Mi lesz az EP-ből kimaradó fideszesekkel?

Fotó: MTI/MTVA / ----------------- / MTI/MTVA / -----------------

-

Vannak, akik befutó hely birtokában már biztos ott lesznek a Fidesz-KDNP képviseletében az Európai Parlamentben, és vannak, akik idén rajtvonalhoz sem állnak már. Búcsúzik többek közt Hankiss Ágnes, Surján László és Járóka Lívia – őket kerestük meg azzal, milyen okai vannak távozásuknak.


Hankiss inkább könyvet írna

Hankiss Ágnes maga döntött a távozás mellett: mint a VS-nek mondta, már hónapokkal korábban meghozta erről döntését. A hetente való utazást nem tudja vállalni még 5 évig, és a jövőben inkább itthon dolgozna. Mint mondta, ha a Fidesz szánna neki valamilyen feladatot, azt szívesen fogadná, de egyébként sem marad munka nélkül. „A Fideszben van olyan szabály, hogy nem pozíciók vannak, hanem feladatok, és az ember nem maga jelentkezik, hanem ha gondolnak rá, megkeresik” – teszi még hozzá. Hálás a sorsnak azért, hogy 5 évig ott lehetett az EP-ben – elsősorban azért, hogy mélyebben megtanulhatott egy új területet, a biztonságpolitikát, másrészt pedig a „sok értékes emberi kapcsolatért”, amiben része volt. Úgy érzi, azokon a területeken, amelyeket ő vitt a néppárti frakcióban, mint a terrorelhárítás, a szervezett bűnözés és a kiberbiztonság, komoly szakmai sikereket ért el. „Nagy visszhangja volt például az európai hírszerzés jövőjéről szervezett konferenciának” – mondja. Örül annak, hogy „szinte minden biztonsági tárgyú jelentés, törvénytervezet szövegébe beépültek” a szakmai javaslatai. Jelenleg a 2000-ben alapított Hamvas Béla Kultúrakutató Intézetet vezeti. Ennek két fő kutatási területe van. Az egyik a magyar szellemtörténeti hagyományok. A másik az értelmiség és hatalom viszonya a Kádár-rendszerben, ezen belül elsősorban a kommunista állambiztonság tevékenysége. Kérdésünkre, hogy az aktanyilvánosságot támogatná-e, azt feleli: az állambiztonság tevékenység nyilvánosságát igen, de méltánytalannak tartaná névlisták közzétételét, hogy olyanok neveit együtt hozzák nyilvánosságra, akiket csak megzsaroltak, és nem igazán jelentettek, illetve olyanokéit, akik pénzért csinálták és sokaknak ártottak. Hankiss inkább az szt-tisztek (szt - szigorúan titkos állományú) névsorát hozná nyilvánosságra, de mint mondja, ebbe nincs beleszólása, „a belügyminisztérium őrzi az iratokat, és azt szokták mondani, hogy ma is nemzetbiztonsági kockázattal járhat az esetleges nyilvánosságra hozatal”. Az Európai Parlamentben elsősorban a biztonságpolitika területén dolgozott Hankiss. Mint mondja, itt nagy harcok nem voltak, egyedül talán az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) Budapestre költöztetéséért kellett megküzdeni. Elmondása szerint itt „nem döntően politikai csata volt, bár Tavares és társai próbálták politikai síkon fúrni”, hanem inkább több ország is vágyott az intézmény megszerzésére,de a magyar pályázat volt a legjobb.


