Mr. Football szerint fényes a magyar foci jövője

-

HÁTTÉR

Tizenegy évesen, az ötvenhatos forradalom leverése után vándorolt ki családjával Ausztráliába Ürge László, akit az országban ma már Les Murray néven – avagy Mr. Football-ként – ismernek. A VS.hu-nak azt mondta, szerinte a magyar válogatott kijuthat a 2018-as világbajnokságra. Saját bőrén tapasztalta meg, hogy a foci nemcsak sport, hanem integrációs eszköz is.


Nemrégiben teljesen véletlenül futottam bele Les Murray egyik blogposztjába, amelyben arról írt, hogy miként hatottak a külföldi bevándorlók az európai futballra Ausztráliában. Meglepődve láttam, hogy a futball társadalmi integráló szerepét saját példájával illusztrálta: 1956-os magyar kivándorló család tizenéves fiaként hogyan segített neki a labdarúgás az ausztrál társadalomba való beilleszkedésben. Interjút kértem tőle.



Budapestről Ausztráliába

Les Murray Ürge László néven született 1945-ben Budapesten, de régóta Ausztráliában él. Anno, kisgyermekként még versmondó versenyeken is szerepelt, kedvence Petőfi János Vitéze volt. Ürge családja – „kétszázezer disszidenssel együtt” – hagyta el az országot az 1956-os forradalom bukását követően. „A szüleim elvesztették hitüket a forradalom leverését követően, jobb életre és nagyobb szabadságra vágytak. Ráadásul édesapám aktív résztvevője volt a forradalomnak, így valószínűleg megtorlás várt volna rá” – magyarázta a család kivándorlásának okait Murray a VS.hu-nak angol nyelven adott interjújában. 11 éves volt, amikor 1956 decemberében a család Ausztriába menekült, majd nem sokkal később Ürgéék Ausztráliába költöztek.

Ott pedig valóban nagy szerepe volt abban a labdarúgásnak, hogy sikerült neki – és más bevándorlóknak is – beilleszkedni az ausztrál társadalomba. „A labdarúgás sokkal több mint egy sport. Egy kultúra, egy életmód. Borzasztóan sokat lehet a futballból tanulni az emberi természetről és úgy általában az életről” – mondta lapunknak Les Murray. „Amikor 12 évesen beválogattak az iskolai csapatba, úgy éreztem, hogy minden Karácsonyom egyszerre jött el, egy pillanat alatt asszimilálódtam. A futball volt ausztrállá válásom útja” – írta korábban blogjában.

„Nem tudom elfogadni, hogy egy olyan ország és egy olyan nép, amely több nagy csapatot is »kitermelt« (1938, 1954), elvesztette volna a képességét arra, hogy ezt újra megtegye. Ez az ajándék, a gének megmaradnak.”

Foci, a jó tanító

Az említett posztban Les Murray azt írta, hogy az ausztrál labdarúgás fejlődésében fontos szerepet játszottak a bevándorlók – mint például Abonyi Attila, aki szintén ötvenhatos menekült. Külön kiemelte a horvát származásúakat, akik az ausztrál labdarúgás legsikeresebb bevándorlói. Murray feltételezi, hogy a mostani fiatal generációk között pedig sok olyan gyerek van, akik Afrika és Ázsia háború sújtotta területeiről érkeztek. Ezek a srácok – miként a legtöbb illegális bevándorló – fociznak a menekülttáborokban. Elütik az idejüket – valami olyannal, amiben örömüket lelik. Számukra ráadásul ez kitörési pont és remény is egyben. Így többségüknél ez az országba való bebocsátás után is folytatódik, mert új hazájukban így találhatják meg legkönnyebben a helyüket – a futball által. Emellett pozitívan hatott az ausztrál futballra, hogy nemrégiben a hollandok átvették felette az irányítást, és a módszertani változásokban benne volt az eredményesség lehetősége. Ürge László Albert Camus-t, a focista-írót idézte fel, aki egyszer így nyilatkozott: „Mindent, amit az erkölcsről és a férfiak kötelezettségeiről tudok, a futballnak köszönhetem”. Murray szerint Camus-nek igaza van, de nemcsak ezeket lehet megtanulni a futballból, hanem az emberi természetről is többet tudhatunk meg. „Egy focimeccs közben annyi mindent érzékelhetsz: a csapat etikáját, lojalitást, vezetői képességet, diadalérzést, szenvedést, bosszút, önzőséget, önzetlenséget és így tovább. Rengeteget tanultam az emberről csak azzal, hogy játszottam és figyeltem a futballt” – mondta Les Murray.

