Mostantól más lesz élettársnak lenni

-

De azért nem annyira más. Az élettársaknak akárcsak most, az életbe lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) mellett is szükségük lesz szerződésekre, ha fel akarnak készülni a váratlan helyzetekre. Családtagnak csak akkor számítanak, ha közös gyerek is van. És akkor sem annyira, mintha papírjuk is lenne.


Március 15-től ötvenöt év után vadonatúj polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a mindennapokat, a családi viszonyokat is. Talán egyetlen részét sem övezte annyi indulat és vita, mint éppen a család és a támogatott párkapcsolatok mibenlétét, sőt, a legkényesebb kérdések még mindig az Alkotmánybíróság döntésére várnak.

Győzött a házasság

Az élettársakról szóló paragrafusok ugyanis kikerültek a családjogi részből, az élettársak nem kerültek be a közeli hozzátartozók közé – ahol csak a férjnek és feleségnek jutott hely –, és ez azt jelenti, hogy egészen más szabályok vonatkoznak rájuk, függetlenül attól, hogy hány év együttélés van a hátuk mögött. A bejegyzett élettársak az eredeti elképzelésekkel ellentétben teljesen kikerültek a Ptk.-ból, jogaikat így mostantól kizárólag a rájuk vonatkozó 2009-es törvény védi, amely kimondja, hogy ezek - a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve - megegyeznek a házastársakéval. Két-háromszáz egynemű párról van szó, amelyek azért választották ezt a – külön törvényben lehetővé tett – kapcsolati formát, mert házasságot akkor sem köthetnek, ha akarnak.

Mit jelent ez praktikusan?

Ha az élettárs nem akarja, hogy a másik gyereke vagy a szülei kipenderítsék a lakásból, ha egyedül marad, akkor írjanak vagyonjogi szerződést meg végrendeletet – javasolják az ügyvédek. Az új Ptk.-ba ugyanis nem került be végül, hogy tíz év együttélés után az élettárs is a házastárshoz hasonlóan örökölhet, vagy legalább maradhat a közösen lakott lakásban. Amíg minden rendben, természetesen nincs gond, a jognak akkor lesz szerepe, ha az élettársi kapcsolatnak vége. Élettársi örök harag Akárcsak a házasságnál, itt is évekről van szó, amíg valahol együtt laknak, esetleg közös vállalkozásuk van, de mindenesetre sokféle vagyontárggyal gyarapodnak. Ha viszont különköltöznek, élettársaknál az egyetlen mód, hogy a gyengébb – a jogászok tapasztalata szerint többnyire a nő – ne váljon teljesen kiszolgáltatottá, hogy idejekorán vagyonjogi szerződést kötnek, vagyis megállapodnak arról, hogy mi kié lesz. Ők ugyanis nem közös, hanem önálló vagyonszerzők, akik csak a közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. És ez akkor sem szokott megóvni a bíróság előtti civakodástól, ha közreműködésnek számít a gyereknevelés, a háztartási munka meg a másik vállalkozásában végzett munka is. Védelmet élettársnak csak akkor nyújt a törvény, ha közös gyerek is van, de ez elsősorban a lakáshasználatra vonatkozik. Jog nincs, a kötelesség marad Ha a kapcsolat azért szűnik meg, mert a pár egyik tagja meghal, a házastárs nem kerül utcára: holtig tartó haszonélvezete lesz a közös lakáson és a berendezésen. Az élettársnak ez nem jár, ahogy nem jár rész a többi vagyonból sem. Neki tehát csak akkor lesz bármilyen joga, ha van végrendelet. De ahhoz megint csak nem lesz joga, hogy közös végrendeletet tegyen a párjával, ahogy ezt a házastársak megtehetik. Paradox módon elhunyt párjának eltemettetése továbbra is nemcsak joga, kötelessége is lesz.