-


A petíciós bizottság munkáját emeli még ki Hankiss, bár szembesítjük vele, hogy a szlovák nyelvtörvény ügyében itt nem sikerült sok eredményt elérni. A volt EP-képviselő ezt elismeri, de mint mondja, a peticiós bizottságban ebben nem is lehetne áttörést elérni, döntő szava az Európai Bizottságnak van. Mint mondta, a petíció nyitva marad a szlovák alkotmánybíróság döntéséig, így egyelőre nem zárul le az ügye. „Az embernek kötelessége volt kiállnia a 102 éves Ilonka néni és más meghurcolt magyarok mellett” – teszi hozzá. Kitérünk a Tavares-jelentésre és a magyar kormányt ért kritikákra is. Felvetem, hogy néppárti képviselők is aggályaiknak adtak hangot, de Hankiss szerint a Néppárt több mint 260 tagjából néhány ilyen képviselő volt, „Frank Engelen kívül pár ember még”. Engel kritikájával kapcsolatban Hankiss szkeptikus, mint mondja, a képviselő sok más esetben is a baloldallal együtt szavazott. Mint hozzáteszi, többek részéről „volt aggodalom, amikor a támadások elindultak, de látták, hogy a lufik kipukkadtak, és a kormány demokratikus úton megnyerte ezeket a vitákat”. Hankis szerint Joseph Daul, a Néppárt elnöke sem állt volna ki a magyar kormány mellett, ha pártja nagy része ezt ellenezné. A Tavares-jelentésnél szerinte sikeresen bizonyították, hogy annak jelentős része a tények ismeretének hiányán alapszik. Módosítókat viszont nem adott be hozzá, mert úgy látta, azzal is legitimálta volna a jelentést és annak „elfogadhatatlan passzusait”. Mint mondta, csak egy módosítót adott be: hogy töröljék az egész jelentést, mivel műfaját tekintve „inkompetens, kettős mércét használ és valótlanságokat tartalmaz”.


-


Surján amúgy is csak öt évre tervezte

A VS.hu megkeresésére Surján László elmondta: öt évig szeretett volna képviselő lenni az Európai Parlamentben – végül tíz lett belőle. „A KDNP alelnökeként adottak számomra a politikai munka keretei” – tette hozzá a kereszténydemokrata képviselő. Az elmúlt ciklusból a legizgalmasabbnak a 2010. évi költségvetés összeállítása volt: mint mondta, új tagállamokból jött képviselők közül elsőként látta el a feladatot. „Kiemelkedően fontos esemény volt, hogy egy általam rendezett konferencián Stefan Hríb szlovák újságíró kimondta: Trianon igazságtalan volt a magyarokkal szemben, s a Benes dekrétumok sok magyarral méltatlanul bántak el. A mi régiónkban is meg kell valósítani azt a megbékélést, ami a franciák és a németek között már megtörtént” – mondta. Surján elmondta: mivel a régiófejlesztési bizottságban volt póttag, a fideszes Deutsch Tamással dolgozott együtt az átlagnál szorosabban.


-


Járóka munkájára továbbra is számít a Fidesz

„Járóka Lívia munkájával mindenki elégedett, annyira, hogy a tervek szerint még sokszínűbb feladat várja” – erről Szájer József, a Fidesz-KDNP EP-listájának második helyezettje beszélt a Heti Válasznak nemrég adott interjújában. Megkeresésünkre Járóka Lívia nem kívánt konkrétumokról nyilatkozni, de annyit elmondott: „A Fidesz határozottan többször jelezte, hogy számít a munkámra és nekem is vannak elképzeléseim arról, hogy miként lehetne más szempontból, más intézményi struktúrában előmozdítani a tízmilliós európai cigányság ügyét.” Járóka szerint az EP-ben eltöltött tíz éve alatt jelentős paradigmaváltást sikerült elérnie a romapolitika európai megközelítésében: „2004-ben néhány félmondattól eltekintve még jóformán alig sikerült Brüsszelben napirendre tűzni a romák társadalmi befogadásának ügyét, mára pedig már útnak indult egy közös, huszonnyolc tagállamra kiterjedő uniós integrációs stratégia”. A képviselőnő legfontosabb eredményének a Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Európai Keretrendszerét tekinti, amely a soros elnökségünk alatt jött létre 2011-ben. Ezzel szerinte tízmillió roma európai befogadása „egy kézzelfogható, tízéves cselekvési terv formájában az uniós politikák és célkitűzések sorába emelkedett”. A kisebbségi jogok képviseletében természetes szövetségeseinek a határon túli magyar képviselőket, így az erdélyi Tőkés Lászlót és Sógor Csabát, illetve a felvidéki Mészáros Alajost tekintette. De különböző bizottságok révén gyakrabban együttműködött Bauer Edittel, Hankiss Ágnessel és Gál Kingával.


És a többiek?

Nem folytatja az EP-ben a korábbi fideszes képviselők közül Glattfelder Béla, Őry Csaba, Bagó Zoltán és Bánki Erik sem. A HVG.hu korábbi értesülése szerint Glattfelder esélyes volt Fazekas Sándor utódjának a vidékfejlesztési miniszteri poszton. Bánki pedig listáról bejutott az Országgyűlésbe az április hatodikai választáson.