Minden az új választási szabályokról

Fotó: Europress/AFP/Isza Ferenc

Teljesen új szabályok szerint kell szavazni, sok választónak annak ellenére új jelöltekkel kell megismerkednie, hogy el sem költözött. De legalább kevesebb országgyűlési képviselő nevét kell majd megtanulni, mindössze 199-en lesznek. Polgármesterét ne is keresse a parlamentben! A határon túli magyarok is beleszólhatnak a választásba, a hazai nemzetiségiek, ha akarnak, saját listára voksolhatnak, de akkor pártokra nem. Összeszedtük a legfontosabb változásokat.


Az első és egyik legfontosabb változás, hogy kettő helyett egyfordulós lesz a választás. Korábban az eredmények ismeretében a pártok a két forduló között még egyezkedhettek, visszaléphettek egymás javára a sikeresebb szereplés érdekében. Most minden másképp van, a pártoknak (és persze a szavazóknak is) előre kell gondolkodniuk. Ezért is volt fontos a baloldali pártoknak, ki és hogyan fog össze.

A korábbi 386 helyett 199 képviselő ül majd az Országgyűlésben. Ebből 106 egyéni körzetből, 93 pedig listáról jut be. Ehhez újra kellett rajzolni az egyéni választókerületeket. Sokan választó szembeülhet azzal, hogy az a képviselő vagy jelölt, akire legutóbb voksolt, most is indul ugyan, de már egy másik kerületben. Fontos változás, hogy az átjelentkezéssel sem lehet trükközni: bárhol tartózkodik valaki, az állandó lakcíme szerinti egyéni jelöltre szavazhat a listán kívül. Utóbbi mostantól mindenhol ugyanaz. (Korábban területi lista volt, megyénként eltérő névsorral. A pártok országos listáira nem lehetett szavazni, onnan a töredékszavazatokkal juthattak be képviselők a törvényhozásba.) Magyar-e vagy? A mostani választáson a határon túli magyarok is szavazhatnak - feltéve, ha már van állampolgárságuk, és regisztrálnak, legkésőbb a választást megelőző 15. napig, vagyis március 22-ig. Ők levélben szavazhatnak, de csak a pártlistára. Velük szemben azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik külföldön lesznek a szavazás napján, csak személyesen voksolhatnak külképviseleten, vagy az arra kijelölt helyen - például sportcsarnokban. A külképviseleti névjegyzékbe kell feliratkozniuk, legkésőbb a szavazást megelőző 8. napig, máricus 29-ig. Nekik alaposabban kell kitölteniük a papírokat, mint a külhoni magyaroknak, a legkisebb hibára is visszadobják jelentkezésüket (például ha hiányzik a „dr.”), míg a határon túliak esetében a második keresztnév elhagyása sem számít, ha tudják azonosítani a szavazót. Egy sokak szerint népszerűtlen változtatás Újdonság a nemzetiségi lista: a nemzetiséghez tartozó eldöntheti, hogy egy párt vagy saját nemzetisége listájára akar szavazni. Ha utóbbira, azt jeleznie kell. A nemzetiségiek kevesebb aláírással tudnak listát állítani, mandátumot is kedvezménnyel kapnak. Az a nemzetiség, amelyik listát tudott állítani, de nem szerzett mandátumot, szószólót küldhet a parlamentbe. A mandátumhoz szükséges számú voksot csak a legnagyobb létszámú kisebbségek kaphatják meg, a romákon, a németeken és talán a szlovákokon kívül erre másnak esélye sincs. A nemzetiségi listát az országos kisebbségi önkormányzatok állíthatják össze. A nemzetiségi regisztráció ellen több roma párt és más kisebbségi szervezet is tiltakozik, a fideszes Farkas Flórián vezette országos roma önkormányzat pedig a helyzet optimalizálására törekszik - vagyis hogy ne regisztráljanak többen kisebbségiként, mint amennyi szavazó egy roma mandátum eléréséhez kell, mert akkor nem veszik el voks a pártlistás szavazásnál. Kampány kifulladásig Eddig legalább a választási hétvégén kampányszünet volt, most nem lesz: a kampány urnazárásig tart. A választás napján pár dolog viszont már tilos: például nem lehet nagygyűlést tartani és a szavazóhelytől számított 150 méteres körzeten belül már nem lehet kampányolni. Lehet viszont majd szállítani a szavazókat, igaz, nem busszal. A külhoni szavazók miatt a pártoknak a határon túlra is el kell menniük. Bár az ottaniakon csak néhány mandátum sorsa múlhat. Rengeteg minden változik, de ez a mozdulat most is ugyanaz marad, mint 2010-ben Rengeteg minden változik, de ez a mozdulat most is ugyanaz marad, mint 2010-ben   Politikai reklámot valószínűleg csak a közmédiában láthatunk-hallhatunk majd, a kereskedelmiek nem kértek a lehetőségből. Azért, mert ha helyet adnának a politikai reklámoknak, ingyen, minden – akár több tucat – pártnak, azonos esélyt biztosítva kellene megtenniük. A köztévében tömbösítik a kampányüzenteket, így aki azokat el akarja kerülni, tudja, mikor ne kapcsolja be a készüléket. Aki nem akarja, hogy a pártok  otthonában „zaklassák” különböző kiadványokkal, megtilthatja adatai kiadását. Kopogtatócédula miatt már nem törik fel senki postaládáját: ahelyett ugyanis ajánlásokat kell gyűjteniük a jelöltaspiránsoknak. 500 kell a jelöltté váláshoz, de egy választópolgár kerületében akárhány jelöltet – vetélytárs pártokéit is – ajánlhat. Az ajánlóíveket legkorábban február 17-én vehetik át az indulók és segítőik, a jelöltet legkésőbb március 3-án négyig lehet bejelenteni. Listát akkor állíthat egy párt, ha legalább 27 jelöltje van, meghatározott helyeken. Civilek attól tartottak, hogy a megváltozott kampányfinanszírozás miatt sok kamupárt vagy baráti társaság indulhat pusztán az állami támogatás megszerzéséért. A győztes mindent visz Eddig a választásnak „érvényes és eredményesnek” kellett lennie, ami azt jelenti, hogy az első fordulóban a választásra jogosultak legalább felének meg kellett jelennie, és többségüknek ugyanarra a jelöltre kellett szavaznia. Most már csak érvényességről szól a törvény. Az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta, mindegy, mennyien mentek el voksolni. A választást csak akkor kell megismételni, ha az első két jelölt ugyanannyi szavazatot kapott. Eddig csak a vesztesre leadott szavazatokat számították be egy-egy mandátumhoz töredékszavazatként. Most már az is odaszámít, amelyet a győztesre adtak le, de a győzelméhez már nem kellett. (Egy példa: 150-100 arányban nyert a jelölt, ilyen esetben a győztesre leadott 49 szavazat is rákerül a kompenzációs listára.) A parlamentbe tehát az eddigi 386 helyett csak 199 képviselő ülhet be, viszont az álláshalmozás megszűnt: a politikusoknak választaniuk kell az országgyűlési és a polgármesteri szék között. Néhány régi arc emiatt biztosan eltűnik a Kossuth térről. A választás éve Alighogy végetér az országgyűlési választás, indul a következő kör: május 25-én európai parlamenti, októberben pedig önkormányzati választás lesz. Ilyen együttállás legközelebb 20 év múlva lesz: idéntől az önkormányzati képviselők és polgármesterek már öt évre kapják megbízatásukat.