Mindenkiből lehet szuperhős

Fotó: KOBAL / THE PICTURE DESK / KOBAL / THE PICTURE DESK

-

Ha úgy kívánja, lehet Dr. Octopus, Batman vagy éppen Vasember is: emberfeletti képességeket kínálnak a kutatók - még gyerekcipőben járó - legújabb fejlesztésű robotkarjai, csuklópántjai, applikációi. Egyes szerkezeteket ugyan csak katonai felhasználásra terveznek, de akadnak olyan pár száz dolláros kütyük, amiket bárki megvásárolhat.


Ki ne akart volna repülni, láthatatlan lenni, gondolatokban olvasni, vagy egy lehelettel bárkit megfagyasztani? A kutatók folyamatosan igyekeznek ezeket az igényeket kielégíteni, bár többnyire katonai, orvosi vagy titkosszolgálati felhasználásra készülnek az olyan kütyük, mint a vasember páncéljára hajazó exoskeleton, a zoomolni tudó kontaktlencse vagy a viselkedést kontrolláló készülék. Szerencsére akad olyan is, amit majd néhány dollárért megvásárolhat, mint a visszhang segítségével térképet készítő applikáció vagy a gépeket mozdulatokkal irányító karpánt.


Létszámfeletti Robotvégtagok, rövidebben SRL névre hallgat az amerikai MIT egyetem kutatócsoportjának legújabb robotja. Az SRL nem végtagokat helyettesít, hanem a már meglévők mellé kínál újakat. Amellett, hogy praktikus és rengeteget segíthet a szerkezet, a viselő úgy néz ki, mint Pókember egyik ellensége, Doktor Oktopusz. A csípőre és vállra csatolható formátumban is létező robotkarok olyan feladatok elvégzésében segítenek, melyekhez szó szerint három kéz kell. Például ha a mennyezetre kell erősíteni valamit, de jól jöhet csavarozáskor, kalapáláskor is.  Ahhoz, hogy az SRL jól működjön, monitoroznia kell viselőjének mozgását: ezt két csuklóra erősíthető és egy a kart a vállhoz vagy derékhoz csatoló részre szerelt mérőegység teszi lehetővé. A robot giroszkópos rendszerrel méri a mozgás irányát és a gyorsulás mértékét – ezeket az adatokat felhasználva igyekszik kitalálni, mi lenne a leghasznosabb, legaktívabb módja a karok felhasználásának.


Az SRL több is, de kevesebb is, mint amit a képregények kínálnak. Viselői nem válhatnak úgy gonosszá, ahogyan Doktor Oktopusz: a szupergonosz  egy agy-számítógépinterfész segítségével, tehát a gondolataival irányította a karjait. És akkor vált szörnyeteggé, amikor a karok önállóan kezdték el a gondolatait használni. A giroszkópos rendszer miatt viszont lehetetlen, hogy egy gondolatparanccsal megvakartassuk a robotkarral az orrunkat.

Legyintésre megmozdul - Phoenix / Jean Grey

Egy kanadai startup, a Thalmic Labs még 2013 elején mutatkozott be Myo nevű eszközével: a százötven dolláros karpánt számítógépes interfész segítségével teszi lehetővé egy-egy számítógép vagy drón mozdulatokkal történő irányítását. A Marvel képregénygyár egyik női szuperhőse, a telepatikus és telekinetikus erővel született mutáns Jean Grey, alias Phoenix többek között szintén ezt teszi. Kézmozdulataival képes tárgyakat, hatalmas objektumokat mozgatni.


A karpánt kísértetiesen emlékeztethet az Xbox Kienctjére, amely mozgásérzékelő segítségével követi nyomon a játékos testét, és virtuális csontvázat készítve beleviszi mozdulatait a játékba. A különbség, hogy a Myo közvetlenül az izmokba érkező ingereket rögzíti és ismeri fel, és több rendszerrel is kompatibilis lehet. Így okostelefont, számítógépet és számítógépes játékot is lehet irányítani a karpánt segítségével úgy, hogy minden apróbb kéz- vagy ujjmozdulathoz különböző funkció rendelhető.  

Izom helyett vas - Vasember

Az exoskeleton, vagyis külső csontváz ötlete több mint száz éve kísérti az emberiséget. Próbálkoztak pneumatikussal, gőz által hajtottal, a hatvanas években a General Electric pedig megépítette a Hardimant, az első igazán robotszerű elektromos példányt. Jó ötlet: a szerkezet erősebbé és teherbíróbbá teszi viselőjét. A katona könnyebben és messzebb tudja cipelni a felszerelését, az építőmunkás nagyobb súlyt tud megemelni. Az elmúlt években több cég és kutatóegyetem is létrehozta a saját „vasembervázát”, amivel mesterségesen növelhetik a katonák izomerejét. Egyes szerkezetek csak a lábat vagy a kart erősítik, de akadnak teljes alakos, páncélszerű öltözékek is. Az utóbbiak segítségével akár négyszáz kilogrammot is megemelhet egy katona, és öklével egy közel tíz centiméteres fadeszkát is át tud ütni.


A probléma azzal van, amit Tony Stark megoldott egy zseniális (értsd: még nem létező) találmánnyal, az ARC reaktorral. A mostani vázakba vagy túl nehéz akkuk kellenek, vagy túl gyakran kell újratölteni a telepeket. A mostani külső csontvázakban a sarki boltba le lehet menni, de a világ megmentésére nem alkalmasak. Jó jel, hogy a Vasember-filmekben a Coulson ügynököt alakító Clark Gregg megnézte, milyen egy exoskeleton – neki nagyon tetszett.


A szemünkre nincs is szükség, ha elég jó a hallásunk: a svájci Szövetségi Műszaki Egyetem munkatársai egy olyan applikációt szeretnének kifejleszteni, amely az echolokáció elvén működik, azaz a visszaverődő hangok alapján segítene feltérképezni a körülvevő környezetet, épületeket. Ma már olyan középfül-implantátumokon is dolgoznak, amelyek segítségével Batman és Daredevil echolokációs tulajdonságát a magunkévá tehetjük, addig pedig egy ilyen applikáció segíthet szuperhőssé válni.


A kulcsot az erősebb, korán visszaverődő hanghullámok jelentik a zajos, későn érkező és gyengébb visszhangokhoz képest: előbbieket a svájci csapat egy speciális algoritmus segítségével rendezi, és számítógépes úton alakítja át 3D-s térképpé. A rendszer működéséhez négy mikrofon és jó néhány bluetoothon vagy wifin összekapcsolt telefon együttműködése szükséges.  Ha mindez megvan, akkor ultrahang segítségével feltérképezhetőek a belső terek, és tájékozódási pontot nyújt az embereknek az app.


Képregényes csodafegyver, szuperképesség van még bőven. Küklopsz lézerszeme, Zartan nanotechnológiás álcázósminkje még a jövő, a sokkal butább és semmire nem használható Wolverine-féle karmokat pedig már legyártotta egy unatkozó mérnök. Lassan időszerű lenne, hogy a Transmetropolitan többfokozatú hashajtópisztolyán is elkezdjen dolgozni valaki.