Mit képviselnek majd a pártok az EP-ben? – Rendhagyó vita a VS.hu-n

Fotó: Europress6AFP/Georges Gobet / Europress6AFP/Georges Gobet

-

Szájer József szerint Ukrajna ügyében az EU nem tudott kellő határozottsággal fellépni, Szanyi Tibor nem ragozta túl a válaszait, Morvai Krisztinának az eurokötvényről is a termőföld jut eszébe. Az EP-listák élén állókat kérdeztük a közös uniós hadseregről, a bevándorlásról vagy az adatvédelemről. Eltérően a pénteki tévévitától, nálunk a Fidesz és a DK véleménye is kiderül.


Adatvédelem

Az EU-ban bevezetni kívánt adatvédelmi direktíváról mit gondolnak? A Snowden-ügy után szigorúbb szabályokat vezetnének be? Szájer József: Jelen pillanatban az EU-n belüli adatvédelmi direktíva alacsonyabb sztenderdeket állapít meg, mint a miénk Magyarországon, ezért nem is lelkesedtek érte. A Fidesz aggódik, hogy ezeket lejjebb szállítja egy közösségi szabályozás. Szanyi Tibor: Az MSZP gondolkodását kizárólag a családok biztonsága vezérli. Morvai Krisztina: Az Európai Unió nem tárta fel a Snowden-ügy politikai és társadalmi okait és következményeit, pedig erre mindenképpen szükség lenne. A Jobbik elégedetlen azzal, hogy nem vizsgálták az ügy alapjogi következményeit, és nem vonták felelősségre az Egyesült Államokat a szövetségesei elleni kémkedés miatt. Jávor Benedek: Az Együtt-PM az EP álláspontját osztja, szigorú adatvédelmi normákat kell elfogadni. Az uniós polgároknak igényük és joguk is van arra, hogy az adataikat biztonságosan kezeljék, azokat ne adják ki harmadik félnek. A Snowden-ügy vagy a Wikileaks-botrányok megmutatták, hogy a szabályozás és a gyakorlat elfogadhatatlan. Az amerikai és más titkosszolgálatok rendkívül széles körben hozzáférnek személyes adatainkhoz, ezt nem szabad hagyni. Molnár Csaba: A DK a parlamenti javaslattal ért egyet, nagyon szigorú adatvédelmi szabályozásra van szükség. Magyarország a közérdekű adatok nyilvánosságában visszalépett, nem lehet megengedni, hogy az unióban is ez történjen. Meszerics Tamás: Az LMP szerint ez kétirányú probléma. Vannak olyan területek, ahol lehetne szorosabbra venni, másutt ez kifejezetten alapjogokba ütközne. Az információs önrendelkezéshez való jogba nem kell beavatkozni. Ebben elég közel állunk a kalózpárti állásponthoz.


