Molnár: azeri pénzekről és szélsőségekről tájékozódna a bizottság

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Attila

-

Jelenleg is Magyarországon van az egykori guantánamói fogoly.


A szélsőséges és paramilitáris fegyveres mozgalmak, illetve az azeri pénzmozgások ügyében továbbra is sok a kérdés, ezért ezek a nemzetbiztonsági bizottság következő ülésein is napirenden lesznek – mondta a testület ülése után Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke.
Szerinte tisztázni kell, hogy a Nemzeti Arcvonal, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Nemzeti Betyársereg milyen, a jogállamot veszélyeztető tevékenységet folytat.

Molnár azt mondta, a bizottsági ülésen a Belügyminisztériumtól és a nemzetbiztonsági szolgálatoktól is zéró toleranciát kért minden, a demokratikus jogállamot veszélyeztető szervezet ellen. A következő ülésre meghívták Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét, Ásotthalom polgármesterét, hogy elmondja, mi a szerepe a mozgalmakban.

Az azeri pénzmozgások ügyében Matolcsy György jegybank-elnöktől és Tállai Andrástól, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkárától várják, hogy elmondják, mi történt a Magyarországra érkezett kilenc milliárd forinttal, s mit tesznek a bankok működésének átláthatóságáért, a pénzmosás megakadályozásáért.

Szóba került a nyolc éve Magyarországra érkezett guantánamói fogoly ügye is. A bizottság elnöke azt mondta: az egykori fogoly Magyarországon tartózkodik, s bár integrációja nem megfelelő, a szolgálatok teszik a dolgukat.


Leszavazták

Molnár szerint a kormánypárti többség leszavazta a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő LMP-s javaslat tárgysorozatba vételét. Az egyik előterjesztő, Demeter Márta az ülés előtt azt mondta: sok ügy van, amely megkérdőjelezi mennyire működnek pártatlanul és objektíven a szolgálatok, ezért indokoltnak tartják a hatékonyabb parlamenti, független ellenőrzést. Szerinte a nemzetbiztonsági bizottság sem működik megfelelően, mert a fideszes képviselők rendszeresen elszabotálják a munkát, ezért paritásossá alakítanák a testületet. Az LMP szerint a titkos információgyűjtést is a kormánytól független szerv alá kellene helyezni.

Mirkóczi Ádám, a bizottság jobbikos tagja az LMP-s javaslatról azt mondta: támogatja, hogy parlamenti vita legyen, bár szerinte "sok hajmeresztő" dolog van az indítványban. Nem hisz abban, hogy létrejöhet egy valóban független ellenőrző testület, hiszen őket is valakik kinevezik, s valakik utasítják majd.

Ellenzéki politikusként sem támogatja a nemzetbiztonsági bizottság paritásossá tételét, ugyanis „hiszterizált politikai helyzetben” ez ellehetetlenítené a testület munkáját. Ráadásul mivel a nemzetbiztonsági szervek vezetésében is felelőssége van a kormánynak, így a bizottsági kormánytöbbségnek is viselnie kell a felelősséget – mondta Mirkóczi.

A fideszes Németh Szilárd szerint a nemzetbiztonsági bizottságban kizárólag komoly és szakmai javaslatokkal foglalkoznak, korábban a zárt ülésen Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is azt mondta: "pletykák, mendemondák" nem tartoznak a testületre. Németh az LMP javaslatát "választási kampányagnak" nevezte, s azt javasolta, azt tárgyalják meg az LMP-n belül, és ne próbálják az általuk képviselt "Soros-szervezetek alá bejátszani" az ország nemzetbiztonsági ügyeit.