Miért nem megy csődbe az Alexandra kiadó?

Fotó: MTI/MTVA / Marjai János / MTI/MTVA / Marjai János

-

Holott többen focilabdát rúgnának az Alexandra könyvesház Andrássy úti palotájának kristálycsillárjába. Pedig egyszerűen csak működik a piac.


Közel sem számítanak annyian az Alexandra-cégcsoport csődjére, mint amennyien lelkesen tapsoltak a könyves szakma egyik ismert személyiségének drámai hangvételű levelére. Egyszerűen nem éri meg. “Nagyon sok vesztese lenne” - mondta a VS.hu kérdésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöke, Kocsis András Sándor, aki egyben a Kossuth Kiadó vezérigazgatója.

Csődkupac

Még az a kiadó sem indít felszámolási eljárást az alexandrások ellen, melynek már elfogytak a tartalékai, és  egyik napról a másikra él, miközben Matyi Dezső könyvkereskedő cége, a Pécsi Direkt még a tavalyi kiadványaik után sem fizetett. “A csőd minket is maga alá temetne” - vázolta az egymásra utaltságot a General Press tulajdonosa, Lantos Katalin. “Matyi úr eddig is megoldotta az ilyen problémáit” - célzott lakonikusan Kolosi Tamás, a kiadókat és kiskereskedelmi bolthálózatot egyaránt magába foglaló Líra Könyv Zrt. elnöke arra, hogy öt évvel ezelőtt ugyanígy az Alexandra csődhelyzetével kürtölték tele a sajtót. könyvkiadói_toplista

Csillogás

A napokban a könyvszakma egyik ismert alakja, Szabó Tibor Benjamin dobott jókora követ az állóvízbe a hvg.hu-n megjelent nyílt levéllel. Ebben - a Mátrix Neójához hasonlítva - a könyvpiac rendszerbe kódolt hibájának minősítette Matyi Dezsőt. Cégcsoportjának eladósodása miatt Matyi milliárdokkal tartozik a kiadóknak, és mögöttük a könyvszakma valamennyi szereplőjének, az íróktól, fordítóktól kezdve a nyomdákig. Szabó Tibor Benjamin Matyi Dezső extenzív gazdálkodásának számlájára írta a könyvpiac fizetésképtelenségét. Nehezen vitatható: a pécsi vásári standtól indult fiatalember középkorúként a főváros legpatinásabb utcájában, az Andrássy úton működtetheti könyvpalotáját az egykori Párizsi Nagyáruház (avagy Divatcsarnok) épületében. Erre mondta egy műfordító, hogy kollégáival “legszívesebben belerúgnák a palota kristálycsillárjába a focilabdát a szaros 70 ezer forintjukért”. A VS.hu körképében egyedül ezen a személyes egzisztenciális szinten jutott el a düh arra a szintre, hogy kimondják: nagyon jó lenne, ha Matyi belebukna, mert bár iszonyú csődhullámot gerjesztene, de ez kellene ahhoz, hogy megtisztuljon a szakma. Matyi Dezső az Andrássy úti könyvpalota műemlék épületében Matyi Dezső az Andrássy úti könyvpalota műemlék épületében

Széthúzás

Tény, hogy a Pécsi Direkt cégcsoport már 10 milliárd forintnál is többel tartozik bankoknak, kiadóknak, beszállítóknak. A forgalma viszont 15 milliárd forint felett van, országszerte 82 boltot üzemeltet, a könyvnagykereskedelemnek a felét ő viszi el, és egyik könyvkiadójával, az Európával is benne van az első tízben. Ráadásul most éppen kezdünk kilábalni a válságból, nem úgy, mint amikor 2009-ben kongatták meg a vészharangot az Alexandra felett. Ha a Pécsi Direkt összeomlana, még a feltörekvő Libri-Shopline csoport sem tudna a helyébe lépni, vélekedett az MKKE elnöke. A Libri és a Shopline fúzióját decemberben hagyta jóvá a Gazdasági Versenyhivatal. Az immár Libri-Shopline Nyrt. tavalyi, még a Shopline eredményét mutató forgalma 4,2 milliárd forint volt, 30 milliós veszteség mellett. A Libri még nem tette közzé tavalyi árbevételét, amely 2012-ben 7,8 milliárd forint volt. A harmadik nagyágyú a tavaly 6 milliárd forintos forgalmú Líra, amelynek elnöke azt mondta: a könyvpiacon nem a kereskedelem, hanem a könyvkiadás hozza a pénzt. Náluk például a Magvető, Corvina, Manó Könyvek, Athenaeum, valamint a Rózsavölgyi és társa. Márpedig ha ez így van, az legalábbis árnyalja a kiadók panaszait, miszerint a szakma költségeit (jogdíjak, fordítók, illusztrátorok, nyomdaköltségek) ők fizetik, miközben a könyvek bolti árának 50-53 százalékát a kereskedők fölözik le. Ez az úgynevezett árrés marad a a lánc végén: a kereskedők viszont arra hivatkoznak, hogy a válságban is fenntartották sok ezer négyzetméteres bolthálózatukat, méghozzá euró alapú bérleti díjakkal.

Akolszellem

A kiadók és terjesztők többsége két témában mégis egy platformon van. Az egyik az állami terjeszkedés. A kormány tavaly óta egy tollvonással kirántott legalább 15 milliárd forintot az összesen 60 milliárdos könyvpiacról, amikor állami kézbe vonta a tankönyvek forgalmazását. Ráadásul a kiadók nemcsak Matyi Dezsőnek hiteleznek rendületlenül, hanem az államnak is a könyvtárellátón keresztül, amely ugyancsak sok hónapos átfutási idővel utalja a pénzt az áruért. A szakma másik vesszőparipája a nyakló nélküli akciózás. A tudatos és zsebükre érzékeny könyvfogyasztók inkább várnak egy kicsit kedvenc szerzőjük újabb művének a beszerzésével, hogy néhány hét elteltével már diszkont áron vásárolhassák meg a könyvet. Az Európai Unió 28 országa közül 19-ben ezt törvény tiltja, további négy országban pedig szakmai konszenzus van arról, hogy nem etikus egyből elértékteleníteni a papíralapú kulturális árut. Nálunk a hipermarketeknek, a szürkezónának és néhány “eltévelyedett” szakmabelinek az érdeke a “kettőt fizet, hármat vihet” reklámszogen. Az Ulpius például egészen jól megél ezzel a stratégiával, dobogós a könyvkiadók között, miközben a kereskedői 50 százalékot is igyekszik házon belül tartani: 12 budapesti és 4 vidéki üzletével már a negyedik legnagyobb bolthálózat az övé. A kultúráért felelős államtitkár, Halász János mindenesetre az ő pártjukra állt, mondván, az árképzés gúzsba kötése nem időszerű. Ami a kultúrafogyasztók számára egyfajta rezsicsökkentésnek is betudható lenne, ám valószínűbb, hogy a valódi ár közelebb áll az akcióshoz, mint az eredetihez.

Öntisztulás

A piac pedig teszi, ami a dolga. A Disney-jogdíjakkal is ékeskedő, külföldi tulajdonú Egmont kiadó kivonult Magyarországról, mert a vesztesége már 150 millió forintot ért el, a Naphegy kiadót pedig felvásárolta egy nagyobb hal, a Kossuth, amely könnyedén úszik tovább az árral, és a hétvégi könyvfesztiválon a szakmabeliek titkos szavazással meg is választották az év kiadójának.