Hozzátartozó, csak nem közeli

Azt lehetne mondani, mindegy, hogy valaki közeli hozzátartozó vagy csak egyszerűen hozzátartozó, de hát nem mindegy. Az új Ptk. szerint közeli hozzátartozók a szülők, a gyerekek, a testvérek, a férj meg a feleség. Az élettárs „csak” hozzátartozó. A bejegyzett élettársat nem említi. És ebből egy sor dolog következik, amiket már nem egyszerűen a Ptk., hanem más törvények szabályoznak. Nagyon gyakran nincs jelentősége, hogy ki „közeli”, és ki nem. Ahol ugyanis már-már embertelen lenne, ha az élettársak jogait korlátoznák, ott külön megnevezik őket. Ezért például ugyanúgy joguk van megismerni a párjuk gyógykezelésével kapcsolatos adatokat, mint a házastársaknak, vagy joguk van fizetés nélküli szabadságot kérni, ha ápolni akarják őt. De például örökbefogadásnál közösen nem fogadhatnak örökbe gyereket. Ehhez csak házastársaknak van joguk. Azt, hogy mennyire komolyan gondolja a kormány, hogy csak a házasságot támogatja, azt például néhány, a vagyoni helyzetet érintő viszonylag új jogszabályon, a földdel kapcsolatos törvényeken lehet lemérni. Ezek ugyanis a közeli hozzátartozók közé nem illesztették be az élettársakat. És termőföldet csak közeli hozzátartozóknak lehet odaajándékozni vagy szívességi használatba adni – vagyis élettársaknak nem. Ráadásul a nem közeli hozzátartozók – tehát például az élettársak – között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog és a használat joga 2014. május 1-jén automatikusan megszűnik. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a bejegyzett élettársak sem a közeli hozzátartozók, sem a hozzátartozók között nem szerepelnek; szerinte ugyanis ez önkényes megkülönböztetés, ráadásul ellentmondásos jogi helyzeteket eredményez. Ugyanakkor az igazságügyi tárca szerint a bejegyzett élettársak az új Ptk-tól függetlenül közeli hozzátartozónak számítanak. Arra egyelőre nincs válasz, hogy konkrét, bíróság elé kerülő jogvita esetén, a bíróság elfogadja-e hogy a két fogalom tulajdonképpen ezek szerint szinoníma.

Maradtak sutaságok

Az nem egészen érthető, hogy miért maradtak a jogszabályokban, de még az új Ptk.-ban is olyan paragrafusok, amelyek teljesen eltérően rendelkeznek például összeférhetetlenségi ügyekben az élettársakról meg a házastársakról. Van, ahol az élettársak, és van, ahol a házastársak számára kedvezőbb a szabály. Vékás Lajos professzor, a Ptk.-t előkészítő kodifikációs bizottság vezetője a VS.hu-nak azt mondta, sem a Ptk.-ban, sem a többi jogszabályban nem szándékos a különbségtétel; így ezeket az ellentmondásokat várhatóan hamarosan kiszűrik és módosítják a jogalkotók.


Kacskaringós út a jelen Ptk.-ig

Az eredeti elképzelések szerint a bejegyzett élettársak házastársakéival azonos jogai külön is szerepeltek volna a Polgári Törvénykönyvben, és benne lett volna a közeli hozzátartozókat meghatározó felsorolásban is, ahogy ez a régi Ptk-ban is így volt, hiszen egyneműek nem köthetnek házasságot, vagyis nem választás kérdése az, hogy élettársakként vagy házastársakként élnek. A külön rájuk vonatkozó jogszabály megmaradt, a fogalom viszont az új Ptk-ból kimaradt. Az élettársakat tíz év együttélés után illették volna meg a házastársakéval azonos jogok, legalábbis vagyoni ügyekben. A törvényt ennek szellemében készítették elő, a változtatás a KDNP módosító javaslatainak köszönhető. A Ptk.-t előkészítő bizottság még családként tekintett az élettársi kapcsolatban élőkre is. Vékás Lajos professzor, a Ptk.-t előkészítő kodifikációs bizottság vezetője még a törvény elfogadása előtt is azzal érvelt, hogy mivel több százezer ember él élettársi kapcsolatban, és a megszületett gyerekek több mint 40 százaléka ilyen kapcsolatból származik, ezt a jognak is figyelembe kell vennie. A módosító javaslatot bírálva azt írta, hogy „ez a szemellenzős hozzáállás kiszolgáltatottá teszi a gyengébb felet (tipikusan: a nőt) olyan – nem ritka – esetekben, amikor a házasságkötés nem valódi közös megegyezés miatt marad el, hanem kizárólag az egyik fél (tipikusan: a férfi) döntésének következménye”. Az érvelésnek semmilyen eredménye nem lett.

