Mit csinálnak a választási megfigyelők?

Fotó: Europress/AFP/Dimitar Dilkoff / Europress/AFP/Dimitar Dilkoff

-

Lesz nemzetközi választási megfigyelő Magyarországon április 6-án. De kik ők, és mit csinálnak majd konkrétan?


A magyar kormány – teljesítve az 1990-ben a koppenhágai nyilatkozathoz való csatlakozással vállalt kötelezettségét – januárban meghívta az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) megfigyelőit, hogy ellenőrizzék a 2014-es országgyűlési választások tisztaságát. Korábban az ellenzéki szocialisták is indítványozták a nemzetközi megfigyelők meghívását, mert úgy ítélték meg, hogy erre feltétlenül szükség van a voksolás korrektségéhez. Az EBESZ tagja valamennyi észak-amerikai és európai ország, valamint az összes volt szovjet köztársaság, továbbá tag Mongólia is. Az EBESZ, illetve alszervezete, az ODIHR (Office for Democratic Institutions and Human Rights) rendszeresen küld megfigyelőket a tagállamok választásaira. Fontos! A választási megfigyelők jelentése az adott ország választásának érvényességét nem befolyásolja. Azt az adott ország jogrendjében meghatározott szabályok szerint állapítják meg.

A megfigyelés fajtái:

Igényfelmérő misszió

Teljes átvilágítás

Rövid megfigyelés

A semmilyen megfigyelés

Értékelő küldetés

Korlátozott megfigyelés

És a válasz arra a kérdése, milyen megfigyelés lesz Magyarországon április 6-án

- Megfigyelők 2012-ben Kijevben

Igényfelmérő misszió

Az eljárási rend szerint az államoknak értesítést kell küldeniük az ODIHR-hez, arról hogy mikor lesznek a választások, és hogy az ország kész fogadni a megfigyelőket. Ezután az EBESZ szervezete az adott országba szakértőket küld, akik tárgyalnak a kormányzat, az ellenzéki pártok és civil szervezetek képviselőivel. Ez a küldöttség a Needs Assessment Mission, azaz igényfelmérő küldöttség, amely azt vizsgálja, hogy az esedékes választás milyen típusú megfigyelést igényel.

Teljes átvilágítás

Megfigyelés többféle létezik, ezek időtartama és a vizsgálódás mélysége szerint. Vannak a Long Term Observer-ek, azaz hosszú távú megfigyelők, akik akár heteket is töltenek az adott országban. Teljes körű megfigyelésre (Full Scale Mission) akkor küldenek megfigyelőket, ha komoly aggodalmak merülnek fel a választások tisztaságát illetően. Ilyenkor már hónapokkal a voksolás előtt szakértők utaznak a választásra készülő államba, majd a szavazás napján különböző EBESZ-tagállamok parlamenti képviselőiből álló delegáció érkezik. A közelmúltban tartott választások során az igényfelmérő küldöttség javaslata alapján ilyen megfigyelés zajlott Albániában, Grúziában, Ukrajnában. Tavaly az uniós államok közül egyedül Bulgáriában volt ilyen. A balkáni országban a teljes körű misszióra az előrehozott választások tragikus körülményei miatt volt szükség (önégetés-sorozat és tüntetések nyomán lemondott le a kormány).

Rövid megfigyelés

A Short Term Observer-ek pár napra érkeznek a választásra - ezt történt az elnökválasztásnál az Egyesült Államokban. A „higgadt demokráciáknál”, mint Dánia vagy Hollandia gyakran csak abból áll a misszió, hogy megérkezik fél napra két ember, akik leírják három mondatban, hogy minden a legnagyobb rendben zajlott.

A semmilyen megfigyelés

A szervezet persze dönthet úgy is, hogy nem küld a választásokra megfigyelőket. 2008-ban például az orosz elnöki választásra azért nem küldtek, mert nem látták biztosítottnak a garanciákat a szakértők biztonságos munkavégzésére, de 2006-ban Magyarországot is „kihagyták”. Az ODIHR, vagyis a demokratikus intézmények megteremtésének és az emberi jogok érvényesülésének elősegítésére létrehozott EBESZ-hivatal akkor ezt azzal indokolta, hogy bár megkapták a meghívót, de nem lesz alkalmuk a megfigyelésre, mert abban az időben több más olyan feladatuk van, amelyet már elvállaltak (a parlamenti választás Olaszországban, népszavazás Montenegróban, elnökválasztás Fehéroroszországban, illetve parlamenti választások Ukrajnában). Ez után a Fidesz kezdeményezésére a kormány megismételte a meghívást, de a kabinet ezután is nemleges választ kapott azzal az indoklással kiegészítve, hogy Magyarországon az uniós tagállammá válás előtt sem tapasztaltak visszásságokat a szavazás során, ezért nem küldenek megfigyelőket.

Értékelő misszió

Létezik még értékelő misszió is (Election Assessment Mission), amikor csak néhány, (általában két-három) szakértő utazik, rövid időre, egy-két hétre az adott országba, s végül írnak egy értékelő jelentést. Magyarországon legutóbb, 2010-ben két hétig ilyen misszió volt jelen.

Korlátozott megfigyelés

A Limited Election Observation Mission a gyakorlatban azt jelenti, hogy a misszió koordinálásáért felelős nagyjából 10 fős stábon kívül másik 10 hosszú távú megfigyelő is vizsgálja még egy hónapon keresztül az adott választás menetét. A megfigyelők az ország különböző területein végzik munkájukat, melynek keretében figyelik a helyi és az országos kampánytevékenységet, a médiaeseményeket; továbbá a szavazás napján a szavazóköröket is meglátogathatják.

És a megfejtés: a korlátozott megfigyelés

Az idei választásokra is küld delegációt az EBESZ: A VS megkérdezte a Külügyminisztériumot, hogy mit jelent az pontosan. A minisztérium tájékoztatása szerint az EBESZ korlátozott megfigyelést végez majd hazánkban. De az ODIHR missziójában nem lesznek rövid távú megfigyelők, akik a szavazás napján kizárólag a szavazókörök szisztematikus ellenőrzését végeznék. Ugyanakkor az ODIHR megfigyelőin kívül az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének képviselőkből álló delegációja is hazánkba érkezik a választások előtti napokban, ők inkább a szavazás napjának megfigyelésére fognak összpontosítani.

Az EBESZ megfigyelő egy napja

Reggel elmegy 2-3 választási helyszínre, majd megiszik egy kávét, ennél több kikapcsolódásra nincs is ideje. Kiküldetésük előtt ugyanis kapnak egy hosszú kérdőívet, amit ki kell tölteniük: például milyen a választói helyiség állapota, van-e kampányanyag, professzionális volt-e az ügymenet, elküldtek-e választót, ha igen, miért, melyik pártból voltak jelen a szavazóhelyiségben, kik a civil „ellenőrök”. Az EBESZ-megfigyelő a szavazóköri elnökkel beszélgethet, de nem szólhat bele semmibe, nem adhat utasítást, nem mondhatja meg, hogy milyen eljárást látna jónak. A megfigyelők napközben eldöntik, hol várják meg a szavazás végét. A voksolás másnapján van egy tanácskozás, melynek tárgya, hogy ki mit tapasztalt, de az EBESZ titkársága akkor már írja az első, ideiglenes értékelést. A végleges jelentés elkészítése 1-2 hónap.