-


Bevándorlógyerekből Mr. Football

A későbbi újságíró mindig is orvos szeretett volna lenni, de szülei nem tudták megengedni maguknak az egyetemi tandíjat, így a fiatal emigráns négy évig orvostechnológiát tanult, míg le nem morzsolódott. „Aztán egy rock and roll együttesben, a The Rubber Band-ben énekeltem, amíg 1972-ben meg nem kaptam a belépőmet az újságírói pályára”. Ennek kapcsán Murray elmondta: „Nem volt nehéz, mert eddigre már anyanyelvi szinten beszéltem angolul. A nyolcvanas évek közepén már Mr. Football-ként kezdtek emlegetni, és az évtized végén kezdtem televíziós sportújságírói karrieremet”.

Az elnevezés onnan ered, hogy korábbi munkatársát, a legendás ausztráliai sportriportert, John Warrent Mr. Soccer-nek nevezték (a soccer az európai foci elnevezése az Egyesült Államokban és Ausztráliában). Így Murray-nek a Mr. Football jutott, és Warren 2004-es haláláig együtt is emlegették őket – Mr. Soccer és Mr. Football. Munkatársa halála óta Murray egyeduralkodó a labdarúgás kommentálásának területén. „Már nem emlékszem pontosan, hogy ki aggatta rám először ezt a címkét, de azt hiszem, valaki a médiából” – mondta a sportriporter.

-


Már nem magyarul gondolkodik

Amikor először kapott televíziós munkát, munkaadói megkérték Ürge Lászlót, hogy cserélje le az ausztrálok számára nehezen kiejthető nevét. „A Murray vezetéknevet választottam, mert az magyar névként is megállja a helyét. Amint egy kicsit ismertebb lettem, jogi úton is megváltoztattam a nevemet” – mesélte a sportriporter.

Bár anyanyelvi szinten beszél angolul, Les Murray magyarul sem felejtett el teljesen, de azt elismerte, hogy tudása megkopott. „Minden szerdán együtt ebédelek két bátyámmal, akikkel magyarul beszélgetünk” – mondta, de azt a kérdést, hogy nem tervez-e magyarul is írni, hárította. „Nem hinném, hogy a mai magyartudásom elegendő lenne ahhoz, hogy az anyanyelvemen írjak könyvet.” Ma már nem magyarul, hanem angolul gondolkodik. „Egyébként 2006-ban kiadták angol nyelvű önéletrajzomat, By The Balls címmel. Próbálkoztam magyarországi kiadóknál, hogy esetleg megjelenhetne-e a magyar fordítása is, de nem igazán érdekelte őket.”

Ám ez sem tántoríthatta el Murray-t attól, hogy továbbra is kövesse a magyar futballt – ami sok fájdalmat is okozott neki. „De azt hiszem, látom már a fényt az alagút végén. Ha tovább fejlődünk, hiszem, hogy lehet esélyünk a 2018-as világbajnoki selejtezősorozatban” – mesélte a VS.hu-nak az ausztráliai magyar sportriporter. Murray ezen feltevését arra alapozza, hogy szerinte a futballban uralkodik egyfajta ciklikusság, „ezt pedig rengeteg tényező befolyásolja, olyanok, mint például a geo-kereskedelmi mozgások, gazdasági feltételek és igen, a politika is”. Hozzátette: „Nem tudom elfogadni, hogy egy olyan ország és egy olyan nép, amely több nagy csapatot is »kitermelt« (1938, 1954), elvesztette volna a képességét arra, hogy ezt újra megtegye. Ez az ajándék, a gének megmaradnak”. Murray szerint a kérdés csak az, hogy ezzel az „ajándékkal” hogyan sáfárkodnak. „Optimista vagyok, hiszem, hogy fényes a magyar futball jövője” – tette hozzá Ürge László.

Elmondása szerint szívesen segítene is ebben a fejlődésben, de nem tudja, mivel lenne képes hozzájárulni a magyar labdarúgáshoz. „Újságíró vagyok, nem a sportügyek aktív intézője” – szabadkozott Murray, majd hozzátette, hogy magyar részről sem érkezett olyan megkeresés, amelyben segítséget kértek volna tőle. Ugyanakkor, ha angol nyelvű sportriporteri állást ajánlanának neki Magyarországon, elgondolkodna a dolgon.

