Miben tér el a norvég civil pénzek és a trafikkoncessziók elosztása?

Fotó: Getty Images / Ezra Shaw / Getty Images / Ezra Shaw

-

Abban nem, hogy sem az Ökotárs, sem az állam nem árulja el, kik a bírálók. Pedig el kellene – közölte az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a VS.hu kérdésére. A közérdekű adatok nyilvánosságát az Alaptörvény is kimondja, de hogy általában mi a közérdekű, azt talán sosem tudhatjuk meg, mert a fogalmat rendszerint mindenki saját érdekei szerint értelmezi, a NAIH állásfoglalásai pedig nem kötelező erejűek. Egyes vitákat eldönthet bíróság, de a jogi utat végigjárni nagyon fárasztó és időigényes.


A Norvég Civil Alap pályázati programjának lebonyolításáért felelős konzorcium „jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül, az általa kiírt pályázatokat elbíráló személyek neve pedig „közérdekből nyilvános személyes adat”, amelyet bárki megismerhet. Ezt válaszolta Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a VS.hu-nak arra a kérdésére, hogy a bíráló bizottságokban résztvevők nevének nyilvánosságra hozatala felvet-e adatvédelmi aggályokat. A NAIH elnöke szerint nem, mert a Norvég Királyság és a Magyar Köztársaság közötti megállapodást kormányrendelet, azaz jogszabály szentesítette, így a pályázatokat bonyolító konzorcium jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv. A bírálók neve pedig nyilvános.

Az Ökotárs azt mondja, amit a dohányügyekben az állam

Ugyanúgy, „ahogy a közpénzből nyújtott támogatások, koncessziós pályázatok elbírálására létrehozott bírálóbizottságok tagjainak neve is“ nyilvános, áll Péterfalvi Attila állásfoglalásában. Ha azoknak a neve nem titkos, akik a Norvég Alap pénzeinek osztásában részt vesznek, akkor fokozottan igaz ez minden közpénzt érintő pályázatra, mondta a VS.hu-nak Majtényi László, aki 2001-ig volt adatvédelmi biztos. Ugyanakkor a gyakorlatban mégsem mindig lehet megtudni, hogy kik döntenek a pályázatokról. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium például tavaly elutasította az átlátszó.hu portál kérését, amikor a trafikkoncessziós pályázatok értékelését végző bíráló bizottságok tagjainak nevét szerette volna megtudni. A minisztérium szerint ez a koncessziós törvény alapján nem nyilvános adat. A Norvég Alap programjait bonyolító konzorciumot vezető Ökotárs sem ért egyet a NAIH-hal, mondta az alapítvány igazgatója, Móra Veronika a VS.hu-nak. A bíráló bizottságok tagjai titoktartási nyilatkozatot írnak alá, a névsor azért nem nyilvános, mert az veszélyeztetné a feladataik ellátását, például meg lehetne próbálkozni a befolyásolásukkal. A pénzek elosztását bonyolító konzorcium nyílt pályázaton nyerte el erre a jogot, ez bonyolította a Norvég Civil Alap előző öt évének programjait is. A konzorciumot az Ökotárs Alapítvány vezeti, tagjai az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány. A bírálat hasonlóan zajlik, mint az uniós forrásoknál. A pályázatokat első körben értékelők pontozzák, ez kerül a bíráló bizottság elé, amely kialakítja az álláspontját a támogathatóságról. A javaslatról a döntőbizottság dönt, amelyet a konzorcium nevez ki – mondta a VS.hu-nak Móra Veronika.

De miért kérdés egyáltalán a nyilvánosság?

Mert a 444.hu elkérte a Miniszterelnökségtől azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyek a kormány szerint problémásak a Norvég Alap támogatottjai közül. A listát két részletben kapta meg – a 444.hu mellett egyébként az mno.hu is – a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárságtól. Egyikben voltak a szervezetek, amelyek a kormány szerint baloldali kötődésűek. A másikban pedig konkrét személyek, akikről kiderült, hogy a bírálóbizottságok tagjai, és akiknek a neve mellett korábbi pártkötődések szerepelnek. Az nem derült ki, hogy a lista honnan került a Miniszterelnökséghez, majd a sajtóhoz. A Miniszterelnökség kategorikusan cáfolta, hogy listákat készítene, az információ „jelentős részben a médiában is megjelent információkon, kisebb részben pedig a különböző kormányzati szervezeteknél fellelhető, nem titkos adatokon alapult”, írta közleményében. Feltehetően a bíráló bizottságban résztvevők neve volt a „kormányzati szervezeteknél fellelhető” adat, a Norvég Alaphoz benyújtott pályázatok bírálatában ugyanis részt vett az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, majd később az EMMI civil kapcsolatokért felelős főosztályának képviselője is. Latorczai Csaba, a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár ugyanakkor az Index kérdésére azt mondta, hogy a Miniszterelnökség nem kért tőlük névsort.


Az alaptörvény a közérdekű adatokról

VI. cikk (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. 39. cikk (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.