország nincs nevesítve az anyagban, ami mindössze annyit jelent, hogy Nagy-Britannia esetében nem tartozunk a legnagyobb kibocsátó országok közé. Ettől persze még mind a brit politikusok, mind a közvélemény érezheti úgy, hogy a jövőben máshogy kellene kezelni a bevándorlás problémáját. Ám ha a fentebb részletezett, az évtized második felében várható munkaerőmozgást tekintjük, nemcsak a be-, hanem a kivándorlás kérdését is meg kell oldani - a kontinens többi országában is.



Cameron, Miliband, Straw: visszafogni a bevándorlást!

Mit mondtak pontosan és hogyan vélekednek a bevándorlás visszafogásáról a brit politikusok? David Cameron (miniszterelnök, Konzervatív Párt)
  • az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme vagy gazdasági teljesítménye érjen el egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik számukra a munkavállalás más uniós országokban
  • egy EU-tagállam felső korlátot szabhatna meg, ha egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet az uniós bevándorolás
Ed Miliband (elnök, Munkáspárt)
  • nem engedné be korlátozás nélkül a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalókat
Jack Straw (volt bel- és külügyminiszter, Munkáspárt)
  • „Az egyik látványos hiba (...) az volt, hogy feloldottuk az átmeneti korlátozásokat az EU-ba 2004 közepén felvett kelet-európai országokkal, például Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.”