Minden parlamenti párt bejut az EP-be

Fotó: AFP / FREDERICK FLORIN / AFP / FREDERICK FLORIN

-

A kisebb hazai pártoknak eddig nemigen adtak esélyt - a most publikált Nézőpont felmérés szerint viszont mindegyikük eljut Brüsszelbe. Uniós szinten a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt sok mandátumot veszthet 2009-hez képest.


A pártok közül a Fidesz nagyon vezet, az MSZP viszont valamivel megelőzte a Jobbikot – derült ki a Nézőpont Intézet múlt héten készített kutatásából. (Akkora már megjelent a sajtóban az az információ, hogy Kovács Béla jobbikos EP-képviselő, a párt egyik jelöltje kémkedés gyanújába keveredett.)



A lakosság 39 százaléka mondta, hogy elmenne szavazni, a Jobbik-szimpatizánsoknak van ehhez legkevésbé kedve. Május elején egyébként még többen mondták, hogy részt vesznek az EP-választáson. A Nézőpont Intézet a teljes lakosságban (tehát nem abban a körben, amelynek az adatait az ábrán látják) talált 2 százalék úgynevezett „kormányváltó rejtőzködő” és 14 százalék „egyéb rejtőzködő” szavazót is.


A Tárki szoros Jobbik-MSZP versenyt mutat

A Tárkinál érdekesen alakul a Jobbik-MSZP harc. Minden csoportban a Fidesz vezet, méghozzá jelentősen, a legszűkebb körben, vagyis a biztos szavazó pártválasztók körében 57 százalékot kapna a kormánypárt. A Jobbik a teljes népességen belül és a pártválasztók között is veri az MSZP-t, igaz, csak egy-egy százalékkal. A biztos szavazó pártválasztók között viszont az MSZP vezet, méghozzá három százalékkal. Igaz, ott is mindössze 17 százalékon áll, jócskán lemaradva a Fidesz mögött. Ebben a csoportban még a DK is befutónak számít. Az intézet arra számít, a tényleges eredmény a pártválasztók körében mért eredményhez áll majd közel. Aszerint a Fideszt az emberek 55, a Jobbikot 16, az MSZP-t 15 százaléka támogatja. A kisebb pártok ez alapján nem jutnak be az EP-be.


A korábbi mérések szerint sem jut be háromnál több párt

A Medián múlt héten közölte az adatait, aszerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz 56 százalékon állt, a Jobbik volt a második 17 százalékkal, az MSZP a harmadik, 14-el. Más pártot a Medián akkor nem mért befutónak, olyannyira, hogy a a DK-t két százalékra mérte, az Együtt-PM és az LMP akkor 4-4 százalékon állt. Az Ipsosnál az első három ugyanúgy áll mint a Mediánnál, csak az MSZP kicsit erősebb, ott 16 százalékkal volt a harmadik. Az Ipsos következőnek a DK-t hozta ki, 4 százalékkal, az Együtt-PM-nek és az LMP-nek 3-3 százalékot mért.


Az EP becslései alapján nem lesz sokkal több euroszkeptikus

Korábban beszámoltunk arról, hogy a nemzeti pártnépszerűségi felméréseket összegző közvélemény-kutató cégek előzetes becslései szerint az EU-t bíráló, euroszkeptikus képviselők száma akár meg is háromszorozódhat az új Európai Parlamentben. Ezek a közvélemény-kutatók azonban nem számoltak azokkal a képviselőkkel, akiknek a sorsa még bizonytalan, vagyis nem tudni, bejutásuk esetén melyik pártcsaládhoz (frakcióhoz) csatlakoznak majd. Ha ezeket az egyelőre bizonytalan hovatartozású képviselőket külön kezelik, mint az Európai Parlament és a TNS Opinion közös felmérése (ld. alább) is tette saját becslésein, akkor az látszik, hogy a szélsőségesen EU-ellenes képviselők aránya csak egy-két százalékkal nőhet, a mostani 3,8 százalékról 5,06 százalékra. Ez szám szerint 28 képviselő helyett kb. tízzel többet, 38-at jelenthet.


Az összeurópai kép bizonytalan

Az Európai Parlament május 12-i közvélemény-kutatásának eredménye.


A fenti felmérés szerint tehát a 751 leendő EP-képviselő közül 62-ről még nem tudni, melyik frakcióhoz fog csatlakozni, mert pártjaik egyelőre nem tagjai egyik európai pártcsaládnak sem. A magyar pártok közül ilyenek az Együtt-PM, A Haza Nem Eladó és a Seres Mária Szövetségesei képviselői, bár utóbbi kettőről még egyetlen közvélemény-kutatás sem mondta, hogy jelöltjei bejuthatnak az EP-be. A VS.hu értesülései szerint a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai, ha bejutnak, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez, vagyis a második legnagyobb frakcióhoz fognak csatlakozni, ahhoz, amelyben az MSZP-s képviselők is ülnek.