Miért nincs magyar egyetem a legjobb 200-ban?

Fotó: MTI / Simó Endre

-

Vagy a felsőoktatással, vagy a rangsorokkal van baj. A hallgatók 30 százaléka lehúzza a színvonalat és feltartja a tanárokat. De van-e értelme rangsorolni az egyetemeket?


Ciklustól független politikai elvárás a hazai felsőoktatás vezetői felé, hogy juttassanak be egy magyar egyetemet a világ 200 legmagasabban jegyzett intézménye közé. Tavaly ugyan a Times Higher Education 300-as listájára sem jutott magyar egyetem, viszont a feltörekvő országok százas listájára odafért a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is. egyetemek_listája Talán ez is az indokok között volt, amikor a felsőoktatási intézmények versenyképességégéről tartottak konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Balázs Ervin akadémikus, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke rögtön azzal döbbentette a közönséget, hogy
a magyar felsőoktatásban tanulók mintegy harminc százalékának nincsenek meg a képességei a diplomaszerzéshez, csak rontják a színvonalat,
ráadásul az oktatók egy-két évig az ő felzárkóztatásukkal vannak elfoglalva, így a tanároknak nincs lehetőségük, hogy elmélyedjenek a legújabb tudományos eredményekben. Balázs szerint a tanárok esetében sem sokkal jobb a helyzet, esetükben húsz százalékra becsüli azok arányát, akik nem felelnek meg az elvárásoknak. Kell-e rangsor? Chikán Attila, a Corvinus Egyetem egykori rektora és az első Orbán-kormány gazdasági minisztere az egyetemi rangsorok kapcsán azt hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolat van a versenyképességi mutatók és a felsőoktatás minősége között, igaz, az egyetemekre épülő országsorrend nincs érdemi kapcsolatban a versenyképességi sorrenddel. Az akadémia főtitkára, Török Ádám azon a véleményen volt, hogy a legtöbb rangsor esetében a jelentkezők döntései alakítják ki a versenypozíciót
A rangsoroknak már a politikai döntés szintjén is szerepe van. Az egyetemetek valahogy sorba kell állítani, amikor a pénzt kérik
– mondta. A hallgatói elégedettséget manipulálják egyes  egyetemeken, azzal, hogy csak nagyon kis buktatási arányt enged az intézmény.  A rangsorokat manipulálják (főleg külföldön), azzal hogy „vesznek” egy Nobel-díjas oktatót, ami jelentősen megdobja az intézmény rangsorban elfoglalt pozícoóját. Török azt is megjegyezte, hogy a magyar vezetőegyetemeket nem a Harvardhoz kell mérni, hanem a régió vezetőegyetemeihez, amúgy az országrangsorokban Magyarország szomszédja Peru. A pénz dönt? Az ELTE rektora, Mezey Barna szerint a nemzetközi rangsorok indikátorainak döntő része pénzügyi helyzeten alapul. Ugyanis publikáció csak kutatásból lesz, a kutatáshoz pénz kell, bevétel pedig csak gazdálkodásból keletkezhet. Kérdés, mire lesz lehetőségük a hazai egyetemeknek, miután a következő uniós finanszírozási időszakban az intézmények szinte nem juthatnak támogatásokhoz és a magyar költségvetés sem kecsegtet semmi jóval.
„Külföldi oktató csak versenyképes fizetésért jön, magyar oktató csak versenyképes körülmények között marad”
– figyelmeztetett az ELTE rektora. Érkezhetne pénz az oktatásba a külföldi diákok költségtérítéséből is, a kormány legutóbb Brazíliával kötött megállapodást, a brazil diákok meg is jöttek és már el is kezdtek panaszkodni a körülmények miatt. A helyzeten nyilván nem segít, hogy az állam négy éve leállította a bútor és az informatikai beszerzéseket. (Igaz, ezt mostanában 200 ezer forintos értékhatárig feloldották.) Mezey Barna szerint komoly problémát jelent a kiszámíthatatlan finanszírozás. Magyarországon még nincs meg a hagyománya annak, hogy a végzettek cégeik nyereségéből áldoznának volt egyetemük fejlesztésére. A család első diplomásainak kell a rangsor Nem tartja sokra az egyetemi rangsorokat Fábri György sem, ám az ELTE rektorhelyettese úgy látja,
„ma a rangsorok médiarealitást jelentenek a felsőoktatás számára”.
Fábri kifejtette, hogy akiknek a szülei is egyetemen tanultak, azoknak nincs szükségük rangsorokra, de sokan akarnak a felsőoktatásban tanulni olyanok, akiknek nincs elegendő információjuk. Az emberek ismereteit jellemzi az a tavalyi reprezentatív kutatás, mely szerint a megkérdezettek szemében a tudományos akadémia és az egyetemek jelentik a megbízhatóságot, de ugyanezen válaszadók egyharmada egy magyar tudóst sem tudott megnevezni és csak az egyhetedük tudta, hogy hányan is tanulnak a felsőoktatásban. Kávérangsor Telcs András, az MTA doktora egy egyetemi kávéminőségi rangsorral szemléltette, hányféleképpen lehet sorba állítani a felsőoktatási intézményeket. Mint mondta, lehetetlenség egy tökéletes, egydimenziós, torzításmentes rangsort csinálni. A  2001 és 2011 közötti felvételi jelentkezések alapján új sorrendet, preferencia sorrendet készített, melyből a hallgatók választásának egyes szempontjai is kiolvashatóak. A budapesti egyetemek, nagyon vonzóak, de a vidékiek esetében a távolság szerepe megnő, az egyetem és a lakóhely távolsága fontosabb, mint az oktatói kiválóság.