Microsoft: még a legyet is, röptében

Fotó: Tricia / Flickr CC-BY / Tricia / Flickr CC-BY

-

A Microsoft új projektjei olyanok, mint a varázsgömbök – „beléjük nézünk” és felvillan a jövő. Képtechnológiák, együttműködés, interaktivitás és immerzió a kulcsszavak. És mindenhol ott a Kinect.


Az áprilisban megrendezett szilícium-völgyi TechFair 2014-en a Microsoft nem kevesebb, mint 18 folyamatban lévő projektet mutatott be, köztük Big Datás nagyvárosi levegőminőség-mérési módszert, jelentésalapú képböngészőt és 3D nyomtatott áramköröket is. A projektekből szépen körvonalazódik a cég közeljövőképe, hogy Redmondban mit gondolnak az infokommunikáció, mobiltelefónia (például Cortana, a Windows Phone 8.1 személyi asszisztense) és a számítógép további fejlődéséről. A sokszor eltemetett PC múltját és távlatait nagyjából így összegeznék: sokáig siket volt, és bután várt a begépelt felhasználói utasításokra vagy egy lemezre. Aztán összekapcsolták őket, és elérik egymást, ha mi is úgy akarjuk. A két éve megjelent – és a jövőben kulcsszerepet játszó – windowsos Kinect szenzor kinyitotta a szemüket. Az egyik új irány, hogy a kamerák ne csak nézzenek, hanem lássanak is. Gépilátás-programokkal ismerjék fel, értelmezzék, és kezelhető kontextusba helyezzék a látottakat. Az odavezető út egyik fontos folyamataként az olcsó mezei webkamerák idővel mélységi kamerákként fognak funkcionálni, pont mint a Kinecté. Például kiegészítő hardver nélkül, valósidőben és 3D-ben szkennelnek tárgyakat. A jóslatokkal ellentétben nem a számítógép tűnik el, hanem átlényegül, s minden számítási és kommunikációs eszközzé válik.

A jobb vizuális élmény eléréséért újabb kijelzőkkel is kísérleteznek. Tavaly polarizált üveg és intelligens szoftver összekombinálásával működő 3D mélység- és desktop-illúziót keltő technológiát mutattak be. Ebbe az irányba mutat a 2012-ben felvásárolt hatalmas videó- és munkafelületként, egyszerre többek által használható „Figyelmes Pixel” (PPI, Perceptive Pixel) érintőképernyő. Azóta még egy „lebegő” kijelzőn is dolgoznak, ami nem virtuális, hanem valódi, és a Kinect szenzoraival lehet finomhangolni. A kijelző mozdulatalapú interakciókhoz adna képi fogódzókat. Kérdés, hogy melyikből lesz tényleges termék, melyik marad kuriózum, majd merül feledésbe. A szakértők egyelőre a második elképzelést tartják a befutónak.


A PPI és a Kinect együttes használata, a gesztusfelismeréssel működő ViiBoard lényegében a mai munkakörnyezet – és a Microsoft Office – kiterjesztése lehet. A kijelző értelmezi a felhasználó mozdulatait: ha tíz ujjunkkal gépelésszerű mozgást végzünk, billentyűzet, ha felfelé intünk, menü jelenik meg, és így tovább. A rendszer el is tüntei, ami épp nem kell. Ha beválik, eddigi funkcióin, dokumentum-megosztáson és együttműködésen túl, új elemekkel, például sokszínűbb videokonferencia-lehetőségekkel vagy jobb Skype-pal gazdagíthatja egymástól távol lévő személyek közti kommunikációt. (Természetesen hanggal is foglalkoznak, két projekt például teljesen immerzív, audióalapú 3D-s telejelenlét- és virtuálisvalóság-megoldásokra összpontosít.)


Szintén a képtechnológiák minőségjavítását célozza a Holograph 3D-s adatmegjelenítő platform, a WorldWide Teleszkóppal készített interaktív virtuálisvalóság-környezet, vagy a biológusokkal közösen végzett kutatások. Vadon élő állatok viselkedését tanulmányozva dolgoztak ki a későbbiekben például a hadseregben vagy börtönökben alkalmazható monitorozó- és követőtechnológiákat. A Zootracer algoritmus videón vagy Kinect segítségével rögzített objektumokat kísér nyomon. A felhasználó tanítja meg objektumok, például legyek azonosítására. Miután többször sikerült neki, magától kezdi el követni a képernyő körüli legyeket. Az állatokra tehető 7 grammos GPS-es Mataki szenzorcsomag pedig rövid hatótávolságú vezeték nélküli mesh kommunikáción keresztül más érzékelőknek vagy egy szintén Microsoft-fejlesztésű drónnak továbbíthatja az adatokat. A drón a levegőből követheti a szenzort, azaz állatot, de autót vagy akár embert is.