Meszerics Tamás


Bevándorláspolitika

A bevándorlást keményebben szabályoznák? Jobban megnéznék, ki jön be EU-s országba máshonnan? (Volt, akinél a munkaerő szabad áramlására is rákérdeztünk ennél a témakörnél.) Szájer József: Európában hosszú időn belül olyan baloldali szemlélet uralkodott, hogy mindenkit be kell fogadni, és aki csak megjelenik Európa határainál, eleve kényszerhelyzetben van. Önmagában az, hogy valaki gazdasági menekült, még nem jogosítja fel automatikusan a bevándorlásra. Bonyolult a történet, de van egy olyan igény, hogy Európa ne legyen átjáróház. Persze, ne sértsük meg az emberi jogokat, azok a szörnyűségek, amelyek Lampedusánál történtek, megelőző kezelést igényelnek – de Európában az európai emberek érdekeit kell védeniük a képviselőknek. Sok területen a most leköszönő parlament szigorított a szabályokon, de tovább kell növelni a legális lehetőségeket, és akkor szigorúbban felléphetünk az illegális bevándorlással szemben. Szanyi Tibor: Nem szeretnénk, ha a Fidesz és a Jobbik keleti nyitása feltépné az EU határait. Szanyi Tibor Szanyi Tibor Morvai Krisztina: A Jobbik szerint itt a legnagyobb igazságtalanság, hogy az EU-n belüli migránsokat nem illetik meg például azok a jogok, mint egy harmadik országból érkező bevándorlót. Egy magyar kivándorló Németországban kevesebb támogatásban, jogsegélyben részesül, vagy nem jár neki támogatott nyelvoktatás. A külső migrációt pedig a Jobbik szerint értékek mentén kell kezelni, és a migrációt okozó „globális igazságtalanságok” ellen kellene tenni. Jávor Benedek: Bár Nyugat-Európában populista politikusok előszeretettel építenek a félelemre és a vélt hátrányokra, a Közép-Kelet-Európából érkezők többel járulnak hozzá az adott ország szociális rendszerének fenntartásához, mint amennyit kivesznek belőle. Nyugat-Európának tudomásul kell vennie, hogy amit ott szociális bevándorlásként értékelnek, Közép-Európából sokszor épp a közpénzen taníttatott, legvállalkozóbb kedvű és magasan képzett munkaerőt szívja el, tehát ez a kibocsátó országokban több kárt okoz (lásd a magyar egészségügyet). Az egész folyamatot egységesen kellene kezelni, a kibocsátó országokban létrejövő krízishelyzeteket is figyelembe kell venni. Hosszú távon ennek úgy lehet véget vetni, ha a gazdasági felzárkózás mellett a bérfelzárkózás is elindul ezekben az országokban. A külső migráció tekintetében egységes és átgondolt bevándorláspolitikára volna szükség, nem lehet a külső határoknál fekvő tagállamokra hagyni a probléma kezelését. Törekedni kell arra, hogy az üldözötteket befogadja az EU. Ahhoz, hogy csökkenjen az Európára nehezedő bevándorlói nyomás, az adott országban nemzetközileg támogatott fejlesztésekkel kell stabilizálni a helyzetet. Jávor Benedek Jávor Benedek Molnár Csaba: A belső munkaerő-áramlás kapcsán a DK csak a közös szabályokat tudja elfogadni. A legfontosabb uniós alapelvek egyike, hogy bárki ott vállalhat munkát az unióban, ahol szeretne, ettől válik egységessé az unió. A 2004-ben csatlakozottakkal szemben már nincs korlátozás. Nagy-Britannia nem rúghatja fel ezeket a szabályokat. Hogy jogos-e, ha egy ország a szociális ellátás szigorításával a potyázókat akarja kiszűrni, az a válasz, hogy ez hangulatkeltés. Minden kutatás arra utal, hogy a nyugat-európai országok gazdaságának jót tesz, ha a kelet-európai munkavállalók náluk dolgoznak. Egy küldő ország nyilván máshogy látja a kérdést, mint a befogadó. Az egy legenda, hogy a szocialisták is riogattak 23 millió román munkavállalóval, a Fidesz építette fel egy teljesen más kontextusban elhangzott, más szövegből. (Gyurcsány Ferenc beszélt erről mint részben saját kampányötletéről Debreceni József róla szóló könyvében – a szerk.) A kérdést egyébként a DK szerint egy európai bérfelzárkóztatási alappal lehetne megoldani, ez lehetne akár a szociális alap része is. Arról nincs végleges számítás, hogy ez mennyibe kerülne, de a párt szerint mindenki jól járna vele. A DK a külső migrációt illetően is a nyitottságot képviseli, nem szabad megálljt parancsolni a bevándorlóknak. Meszerics Tamás: Az LMP szerint elképesztő aránytalanság áll fenn már jelenleg is. Nagyon kevés pénzt fordítanak a bevándorlók integrációjára. Nem működik az úgy, hogy drónokat küldünk az Égei-tenger fölé, hogy számolják meg a csónakokat, amelyek egy részét visszatoloncoljuk. Az is álságos, hogy abba a tagállamba szorul a bevándorló, ahol éppen belépett az Unióba. Bevándorlóellenesség mindig is volt és mindig is lesz, de nem a határok lezárása a megoldás. Az erőd-Európa tarthatatlan koncepció.

Kül- és biztonságpolitika

Szükség van-e hatékonyabb kül- és biztonságpolitikára, különös tekintettel az ukrán helyzetre? Legyen-e közös európai haderő?  Szájer József: Mindig kiderül, hogy erre törekszünk, de mégsem jön össze, mert annyira különbözőek az érdekek. Ha az EU meg akarná mutatni a foga fehérjét, kellene, hogy legyen foga fehérje. Erre azonban a jelenlegi rendszer nem alkalmas. Ukrajna esetében nem tudott az EU kellő határozottsággal fellépni. Oroszországgal kapcsolatban a közös külpolitika mindig nehéz lesz, mert vannak olyan eszközei, amelyekkel meg tudja osztani az uniós tagországokat. Ettől még törekedni kell az egységes fellépésre. Ellenkező esetben Európa eljelentéktelenedik a világ színpadán. - Szájer József Szanyi Tibor: Igen. Morvai Krisztina: A Jobbik továbbra is kiáll amellett, hogy Magyarország a kizárólagos nyugati orientáció miatt ne hanyagolja el kapcsolatait a keleti országokkal. Emellett a Jobbik teljesen elutasítja az Európai Egyesült Államok koncepcióját, és a Nemzetek Európáját képviseli. Jávor Benedek: A kül- és biztonságpolitikán kívül közös energiapolitikára is szükség van. Oroszországgal például hatékonyabban tárgyalna a gázszállításról az EU, mint az egyes országok. Ha az EU egységként sikeres a globális térben gazdasági, biztonságpolitikai vagy egyéb téren, abból a tagállamok is profitálnak. A jelenleginél viszont átláthatóbb, demokratikusabb és ellenőrizhetőbb európai együttműködés kell, amely jobban figyelembe veszi a tagállamok különbözőségeit, a gazdasági és társadalmi problémákat. Molnár Csaba: A DK politikájának alapja az Európai Egyesült Államok létrehozása, ahol az Európai Parlament a fő törvényalkotó, közös kormány és miniszterelnök van, a Tanács pedig az EP második kamarája. Miután az unióban egyre szorosabb az integráció, ez előbb-utóbb létrejön, a kérdés csak az, hogy 20 éven belül létrehozzák, vagy sok buktatóval 40 év múlva létrejön magától. A DK szerint az unió csak így lehet versenyképes és erős. A döntéshozatal most pont azért lassú és nehézkes, mert nincs Európai Egyesült Államok. A kül- és honvédelmi ügyek, valamint a fontosabb költségvetési kérdések tartoznának a közös európai kormányra, de például az oktatás, az egészségügy, a kultúra nemzeti – vagy akár regionális – kérdés maradna. Molnár Csaba Molnár Csaba Meszerics Tamás: Igen. Függetlenül attól, valaki mennyire tartja szükségesnek, hogy Európa aktivista külpolitikát folytasson, egészen biztos, hogy az össze-vissza beszélés nem működőképes. Persze itt is nagyobb demokratikus kontrollra volna szükség.

