Minden ország a maga szabályai szerint választ

-

Vannak nyílt és zárt listák például. Ha nem tudta, ön melyikre voksol(t), elmagyarázzuk.


Mindenhol nemzeti jogszabályok szerint rendezik az európai parlamenti választásokat, az uniónak csak annyi kikötése van, hogy általánosnak, közvetlennek, szabadnak és titkosnak kell lenniük. Vannak országok, ahol a listák nyitottak, és vannak, ahol zártak. Előbbinél a listáról ki lehet választani a jelöltet; utóbbinál csak pártokra lehet szavazni, és a pártok döntik el, hogy kik legyenek a jelöltek, plusz ők határozzák meg a jelöltek sorrendjét is. Két országban, Írországban és Máltán az egyéni átvihető szavazat rendszerével választanak, ami azt jelenti, hogy a szavazáskor sorrendet kell felállítani a jelöltek között. A legtöbb tagországban az egész ország egyetlen választókerület, de Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Írországban több választókerület is van. Ugyancsak több választókerület van Lengyelországban, Németországban és Olaszországban, de itt az eredményeket országosan határozzák meg. Kötelező részt venni a szavazáson Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban. Két országban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig a névjegyzékbe nem automatikusan kerülnek a választók, hanem előzetesen regisztrálni kell. Ausztriában 16, mindenhol máshol 18 éves kortól lehet szavazni. a legtöbb országban 18 év a választhatóság alsó korhatára is, Olaszországban és Görögországban viszont be kell tölteni a 25 évet ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson. A VS.hu EP-választásról szóló élő közvetítésé itt követhetik. Emitt pedig különösen látványos formában mutatjuk be, hogyan is működik az EP.