Mit kap Orbán Viktor 84. születésnapjára? Heteken belül kiderülhet

Fotó: / / /

-

Az új parlament egyik első döntése lehet a paksi hitelszerződés megszavazása, már júniusban megszülethet a döntés a tízmilliárd eurós devizahitelről.


Május 28-án nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, mely a paksi erőműbővítés pénzügyi hátterét biztosítja. Ez azt jelenti, hogy akár már júniusban életbe is léphet a hitelszerződés, melynek kifutásakor Orbán Viktor 84 éves lesz, Vlagyimir Putyin pedig éppen betölti a 95-öt. A hitelszerződés elfogadása feltétele annak, hogy életbe lépjen az első megállapodás, melyet februárban fogadott el a Parlament, és a két ország közötti nukleáris együttműködést szabályozza, azaz eldöntötte: megépül Pakson az új atomerőmű. A hitelszerződés lesz a második szerződés, amelyet elfogad a Parlament, és ez a legfontosabb. Az építés finanszírozásán múlik ugyanis, hogy mennyire lesz drága az új blokkok megépítése, illetve mennyibe fog kerülni az ott termelt áram. A paksi bővítést, illetve a szerződések részleteit az utolsó pillanatig megpróbálta titokban tartani a magyar kormány. Az, hogy a kormány új atomerőművek építését tervezi, nem volt titok, ám az hogy az az oroszok fogják megépíteni, csak aznap jelentették be, amikor aláírták a szerződéseket Moszkvában. Ekkor vált egyértelművé, hogy nem csak az atomerőmű építéséről nem lesz társadalmi vita, de az építést sem fogják megpályáztatni. Az első keretmegállapodást egész hamar, két héttel az aláírás után nyilvánosságra hozták, ám a hitelszerződés körül nagy volt a titkolózás. A megállapodás részleteit a VS.hu hozta nyilvánosságra, miután az orosz parlament is aláírta azt, és kitette a honlapjára – oroszul. A magyar kormány még ekkor is titkolózott, Lázár János például április elsején azt állította, hogy még nem fogadták el a keretszerződést, pedig egy hónappal korábban már ki is hirdették az arra vonatkozó törvényt. Ami a hitelszerződést illeti, tulajdonképpen egy devizahitelről van szó: mintha minden magyar felvenne egy nagyjából 340 ezer forintos eurohitelt, annak minden kockázatával együtt: a hitel euró alapú, és 2047-ig fogjuk fizetni, azt most még nem lehet tudni, pontosan mekkora lesz a végösszeg forintban.


Ha nem fizetünk, jönnek a tankok?

Ennél azonban sokkal érdekesebb a hitelszerződés azon részlete, mely a vitarendezésről szól, azaz arról, hogy mi történik, ha például egyszer csak azt mondjuk hogy nem fizetjük vissza a hitelt. Nemzetközi szerződéseknél az a bevett szokás, hogy már a szerződés megkötésekor kijelölnek egy testületet, melyhez a vitás kérdésekkel fordulni lehet. Ez az úgynevezett választottbíróság jellemzően egy független, harmadik országban lévő testület, és döntését kötelező érvénnyel elfogadja mindkét fél, hiszen a szerződésben ezt vállalja. Nem így a paksi hitelszerződés esetében: ebben ugyanis nincs szó választott bíróságról, a vitás kérdésekben a két szerződő félnek (magyar részről a Nemzetgazdasági Minisztérium, orosz részről pedig a Pénzügyminisztérium és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium) kell megállapodnia. Végül is dűlőre kell jutniuk, és ez valószínűleg inkább az erősebb fél szempontjainak érvényesülését jelenti majd, vagyis nem Magyarországéit. A magyar kormány nem adott meggyőző magyarázatot arra, miért engedte el azt a lehetőséget, hogy a vitákat egy független válaszottbíróság tárgyalja.