Gazdasági útkeresés

Szorosabb gazdasági együttműködés kell-e önök szerint? A válság miatt hozott intézkedéseken túl szükség van-e újakra? Ki kellene-e bocsátani eurókötvényeket ? (Az eurókötvényre vonatkozó konkrét kérdést nem mindenki kapta meg, cserébe beszéltek arról, mikor lehet/kell bevezetni az eurót itthon – a szerk.) Szájer József: Ezt levette napirendről az, hogy sikerült megállapodni az euróövezet megvédésének feltételeiben: a közteherviselésben, abban, hogy a válságokat mégis csak sikerült valamilyen szinten kezelni. Ma már ezek a konkrét megoldások nem feltétlenül szükségesek. Magyarországot pedig ez azért nem érinti, mert még nincs euró. Szanyi Tibor: Akkor lesz kilábalás, ha a baloldal jut vezető szerephez. Morvai Krisztina: A Jobbik szerint mindenképpen kevesebb együttműködésre van szükség. Gazdasági területen a párt szerint a legfontosabb feladat lenne az élelmiszer kivétele az áruk szabad mozgása alól, valamint a termőföld külföldieknek adásának megtiltása, mert ezekkel lehetne a magyar mezőgazdaságot talpra állítani. Morvai Krisztina Morvai Krisztina Jávor Benedek: Az eddigi lépések nem elegek a válság kezelésére, ráadásul nem is mindegyik helyes. Az unió a maastrichti kritériumok betartatásával és a költségvetési hiányok faragásával akarta orvosolni a válságot, de ez nem hozott érdemi megoldást, ezt nem lehet folytatni. Olyan megoldások, befektetések kellenek, amelyek javítják a bajban lévők versenyképességét, segítik, hogy felvevő országok helyett magas hozzáadott értéket termelőkké váljanak. Erre többet kell költeni a közös kasszából. Véget kell vetni annak a negatív versenynek, amit az adó, a szociálpolitika, a munkavállalói jogok tekintetében az egyes tagállamok folytatnak, mert az lebontja a jóléti államot. A jóléti állam megőrzése hosszú távon az unió sikerének záloga. Magyarország 5-6 évig még nem lesz olyan állapotban, hogy be lehessen vezetni az eurót, jelenleg több hátránya lenne, mint haszna. Molnár Csaba: Azonnal be kell vezetni az eurót. A DK szerint nem jogos a miniszterelnök érve, hogy akkor lehet bevezetni az eurót, amikor a gazdagsági teljesítmény eléri az uniós átlag 80 százalékát. A DK szerint az euró bevezetése csökkentené érdemben a magyar gazdaságra leselkedő kockázatokat, szerinte az ország felkészült a közös pénz bevezetésére. A miniszterelnök azért nem akarja, mert le kellene mondania az önálló monetáris politikáról, bár a DK ezt nem bánná. Meszerics Tamás: Az LMP nem támogatja az eurókötvény bevezetését, mert annak nemcsak előnye, hanem hátránya is van. Jelen pillanatban ez az eurózónán kívüli országoknak sem volna jó. Az LMP szerint inkább a Tobin-adóra volna szükség, amely a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat adóztatja meg. (A legutolsó hírek szerint ez 2016-tól jöhet – a szerk.)

A cikk elkészítésében közreműködött Horváth Nándor, Lakner Dávid, Várkonyi Gyula és Windisch Judit.