Miért szereti Putyint az európai szélsőjobb?

-

Putyin Oroszországa és az európai szélsőjobb - köztük a Jobbik - viszonyát elemzi egyik friss írásában a Foreign Affairs. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai lap például a krími népszavazás szempontjából vizsgálja a Jobbik oroszokhoz való viszonyulását, de kitér a paksi bővítésre is.


A cikkben részben aktuálpolitikai események - a Krím Oroszországhoz csatolása -, részben egyes uniós tagállamok radikális pártjainak Putyinhoz való viszonya alapján a szerző arra figyelmeztet, hogy e pártok felhasználásával az orosz elnök képes lehet az Európai Unió gyengítésére, valamint az EU terjeszkedésének megelőzésére. Mitchell A. Orenstein felidézi, hogy 2013 májusában a Moszkvai Állami Egyetem meghívására Vona Gábor Jobbik-elnök az orosz fővárosban tett látogatást. Pártja ezt jelentős áttörésként értelmezte, mivel szerintük az orosz vezetők partnernek tekintik a Jobbikot. Ezen túlmenően állandó szóbeszéd tárgya, hogy a párt orosz anyagi támogatást is kap. Ám a szerző szerint még veszélyesebb, hogy a szélsőjobbos párt példaértékűnek nevezi a krími népszavazást, amellyel saját revizionista politikáját látja igazoltnak. A Jobbik más európai radikális pártokhoz hasonlóan választási megfigyelőt küldött a krími népszavazásra. (A párt nevében az a Kovács Béla európai parlamenti képviselő vett részt a referendumon, aki a választáson a budapesti 8-as kerületben indul. A politikusról és a Jobbik nemzetközi kapcsolatairól ebben a cikkünkben írtunk.) Hozzájuk hasonlóan a Putyinnal jó kapcsolatot ápoló olyan szélsőjobbos pártok is „megfigyelték” a krími népszavazást, mint a francia Nemzeti Front, vagy a bolgár Ataka. A cikkben a putyini Európa-politika kapcsán arról is szó van, hogy Orbán Viktor aláírta a 10 milliárd eurós paksi bővítést, ezzel is növelve az ország energiafüggőségét Oroszországtól. A Jobbik azonban ennél is többet akar - írja a szerző. Magyarország kilépését az Európai Unióból és csatlakozását az oroszok által tervezett Eurázsiai Gazdasági Unióhoz.