Íme a történések időrendben:

2012. július 11. - Benyújtják a törvényjavaslatot a parlamentnek. 2012. november - A KDNP módosító javaslatot nyújt be az új polgári törvénykönyvhöz. Lényege, hogy a törvény szövegéből mindenhonnan kikerül a bejegyzett élettárs. Az élettársak pedig a családjogi részből átkerülnek a szerződéses viszonyokat szabályozó kötelmi jogi részbe. 2012. december 17. - Az Alkotmánybíróság Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére megsemmisíti a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit, melyek azóta sem léptek hatályba. Az indoklás szerint a családjogi törvény túl szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámság alapjaira épülő kapcsolatrendszerként határozta meg. - A parlament elfogadja a kereszténydemokraták módosító javaslatait. 2012. december - A kereszténydemokratákhoz köthető csaladhalo.hu tüntetést szervez az Alkotmánybíróság elé, hogy tiltakozzon a döntés ellen; a körülbelül 100 fős megmozduláson Rétvári Bence KDNP-s államtitkár is részt vesz. 2013. február 8. - A parlament elfogadja az Alaptörvény negyedik módosítását. A szövegbe bekerül, ami a családjogi törvényből kikerült (és így már az Alkotmánybíróságon sem támadható), nevezetesen, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”. 2013. február 26. - Kihirdetik az új polgári törvénykönyvet, családjogi vonatkozásban lényegében a KDNP elképzelései szerint; korlátozott védelmet csak a közös gyereket nevelő élettársak kapnak. 2013. nyár - Az ombudsman és több civil szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordul, diszkriminatívnak tartva, hogy a bejegyzett élettársak nem szerepelnek sem a hozzátartozók, sem a közeli hozzátartozók között, az élettársak pedig nem minősülnek közeli hozzátartozónak. A beadványt még vizsgálják. 2014. március 15. - Életbe lép az új Ptk.


Biztos, hogy a házasság a legnépszerűbb?

Íme a száraz statisztika a 2011-es népszámlálási adatok alapján: A házasságkötések száma csökken, az élettársi kapcsolatoké viszont nő, méghozzá leginkább a fiatalok körében, akik soha nem voltak házasok korábban. Jelenleg a felnőtteknek kevesebb mint a fele él házasságban.
  • 1990 és 2005 között több mint háromszorosára, 3,6-ról 12,3 százalékra emelkedett az élettársi kapcsolatban élők aránya a szülőképes korú nők között, és így élt együtt az összes párkapcsolatban élő 21,2 százaléka.
  • Igaz, hogy még mindig négyszer annyian élnek házasságban, mint élettársi kapcsolatban – de ez azt jelenti, hogy körülbelül nyolcszázezren élettársi kapcsolatban élnek.
  • Míg 1990-ben ezer lakosra még 6 házasság jutott – és 2,4 válás –, addig 2009 óta még 4 sem. A válások aránya pontosan ugyanannyi most, mint akkor.
  • Százból tizennégy család – ahol vagy van gyerek, vagy nincs, mert hogy statisztikai értelemben gyerek nélkül is család az életközösség – nem házassági, hanem élettársi kapcsolatra épül, másik tizenhatban pedig egyedülálló szülő neveli a gyereket.
  • A házasságon kívül született gyermekek aránya több mint háromszorosára, 42,5 %-ra emelkedett 1990 és 2011 között. Jelenleg az első gyermekek 48 százaléka születik házasságon kívül.
  • Egy felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka többre tartja a házasságot, mint az együttélést. 70 százalékuk szerint ugyanakkor normális, ha az élettársakat ugyanolyan jogok illetik meg, és akár örökölhetik is egymás vagyonát.
  • Felmérések szerint a megkérdezettek kétharmada elutasítja, hogy egyneműek a házassághoz hasonló jogokat biztosító kapcsolatban éljenek.