Az utolsó pillanatban

A múlt héten arról is beszámoltunk, hogy az utolsó pillanatban kötöttük meg a szerződést. Az Európai Bizottság ugyanis csak azzal a feltétellel járulna hozzá atomerőművi fejlesztésekhez, hogy ha abban nem kizárólag orosz üzemanyagot használnának fel. Az új paksi blokkok felépítését és finanszírozását csak úgy vállalták az oroszok, ha abba – legalább húsz évig – ők szállíthatják az üzemanyagot. Az Európai Unióba érkező fűtőanyag fele érkezik Oroszországból (jelenleg 131 atomerőművi blokk működik az unióban), Brüsszel ezt a kitettséget szeretné csökkenteni a tilalommal. A szabályozás tervezete úgy fogalmaz, hogy
„megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a nem uniós technológiával építendő új atomerőmű-beruházásoknak”,
és hogy ezekbe az atomerőművi blokkokba ne csak Oroszországból szállítsanak hasadóanyagot. Az előterjesztés leszögezi, hogy az Euratomnak bármilyen új beruházás jóváhagyásakor feltételéül kell szabnia, hogy a hasadóanyag beszerzése ne egyetlen forrásból történjen.

A hitelszerződés elfogadásának menete

A nemzetközi szerződések csak akkor érvényesek Magyarországon, ha az Országgyűlés azokat törvénybe iktatja. Mivel mindkét szóban forgó egyezmény aláírója az orosz, illetve a magyar kormány, nemzetközi szerződésnek minősülnek. Végig kell tehát vinni őket a teljes folyamaton, az általános és a „szuperbizottsági” részletes vita után szavazni kell róla, és csak akkor érvényes, ha az a Magyar Közlönyben megjelenik. Módosító javaslatokról ezúttal nem lehet szó: vagy igent, vagy nemet mondhatnak a képviselők. Ez az első paksi szerződés, a nukleáris együttműködésről szóló törvénnyel megtörtént. Ennek a szerződésnek van egy olyan záradéka, mely a pénzügyi megállapodás elfogadásához köti annak érvénybe lépését. Ezt a pénzügyi megállapodást már aláírta mind a két fél, és most kerül majd a parlament elé: vitázni kell róla, meg kell szavazni és ki kell hirdetni.

A hitelszerződés pénzügyi részletei

• A hitelösszeg maximum tízmilliárd euró lehet. Ez csupán keretösszeg, nem kötelező az egészet elkölteni, lehívása a 2014-2025 közötti időszakban történhet meg. • A hitel a paksi beruházás 80 százalékát fedezheti, a maradék húszat a magyar félnek kell előteremtenie. Noha a magyar kormány korábban azt állította, hogy ezt a húsz százalékot majd csak az építkezés vége felé kell betenni, most kiderült, ez nem így van. Minden számlát külön-külön 80 százalékban a hitelből kell kifizetni, a többit a magyar fél közvetlenül utalja az építtető Roszatomnak. A benyújtott számlák elfogadására 15 napja van a magyar félnek, utána minden számla elfogadottnak és kifizetendőnek tekintendő. • Minden költségvetési év előtt legkésőbb hat hónappal meg kell állapodni az oroszokkal, hogy az adott évben mennyit szeretnénk elkölteni a hitelből. A hitel visszafizetésének feltételei: • A hitelt 21 év alatt kell visszafizetni • Utalni évente kétszer kell: minden év március 15-én és szeptember 15-én • Az első részletet az új blokkok átadása utáni első fordulónapkor kell kifizetni, de legkésőbb 2026. március 15-én Összesen 21 év alatt kell visszafizetni a teljes összeget, ez három hétéves ciklusra tagolódik: • Az első hét évben a hitelösszeg 25 százalékát kell kifizetni egyenlő részletekben. • A második hét évben a hitelösszeg 35 százalékát kell kifizetni egyenlő részletekben. • A harmadik hét évben a maradék 40 százalékot, szintén egyenlő részletekben. A kamatok mértéke az egyik legkritikusabb pont a végösszeget illetően: • A kamat 2014 és a törlesztés megkezdése között 3,95 százalék • Ezután hét évig 4,5 százalék • A következő hét évben 4,8 százalék • Az utolsó hét évben pedig 4,95 százalék • Fontos kiemelni, hogy a kamatszámítás alapja a mindenkori tőketartozás. A szerződés igen szigorú kitételeket tartalmaz késedelmes fizetés esetére: • 15 napot meghaladó késedelem esetén másfélszeres büntetőkamatot kell fizetni • 180 további napot maghaladó késedelem esetén az orosz fél egyoldalúan felmondhatja a szerződést, valamint a teljes tartozást egy összegben követelheti a magyar féltől. • Előtörleszteni bármikor lehet, de ezt 90 nappal előre jelezni kell az orosz félnek.