Most magukat írták össze – összefognak a feketelistás civilek

Fotó: MTI Rt. Fotószerkesztőség / Bruzák Noémi / MTI Rt. Fotószerkesztőség / Bruzák Noémi

-

Közösen tiltakoznak azok, akik miatt a kormány nekiment a Norvég Alapnak. Mellettük áll most ki kisebbektől nagy, nemzetközi lobbiszervezetekig sok-sok civil csoport.


A civilek szerint a szolidaritási akció nem csupán azt demonstrálja, hogy határokon átnyúló társadalmi ügyekért képes a nemzetközi közösség egységes erőt felmutatva fellépni, hanem fontos üzenetet is hordoz: a pár nap alatt a világ legkülönbözőbb országaiban működő civil szervezetektől érkező támogató levelek, telefonhívások bizonyítják, hogy a nemzetközi közösség nem kér sem a megbélyegzésből, sem a politikai retorika mentén körvonalazódó a civileket egymás ellen hangoló, egymástól elszigetelő nyomásgyakorlási technikákból. Bármilyen politikai támadás a civil szervezetek ellen a demokratikus berendezkedését veszélyezteti egy országnak. A magyar feketelistán lévő civil szervezetek:

  • Krétakör Alapítvány
  • K-Monitor Közhasznú Egyesület
  • Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (Nane)
  • Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
  • Transparency International Magyarország Alapítvány
  • Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
  • Társaság a Szabadságjogokért
  • Asimov Alapítvány
  • Roma Sajtóközpont
  • Labrisz Leszbikus Szövetség
  • Patriarchátust Ellenzők Szövetsége
  • Liberálisok Fiatalok Egyesülete
  • Szivárvány Misszió Alapítvány
A magyarokkal szolidaritást vállaló külföldi szervezetek például:
  • European Women's Lobby
  • Human Rights Watch
  • Irish Council for Civil Liberties
  • tranzit.org
  • WATCH DOCS
  • Whistleblowing International Network
A több, mint hatvan szervezetből álló teljes listát itt találja!


A magyar külügyminiszter a norvég nagykövetet kedden hívatta be. Navracsics Tibor azt mondta, szeretné, hogy a június 12-i, azaz mai, a magyar és a norvég kormány közötti tárgyalások eredményre vezessenek és a vitás kérdések rendeződjenek. Hétfőn több mint ezer ember tüntetett Budapesten Lázár János fideszes államtitkár ellen – a tüntetést az Origo főszerkesztőjének elküldése, a reklámadó tervezett bevezetése és a Norvég Alappal kapcsolatos ügy miatt szervezték. A tüntetés szervezői azt írták: ezek mindegyike Lázár Jánoshoz köthető.

Mindeközben a Norvég Alap

A munka megy tovább, június 5-én 11 akciópályázatokról döntött az Ökotárs, ezek közül kettőt fogadott el. 3930 eurót nyert a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, 4938 eurót a SzínMűHely Alapítvány. Az akciópályázatokra olyan terveket várnak, amelyek konkrét társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet és konkrét megoldási tervvel is rendelkeznek. Az év végéig folyamatosan be lehet adni pályázatokat, a következő ülés július 3-án lesz – azon várhatóan a június 20-ig beadott anyagokról döntenek. A kormány, illetve a Norvég Alap (precízebben: EGT és Norvég Alap) közötti vita hátteréről itt írtunk részletesen.

Gittegylet, buli

Tegnap este a Norvég Civil Támogatási Alap kezelői, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) által vizsgált Ökotárs, a DemNet, a Kárpátok Magyarország és az Autonómia Alapítvány Gittegylet bulit szervezett a Google Groundra. A Facebook meghívó így szólt: „Fontos nektek a szabadság, az emberi jogok, a demokrácia helyzete, az esélyegyenlőség? (…) Fáj neked, hogy a politika, a hatalmasok játékszernek gondolnak bennünket?”. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára nyilatkozta április végén, hogy sem Norvégiának, sem Magyarországnak nem érdeke, hogy „párthoz kötődő, szélhámos gittegyletek” kezeljék a norvég alap nyújtotta támogatást, ezért az államra bíznák annak kezelését – innen a buli elnevezése.


Mi is az a Norvég Alap?

Nem is egy, hanem két alapról van szó, az EGT Alapról és a Norvég Alapról, és nemcsak Norvégiáról. Norvégia, Izland és Liechtenstein mint donor országok hozták létre. Ezek nem uniós tagok, de az unióval együtt alkotott Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaiként gazdasági kedvezményekben részesülnek. Az EU finanszírozásához viszont nem járulnak hozzá, ezért ezekből az alapokból támogatják a szegényebb tagállamokat, az uniós térség országai közti különbségek kiegyenlítését. Ez egyébként gazdasági érdekük is, hiszen így idővel termékeikre nagyobb lehet a fizetőképes kereslet. A Norvég Alap kedvezményezett országai az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 12 tagállam, köztük Magyarország (40 milliárd forintos támogatással). Az EGT Alap e 12 országon kívül támogatja Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát. Minderről itt tájékozódhat részletesen. Magyarország viszonylag nagy arányban részesedik a két alap támogatásából. Az aktuális kifizetési időszakban 153,3 millió eurót (46 milliárd forintot) kapott. Eddig 12 millió eurót már folyosítottak is a hazánkra eső részből.