Minden közműszolgáltatót felfal az állami kisgömböc

-

Nevében nonprofit módon szolgáltat majd áramot, gázt, vizet, szállítja a szemetet, mégis nyereségesnek tervezik, a profit elköltéséről a kormány dönt majd. Állítólag ettől lesz olcsóbb és jobb a szolgáltatás. De mintha az idősebbek ezt egyszer már hallhatták volna.


A nyolcvanas évek végén megszüntettük a trösztöket, most pedig újraépítjük azokat. A rendszerváltás előtt a gazdaság sok ágazatában, például a villamosenergia-iparban olyan hatalmas állami cégcsoportok léteztek, amelyeknek a központja maga is cégként fogta össze a tagvállalatok tevékenységét. Volt vezérigazgatója, és volt a tagvállalatok vezetőiből álló igazgatótanácsa. Valami ilyesmit készít elő most az újraalakuló Orbán-kormány a közműszolgáltatásban.

A rezsicsökkentés szolgálatában

Németh Lászlóné fejlesztési miniszter megerősítette, hogy még idén elkészül a közszolgáltatási törvény, amelynek lényege, hogy a közművek működtetésével megtermelt nyereséget ezentúl visszaforgatják a szolgáltatás fejlesztésére. Az állami profitközpontot, vagyis - ahogy a miniszter fogalmazott - a közműszolgáltató céget a közszolgáltatási törvény alapján állítják fel. Abban szabályozzák a közműszolgáltatóban résztvevő egyes cégek (az áram-, a víz-, a csatorna-, a gázszolgáltatók és a hulladékkezelők) tevékenységét, és az állam meghatározza a (központi) közműszolgáltató cég tagjait is. Ezután dől el, hogy az egyes elemek miként működtethetők a leghatékonyabban, és mennyi pénzt tudnak visszaforgatni a közművek és a szolgáltatás fejlesztésére. Mindez pedig a rezsicsökkentést szolgálja, valamint azt, hogy nyereséget senki se vigyen ki az országból. A háztartások után pedig jönnek majd az ipari fogyasztók, a tervek szerint ők is olcsóbban jutnak majd hozzá az energiához. Igaz, ehhez szükség lesz majd a paksi kapacitásbővítésre is, vagyis ennek konkrét dátuma ködbe vész. Arról ugyan egy szó sem hangzott el, mi lesz azokkal a közszolgáltató vállalkozásokkal, amelyek ma is működnek, olykor profitot termelnek, olykor veszteségesek, de mindenesetre magántulajdonosok is érdekeltek bennük. Bár az elmúlt években erőteljesen visszaszorult a magáncégek aránya ezekben az ágazatokban, azért van még néhány belőlük. Az áramszolgáltatásban például még ott vannak a németek, a gázszolgáltatásban az olaszok, néhány víziközmű- és hulladékos cégben is vannak nem állami vagy önkormányzati szereplők. Ők most egyelőre sötétben tapogatóznak, mi lesz a piacukkal és a tulajdonukkal.

Az óriás embrionális állapota

Az azonban kiderült, hogy a közműszolgáltató cégben helye lesz az MVM Magyar Villamos Műveknek. A miniszter egészen pontosan azt mondta, hogy “az MVM rendelkezni fog mindazokkal az elemekkel, hogy ezt a céget (mármint a közműszolgáltató céget) megalakítsák”. Az MVM ma már nemcsak áramszolgáltató, hanem gázkereskedő is, és a Főgáz éppen folyamatban lévő megvásárlásával pedig már gázszolgáltató is lesz. A rendszerváltás előtt trösztként működő Villamos Művek az Orbán-kormány most lezárult négy évében olyan volt, mint a kisgömböc. Hozzákerültek a többszáz milliárd forintért visszavásárolt gáztárolók, belefogott a gázkereskedelembe, az áramkereskedő Mavir optikai hálózatán pedig telekommunikációs szolgáltatásokba is belevágott az MVM Net nevű céggel. Legutóbb az MVM Net éppen mobilkommunikációs frekvenciát kapott, bár ezt állítólag nem a telekom cégek konkurenciájának szánják, hanem az úgynevezett okos mérés meghonosítójának. Jellemző, hogy ezt az áram- és gázfogyasztást optimalizáló szolgáltatást is állami kézben szeretnék tudni - külföldön ezzel a szolgáltatással magáncégek versengenek a fogyasztók kegyeiért. Így mindenesetre az MVM-csoport 2013-ban 922 milliárd forinttal már az ország harmadik legnagyobb árbevételű cége lett a Mol és az Audi után, idén pedig még ennél is több forgalomra számít az újabb felvásárlásoknak köszönhetően (egyebek között a Főgáz és a Panrusgáz német, illetve fővárosi önkormányzati tulajdonának a behabzsolásával). Az idei 22 milliárdos nyereségből az állam 10 milliárdot osztalékként magához vont. Arra a kérdésre, hogy miként lesz a közműszolgáltató cég nonprofit, ha már az MVM nyereségét is elvonja az állami tulajdonos, Németh Lászlóné azt mondta, hogy az osztalék ezzel itthon marad, a költségvetést erősíti, a jövőbeni profittal pedig a szolgáltatói színvonalat támogatják majd. Nem kizárt egyébként, hogy a közműszolgáltató nonprofit, azaz nyereséget nem termelő működése automatikusan beigazolódik, hiszen az elmúlt években sem a víziközművek, sem a hulladékos cégek nem úsztak a profitban, és a rögzített ár már az áramszolgáltatók eredményét is felemésztette. Az MVM elnök-vezérigazgatója azonban derűlátó. Baji Csaba, aki 2008 és 2010 között az azóta Közgép-tulajdonba került energiakereskedő cégben, az E-OS-ban volt igazgatósági tag, az évszázad projektjének minősítette az MVM vezényletével zajló beruházást. Ez pedig a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó bővítése. Ennek 10 milliárd eurós keretéből a hazai beszállítók 40 százalékot vihetnek el. A beszállítók minősítésének és kiválasztásának egyik kapuja az MVM tualjdonában lévő Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. Ez pedig csak tovább fokozza az MVM meghatározó szerepét.