Mindjárt kiderül, lecsukják-e a volt MSZP-s polgármestert

Fotó: szpot.hu / szpot.hu

-

Első fokon felmentették, másodfokon viszont elítélték Molnár Gyulát, Újbuda egykori polgármesterét és volt SZDSZ-es helyettesét, Lakos Imrét hivatali visszaélés miatt. A Kúria kedden tárgyalja az ügyet. A Népszabadság közben azt írta, a koronatanút hamis tanúzásért megbüntették. A tét egyebek közt az, hogy Molnár Gyula indulhat-e az őszi polgármester-választáson az MSZP színeiben.


2007-ben tett feljelentést Schneller Domonkos helyi fideszes önkormányzati politikus Molnár Gyula szocialista polgármester és Lakos Imre SZDSZ-es alpolgármester ellen.

A 2010-es választás előtt egy nappal idézték be gyanúsítottként a két politikust. A fideszes Hoffmann Tamás nyert ugyan, de nem nagyon sokkal, 7 százalék körüli volt a különbség. Molnár így a képviselő-testületbe került, Lakos kiesett a politikából.

A vád szerint Molnár és Lakos 2006-ban egy 400 millióért vásárolt önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül játszotta át egy magáncégnek (Leisztinger Tamás érdekeltségébe), így az jogtalan előnyhöz jutott. A vádban még szerepelt az is, hogy a kerületi vezetők visszaéltek befolyásukkal is. Az viszont nem volt benne a vádiratban, hogy kárt okoztak a kerületnek.

Első fokon felmentették a két politikust és az ügyletben részt vevő ügyvédet, másodfokon viszont elítélték őket. Molnár Gyula 8 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott, a közügyektől két évre tiltották el. Lakos Imrét fél év felfüggesztett börtönre ítélték, 3 milliós pénzbüntetést kapott. Az ügyvéd bűnsegédként 9 milliós pénzbüntetést kapott.


Mi az ügy?

A Magyar Narancs tavaly decemberben az ügy történetét felidézve, Lakos Imrére hivatkozva azt írta, Schneller Domonkos volt fideszes képviselő eredeti, 12 pontos feljelentése el sem jutott a bíróságig, azt jogerősen lezárta a nyomozó hatóság. (A volt fideszes a teljes Kopaszi gát–Lágymányosi öböl projektet gyanúsnak találta, szerinte a kerület 10-15 milliárdtól esett el.)

Schneller feljelentéskiegészítése viszont eljutott a bíróságig, az egy 3,8 hektáros területet érintett. A Dombóvári út és a Budafoki út kereszteződésénél lévő saroktelket az államtól vette meg az önkormányzat, majd pályáztatás nélkül, több lépcsőben került ez a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Öböl XI. tulajdonába. A pályáztatás nem volt előírás. Sajtóhírek szerint azután a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég több milliárdos hasznot szerezve adta el részesedését egy portugál befektetőnek.

Molnár és Lakos politikai ügynek tartja az egészet. A volt polgármester a bíróságon azt mondta, az ingatlanügylet jogszerű és mindenki számára nyereséges volt, amiért elismerést érdemelnének vádirat helyett. Lakos Imre pedig arról beszélt, az ügyben az önkormányzati bizottság és a képviselő-testület döntött, ő nem utasított senkit.


Az ítéletek és egy különös koronatanú

Első fokon a bíróság (felmentő ítélete) kimondta, a volt polgármester elszámolt az ingatlaneladásból befolyt pénzzel, amelyből parkokat, játszótereket újítottak fel. Az ingatlant törvényesen adták el, azt a képviselő-testület is jóváhagyta. Senki nem állította, hogy a két politikus utasítást adott volna az ingatlan eladására.

Az ügyész fellebbezett a felmentés ellen.

Másodfokon viszont megjelent egy új tanú. A férfi 2003-ig Molnár kabinetfőnökeként dolgozott. Arról számolt be, Molnár azt mondta neki, Leisztinger kétszer is nagyobb összeggel támogatta a kampányát, neki ezt viszonoznia kell azzal, hogy nyilvános pályáztatás nélkül ad el az önkormányzat egy sok száz milliós újbudai ingatlant az üzletember érdekkörébe tartozó cégnek. A kerületi közgyűlésben a jegyzőkönyvek szerint az is elhangzott, „mi leszünk Leisztinger strómanjai”.

Molnár tagadta az elhangzottakat és kétségbe vonta a tanú szavahihetőségét, akitől „nem barátságban” vált el.

Az ügyész azzal érvelt, az elsőfokú bíróság kiszakította összefüggéseiből a bonyolult gazdasági folyamat egyes elemeit, és bár az eseménysor egyes mozzanatai jogilag elfogadhatók, az egész leplezett célja az volt, hogy egy nagy értékű, frekventált ingatlant versenyeztetés nélkül egy bizonyos érdekkörhöz juttassanak.

A Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke ezzel összhangban azt állította, a vádlottak át akarták játszani az ingatlant Leisztinger Tamásnak. Az ügylet nem az önkormányzat, hanem más gazdasági körök érdeke volt, az akkori polgármester és alpolgármester megszegte törvényi kötelezettségét.

Molnár Gyulára a kértnél szigorúbb büntetést szabott ki.

Itt a vádlottak fellebbeztek, az ügyet kedden tárgyalja a Kúria. Időközben kiderült, a másodfok koronatanúját egy másik ügyben hamis tanúzásért 300 ezer forintra megbüntették.


Ítélet ide vagy oda, Molnár a polgármesterjelölt

Legalábbis ezt mondta Józsa István MSZP-s politikus az ATV-ben. A párt több politikusa bízik Molnár ártatlanságában és a felmentő ítéletben.

László Róbert politológus szerint ez azért nem ennyire egyszerű: ha a Kúria a másodfokú ítéletet hagyja helyben, Molnárból nem lehet jelölt. A két éves közügyektől eltiltás miatt megszűnik a választójoga, így nem is választható – érvelt a Poltical Capital szakértője.

Ha a Kúria megismételteti az eljárást, Molnárból lehet jelölt. Nem beszélve arról, ha végül felmentik.

László arról is beszélt, amíg nincs jogerős ítélet, egy pártnak minden fronton azt kell kommunikálnia, hogy párttársuk ártatlan. Ezt „kötelező is feltételezniük”. Van arra esély, hogy az élet őket igazolja, ezt a kockázatot be kell vállalni – mondta László Róbert.