Bogdán Ádám (földön) és Korcsmár Zsolt a harmadik holland gól után a Hollandia – Magyarország világbajnoki selejtező mérkőzésen Bogdán Ádám (földön) és Korcsmár Zsolt a harmadik holland gól után a Hollandia – Magyarország világbajnoki selejtező mérkőzésen   Kérdésünkre elmondta, hogy a magyar focin nem igazán segíthet az, ami egykor az ausztrálon – a korábban taglalt bevándorlásra gondolt –, mivel Magyarország csak tranzitország, nem célország a bevándorlók számára.

Murray-nek természetesen Puskás Ferenc a kedvenc labdarúgója. „Akkoriban ismertem meg személyesen Öcsit, amikor Ausztráliában edzősködött. Csodálatos ember és hatalmas játékos.” Nemcsak találkozott, hanem játszott is együtt a Száguldó Őrnaggyal, 1985-ben egy gálameccsen, amikor ő 58 éves volt, Murray pedig 38. „Ez volt életem legérzelmesebb pillanata, amikor a tízes mezben játszó Puskás mellett nyolcasban focizhattam” – mondta Ürge, aki később újságíróként is találkozott Puskással. A legendás magyar focista akkor Ausztrália legsikeresebb klubját, a South Melbourne-t edzette. „Egy sorsdöntő bajnoki meccs előtt kerestem fel. Miközben a játékosai melegítettek, Puskás csak üldögélt nyugodtan. Amikor ennek okát tudakoltam, így válaszolt »Ők fognak játszani, nem én!«” Az Aranycsapat legendás focistája azt is elmondta, hogy ő megmaradt játékosközpontú edzőnek: a futballpályán az a döntő, hogy a játékosok miként játszanak, nem az, hogy az edző milyen döntéseket hoz. „Emiatt még jobban megszerettem. Azt hiszem, Puskás haláláig játékos, focista maradt” – mondta lapunknak Les Murray, aki egyébként gyakran jár „haza”, legközelebb pont a Puskás Ferenc Kupára érkezik majd tavasszal Felcsútra. A magyar csapat 1949-ben: Puskás Ferenc, Balogh II Sándor, Lakat Károly, Kocsis Sándor, Budai II László, Szusza Ferenc, Bozsik József, Rudas Ferenc, Börzsei János, Deák Ferenc, Henni Géza. Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő A magyar csapat 1949-ben: Puskás Ferenc, Balogh II Sándor, Lakat Károly, Kocsis Sándor, Budai II László, Szusza Ferenc, Bozsik József, Rudas Ferenc, Börzsei János, Deák Ferenc, Henni Géza. Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő

A büszke sportriporter és apa

Murray-nek két lánya született Ausztráliában, akik hamarosan megkapják a magyar állampolgárságot. „Nem beszélnek tökéletesen magyarul, ami az én hibám. Édesanyjuk lengyel, ezért aztán az angol volt a közös nyelv az otthonunkban. Ugyanakkor rendkívül büszkék magyarságukra, és imádják a magyar kultúrát, így a zenét és a konyhát is” – büszkélkedett lányaival a sportriporter. Mint kiderül, Natalie nevű lánya követte őt a televíziós újságírói pályán. „Natalie-t valószínűleg inspirálta a munkám. Rendkívül tehetséges újságíró és műsorvezető” – mesélte lányáról Murray. Ám magára, illetve kitüntetésére is büszke: „2006-ban a sportújságírásért és a futballért tett szolgálataimért elnyertem az ország legmagasabb kitüntetését. Ausztrália Rendjének tagja lettem, így nevem elé biggyeszthetem az »AM« előtagot. Rendkívül büszke vagyok erre” – mondta az ausztráliai magyar sportriporter.

Az elismerést azzal indokolták, hogy komolyan hozzájárult ahhoz, hogy az európai foci egyre népszerűbb sportág Ausztráliában. „Egész életemben azon voltam, hogy ausztrálokkal megszerettessem és megértessem a futballt. Köszönettel tartozom az SBS-csatornának, amiért lehetővé tették számomra, hogy véghezvigyem ezt a missziót” – zárta interjúnkat Murray, akivel tehát legközelebb tavasszal lehet majd találkozni Magyarországon.