Miért verik egymást a buszsofőrök?

Fotó: MTI / Czimbal Gyula / MTI / Czimbal Gyula

-

Nincsenek jó hangulatban a BKV sofőrjei. A járatok fokozatos kiszervezése miatt fokozódik bennük a félelem és a feszültség. Nem csoda – bár persze semmivel sem igazolható –, ha elcsattan egy pofon a végállomáson. Az év végére már több mint 500 olyan busz járhat Budapesten, amelyet külsős szolgáltatók üzemeltetnek. Az óbudai buszgarázsra bezárás vár.


2014. május 19-én, hétfőn délelőtt 10 óra előtt a XII. kerületi Apor Vilmos téren szóváltásba keveredett két 105-ös autóbusz járművezetője, amely tettlegességig fajult. Az összetűzésben egyikük könnyebben megsérült. A kiérkező rendőrök a másik járművezetőt a helyszínen meghallgatták, majd elengedték.” Így számolt be a sofőrök bunyójáról közös közleményében a Budapesti Közlekedési Központ Zrt . (BKK), a BKV Zrt. és a VT-Arriva Kft., a cégek egyúttal elnézést kértek az utasoktól. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) értesülése szerint a VT-Arriva Kft. dolgozója ütött meg egy BKV-sofőrt. (A VT-Arriva a BKK alvállalkozójaként tavaly májustól a BKV-val együtt szállítja az utasokat a 105-ös vonalán.) A VEKE úgy tudja, azon különböztek össze, hogy a VT-Arriva busza túlságosan ráállt a BKV járművére.


Értesülésünk szerint az Apor Vilmos téri végállomáson nem ez volt az első konfliktus. Az egyébként is szűkös végállomáson több pihenőidejét töltő busz parkol. Jellemzően azok, amelyeket a délelőtti és délutáni csúcsforgalomban vetnek be, a közbülső időben órákon át sofőr nélkül várakoznak, hogy megérkezzen a váltás. A menetrendi változások miatt előfordul, hogy a buszok nem férnek el egyszerre a végállomáson.


Munkahelyi stressz

A VS.hu-nak az egyik buszvégállomáson a sofőrök azt mondták, nincsenek pompás hangulatban: kilátástalannak, bizonytalannak látják a jövőjüket, és nem épp hízelgő a véleményük VT-Arrivá-s kollégáikról. Elpanaszolták, hogy a vetélytárs cég több olyan kollégát vett fel, aki kihullott a BKV kötelekéből, mert emberileg, szakmailag alkalmatlan volt. Kifogásolták, hogy csak a BKV-s sofőröknek kell egyenruhát viselniük, és azt sem nyelik le, hogy a VT-Arriva kicsipegette a legjobb viszonylatokat, és azokra szerződött a BKK-val. A VT-Arriva buszai jellemzően nem egy-egy „viszonylaton” járnak, a cégnek kevés „saját” vonala van, többnyire közösen szolgáltat a BKV-val. Nemes Gábor, a BKV buszsofőrjeit képviselő egyik érdekképviselet, az Egységes Közlekedési Szakszervezet vezetője meg tudja érteni, hogy a dolgozóknak nem könnyű belenyugodniuk abba, ha csökken a fizetésük. Márpedig a VT-Arriva több csuklós járatot elvitt, így a BKV-sok közül sokan szóló buszra kerültek, és ezzel elvesztették a „csuklós pótlékot”, amely 20 százalékkal dobta meg a fizetésüket.


Sokat vesztettek a BKV-s sofőrök

A BKV-s buszosok munkahelyeit nem csak a VT-Arriva veszélyezteti, a Volánbusz is színre lépett, a BKK megbízásából az agglomerációs járatokat üzemeltetheti. Igaz, a Volánbusz vállalta, hogy 320 sofőrt átvesz, a megállapodás szerint ez június 30-ig megtörténik. A BKV tájékoztatása szerint eddig 108 munkavállaló lépett át a Volánbuszhoz. Ugyanakkor már zajlik egy újabb BKK-busztender. Az év végén záruló eljárással további 240 darab új busz kerül a fővárosi utakra, de ezeket minden bizonnyal szintén nem a BKV, hanem külsős társaság üzemeltetheti. Nemes Gábor elmondta, a több mint 500 busz külsős üzemeltetése azzal jár, hogy az óbudai buszgarázst bezárják. A BKV idei üzleti terve 697-tel kevesebb buszvezetővel számol, mint amennyi 2013-ban dolgozott. A cafeteria-rendszer átalakításával, a jövedelem 3 százalékát kitevő önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések megnyirbálásával évi csaknem egymilliárd forinttal kevesebb juttatást kapnak a BKV-dolgozók. Nemes az Apor Vilmos téren történt inzultust elítéli, mégsem lepődött meg. A VS.hu kérdésére elmondta, magas a sofőrök stressz-szintje, félnek munkahelyük elvesztésétől, frusztráltságot okoz jövedelmük csökkenése és a rájuk terhelt pluszfeladatok. „Ebben az eseményben is kiütközött a közlekedési vállalat felelőtlensége, ahogyan a buszágazatban dolgozókkal bánik az utóbbi években. A BKK a járatok kiszervezésével egyértelműen azt üzeni, nincs szükség a munkátokra. Nem csodálkozom, hogy van olyan kolléga, akiben a keserűség a tettlegességig fokozódik” – fogalmazott Nemes. Szerinte tisztességtelenül jártak el a sofőrökkel, amikor a VT-Arrivát tavaly megbízták. A BKV-s sofőröknek esélyük sem volt átigazolni, mert az elbocsátásokat csak azután jelentették be, hogy a VT-Arrivánál már feltöltötték a keretet, az elküldött buszvezetők így az utcára kerültek. Ezen túlmenően az első ajtós felszállás bevezetése, a sofőrök jegyértékesítési kötelezettségének bevezetése szintén növeli a lelki terheket – sorolta a szakszervezeti vezető a már közismert panaszokat.


