Mit gondolnak a pártok a közmunkáról?

Fotó: MTI/Balázs Attila / MTI/Balázs Attila

-

Közmunkások megkérdeztek 14 pártot, mit kezdenének a közmunkaprogrammal. Négy válaszolt, de ezek se mind érdemben.


A Közmunkás Mozgalom a Jövőért (KMJ) március elején érdeklődött a pártoknál arról, hogy mit gondolnak a közmunkaprogramról. Az alábbiakat sikerült kideríteniük: A Demokratikus Koalíció azt kérte a szervezettől, hogy kampányidőszakban ne terhelje őket ilyen kérdésekkel, illetve hozzátette, hogy a Gyurcsány-kormány alatt jobb volt a helyzet, ugyanis a közmunkások akkor még minimálbért kaptak. Csonka József, a KMJ-ben is aktív közmunkás azt mondta: a párt programjából sem lehet sokat kiolvasni az elképzeléseikről, Gyurcsány Ferenc márciusi megjegyzése pedig, miszerint a közmunkások munkája „nem ér semmit”, mivel azok csak „támasztják a gereblyét, ücsörögnek” nem feltétlenül arról árulkodik, hogy meg akarná oldani a közmunkások problémáit. Barát Endre, a Közmunkás Szakszervezet Országos Tanácsának elnöke azt mondta, tapasztalatai szerint a baloldali pártok jórészt hasonlóan gondolkodnak a programról: ha tehetnék, felszámolnák a közmunkát. Ez az állítás viszont most nem nyert megerősítést, mivel legtöbbjüktől nem érkezett válasz a kérdésekre. A Jobbik Magyarországért Mozgalom válaszai alapján a párt nem sokat változtatna a mostani programon – mondta el Csonka József. A Jobbik szigorú feltételekhez kötné a közmunkások ellátását, nevelő célzatúnak tekinti a közmunkát, illetve egyetért azzal, hogy a közfoglalkoztatás a büntetés-végrehajtásért is felelős Belügyminisztérium alá tartozzon. Utóbbi Csonka szerint kriminalizálja a közmunkásokat. „Amúgy is meg vagyunk alázva a hivatalos kommunikáció által, amikor mindig csak azt halljuk, hogy lusták vagyunk és képtelenek lennénk a munkaerőpiacon megtermelni a minimálbérünket. Azt mondják, hogy alulképzettek vagyunk, holott én három szakmával, 49 évesen nem tudok elhelyezkedni” – mondja a KMJ munkatársa. Ezen kívül a Jobbik közfoglalkoztatási bértáblája sem adná meg a közmunkásoknak a minimálbért. A szervezet éppen ezért úgy látja, hogy a Jobbik közfoglalkoztatási programja elsősorban korlátokat állít fel és nem lehetőségeket nyújt a számukra. A Lehet Más a Politika a közmunka program helyett a személyre szabott képzésekre fordítana hangsúlyt, ezzel biztosítva lehetőséget a kijutásra a közfoglalkoztatási rendszerből. Az LMP azt ígéri, hogy a közfoglalkoztatottak legalacsonyabb bérét a minimálbér szintjére emelnék, utóbbit pedig 35 százalékos emeléssel a létminimum szintjére hoznák. Ezen felül egy úgynevezett szociális minimumjövedelem-rendszer keretében azoknak is biztosítanának ellátást, akik valamilyen oknál fogva nem vállalják a közmunkát. Ugyanakkor a Jobbikhoz hasonlóan az LMP sem biztosítana sztrájkjogot a közmunkásoknak. A Magyarországi Cigány Párt azt írta, hogy megszüntetné a közmunka kényszerjellegét, biztosítaná a sztrájkjogot és a mindenkori minimálbért, valamint személyre szabott képzéseket szervezne és kivenné a közfoglalkoztatást a Belügyminisztérium alól. A párt ezen kívül támogatná egy érdemi szakszervezet felállítását is. A KMJ az utóbbi két párt programját tartotta valamilyen szinten elfogadhatónak.



Mi a baj a közmunkával?

A Közmunkás Mozgalom a Jövőért (KMJ) csoport számos problémát felsorolt a közmunkarogrammal kapcsolatban (a vs.hu közmunkáról szóló elemzését itt olvashatják el). A többi között azt tette szóvá, hogy: A fizetésük a minimálbér alatti van (50 632 Ft napi nyolc óra munkáért – Barát Endre a vs.-nek hozzátette: ezt a kevés pénzt se tudják teljes egészében felhasználni, hiszen a legtöbben már kisebb-nagyobb adósságokkal rendelkeznek, mire bekerülnek a programba); a többi munkavállalóhoz képest kevés szabadságot kapnak (évi szinten húsz napot); túl szigorú a magyar segélyezési politika (például 30 nap igazolt munkaviszonyt várnak el a foglalkoztatást helyettesítő támogatásért cserébe); ezeken kívül hiányos a munkaeszköz-ellátás, piacképtelenek a közmunkásoknak nyújtott képzések, és a munkáltatók megalázóan bánnak velük. Barát Endre továbbá azt mondta, hogy a közmunka öngerjesztő folyamat: egyes falvakban ma már nincs is más munkalehetőség csak az, amit közmunka keretében végezhetnek az emberek. Ebből pedig tovább lépni nem, vagy csak nagyon ritkán lehet. „Én még nem hallottam olyat, hogy egy munkáltatónak megtetszett volna, amit valamelyik közmunkás csinál és ezért felvette volna rendes állásba. Inkább az a jellemző, hogy a közmunkások állásokra jelentkezve letagadják, hogy részt vettek a programban” – mondja Barát.