Mikor lesz eredmény? – a törvény segít a becslésben

Fotó: MTI/Balázs Attila

-

Az előző választásokon – a sorban állások miatti legutóbbi késlekedést leszámítva – megszokhattuk, hogy vasárnap este 10 óra körül megvan az eredmény. Most nem biztos, hogy így lesz.


Háromféle olyan szavazat van, amelyet nem tudnak rögtön megszámolni. Több mint 120 ezren belföldön, de nem a lakóhelyükön szavaznak, például mert valahol üdülnek, vagy vasutasként szolgálatban vannak. A külföldön élő, de itthoni lakhellyel rendelkező állampolgárok – a többszázezres becsült létszámhoz képest kevesen, kevesebb mint 30 ezren lesznek ilyenek – a magyar nagykövetségeken és konzulátusokon adhatják le a szavazatukat. Az e két csoportba tartozók listára és a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjeire szavazhatnak. Az ő szavazataik legkésőbb április 12-én, szombaton jutnak el ebbe az egyéni választókerületbe, miután előbb mindet beszállítják a Nemzeti Választási Irodához, és ott körzetenként szétválogatják a zárt borítékokat. Igaz, egy-egy helyre aligha jut ezekből olyan sok, hogy érdemben befolyásolja az eredményt. Csakhogy mindenütt meg kell őrizni április 6. után egy felbontatlan urnát, hogy abba keverjék bele ezeket a máshol leadott voksokat, mert így lehet garantálni azoknak a titkosságát. Ez 106 választókerületben együttvéve akár több tízezer meg nem számolt szavazatot jelenthet, és annak már lehet jelentősége. Kétségtelen, hogy ez az eljárás nem új, és korábban nem okozott késést, de kizárni semmit nem lehet. Ami viszont új, az a határon túli, állampolgárságot kapott, de itthoni lakhellyel nem rendelkező magyarok mintegy kétszázezer szavazata, amelyet csak a pártlistákra lehet leadni. Ők postán vagy más úton 5-én, szombaton éjfélig juttathatták el borítékjukat a Nemzeti Választási Irodához, de leadhatták a választások napján is akár a külképviseleteken, akár bármelyik magyarországi egyéni választókerületi irodában. Ehhez nem kellett személyesen megjelenniük, rábízhatták az iratot másra, például az ezt vállaló olyan szervezetekre, mint a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az ilyen szavazatokat a Nemzeti Választási Iroda számolja, és ezt elkezdheti már vasárnap este, de a máshol leadott borítékoknak még el is kell jutniuk az NVI-hez. Ez magyarázza, hogy a törvény szerint az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 12-éig, szombatig kell megállapítani, az országos listákét pedig április 25-éig, péntekig. Természetesen lehet előbb is, és kevéssé valószínű, hogy tényleg ilyen soká kell várni, de a megszabott határidőkből az látszik, hogy a törvényhozó számított esetleges bonyodalmakra.

5 százalékhoz közel számít igazán

Mi lehet bizonytalan az utolsó pillanatig? Például az, hogy ki lépi át az 5%-os küszöböt. Pontosabban: a kétpárti közös listáknak, amilyen a Fidesz-KDNP, 10%-ot kell elérniük, kettőnél több pártnak pedig – ilyen az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP – 15%-ot. De persze ez utóbbiaknál – a Kormányváltókról megjelent néhány találgatás ellenére – aligha fér kétség ahhoz, hogy ezt a határt elérik, aggódni a külön listával indult kisebb pártoknak lehet okuk. És az se mindegy, hogy minek a százalékáról van szó: „a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat” alapján számolnak. Vagyis az az egyébként látványosan kevés, alig több mint 40 000 állampolgár, aki a nemzetiségi lista támogatása fejében lemondott arról a jogáról, hogy valamelyik pártra szavazzon, a küszöbérték számításakor mégis beleszámít a létszámba. Igaz, kevéssé valószínű, hogy a bel- vagy külföldön lakóhelyüktől távol szavazók, illetve az erdélyi és más külhoni magyarok tömegesen szavaznának valamelyik kicsi pártra, és ezzel ők döntenék el annak a bejutását. Az viszont rajtuk is múlik, hogy mennyi az a 100%, amelyből az 5%-ot számolják. Tehát ha például a határon túliaktól a vasárnap este ismert adathoz képest végül több voks fut be, az egy-egy párt kiesését hozhatja, mert kiderülhet, hogy 5,1% helyett csak 4,9% jött össze. 2006-ban például az MDF mindössze 0,04%-kal, 2429 szavazattal lépte túl az 5%-ot, és a számlálás során az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogy 5 alatt vagy fölött lesz a végeredmény. Márpedig a Jobbik frakciójának nagyságán kívül egy-két kisebb párt bejutásán is múlhat az, hogy lesz-e a győztesnek kétharmados többsége az új országgyűlésben, illetve hogy kell-e koalíciót vagy külső támogatási megállapodást kötnie minősített többséget igénylő elképzeléseinek megvalósításához. egyéb_szavazók Az utóbb megszámolt szavazatok egyébként is döntőek lehetnek a kétharmad szempontjából. (Az józan ésszel nem feltételezhető, hogy az egyszerű többség bizonytalan legyen.) Az említett háromféle kategóriában összesen mintegy 250-300 000 szavazat – ami elérheti az összesnek az 5%-át – már változtathat az első pillantásra látszó eredményen. Tehát, ha nem  elsöprő győzelem képét látjuk ma – bár persze azt se lehet kizárni –, akkor érdemes lesz pár napot várni a végleges következtetések levonásával.