A szakszervezetek ereje is fogy

A kiszervezéssel megújul ugyan a járműpark, ám nem mellékesen csökken a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége. A külsős szolgáltatóknál kollektív szerződés sincs, szinte esélytelen egy sztrájk, amilyennel néhány évvel ezelőtt sorozatban bénították meg a BKV-s sofőrök a főváros közlekedését. Nemes Gábor már többször jelezte ugyan a VT-Arrivánál, hogy szeretne együttműködést kialakítani az ott dolgozók hatékony érdekképviseletéről, de kezdeményezése eddig nem vezetett eredményre. Legutóbb 2010 elején tartottak BKV-sztrájkot – ebben egyébként a metrósok nem vettek részt –, azóta új sztrájktörvényt fogadtak el, amely a közösségi közlekedés esetében minimális szolgáltatásként 66 százalékos teljesítményt ír elő munkabeszüntetés idején. Nemes szerint ekkora forgalomcsökkenést a buszjáratok esetében szinte alig érzékelnének az utasok – a metrónál sokkal inkább –, így egy esetleges sztrájknak jelentősen csökkent a hatékonysága. „A BKV-nál tíz szakszervezet képviseli a buszágazatot, és mi tagadás, legutóbb, márciusban sem sikerült egységbe állva sztrájkot hirdetni. Volt, aki a közeli választás miatt nem mert mellénk állni, a következményektől féltek, hogy a kormány tovább csökkenti az érdek-képviseleti jogokat. Az is visszatartja a kollégákat, hogy ha a bíróság törvénytelennek ítéli a sztrájkot, nem csak az érdekképviselet, a dolgozó is felelősségre vonható, elbocsátható” – magyarázta Nemes a helyzetet. A VS.hu információi szerint a VT-Arrivánál kevesebb a fix jövedelem, mint a BKV-nál, a sofőrök üzemanyag-takarékoskodással tudják kipótolni fizetésüket, ez a pénz viszont nem számít bele a nyugdíjalapba, mivel nem a bérjövedelem része. A VS.hu megkeresésére a VT-Arriva azt közölte, nem érzékeli, hogy feszültség lenne a BKV és a VT-Arriva dolgozói között. A „sajnálatos eset egyedi, amelynek kivizsgálása folyamatban van” – tudatta a cég. A társaságnál működő, illetve esetleg tervezett érdek-képviseleti rendszerrel kapcsolatos kérdéseinkre nem kaptunk választ. Az Apor Vilmos téri inzultus miatt mindhárom cég, a BKK, a BKV és a VT-Arriva is saját vizsgálatot indított.


A kiszervezés haszna még nemigen látszik

Nem csak a sofőrök, a BKV és a BKK között is volt bőven feszültség az ellenérdekek miatt. A VT-Arriva (eredetileg VT-Transman) Kft. megbízását a BKV igazgatósága első körben nem támogatta, mivel számításai szerint évi 2,5 milliárd forintos pluszterhet ró a BKV-ra. A fedezet hiánya miatt Tarlós István főpolgármester szembekerült a fővárosi Fidesz-frakcióval, 2012 októberében a Fővárosi Közgyűlésben nem támogatta a szerződéskötést, amely végül a Fidesz-KDNP-s és a jobbikos képviselők voksaival (és a tévedésből igent nyomó, akkor még LMP-s Kaltenbach Jenő szavazatával) kapta meg a többséget. Az elfogadott határozat felhatalmazta a BKK-t, hogy következő évi költségvetése terhére vállaljon kötelezettséget. A kiszervezések minden jel szerint tényleg nem könnyítik meg a BKV helyzetét, év végére adósságállománya eléri a 67 milliárd forintot, a 70 milliárdos szintet legutóbb 2008-ban ütötte meg a közlekedési vállalat. A BKV a VS.hu-val ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy „a vonalátadások a megrendelt férőhely-kilométer és azzal együtt az anyagi források csökkenését irányozzák elő”.