Mi köze van a nyúlnak a tojáshoz?

Fotó: AFP/Andrej Isakovic / AFP/Andrej Isakovic

-

HÁTTÉR

Ha húsvét, akkor nyúl. Illetve tojás. Míg a nyúl, hasonlóan a Mikuláshoz, kora újkori német találmány, a tojásdíszítés hagyománya a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza.


A pirosra színezett húsvéti tojás még a pogány időkből származó termékenységi jelkép (a legősibb fennmaradt festett tojás nem tyúké, hanem struccé volt, Afrikában találták, és 60 ezer éves), amit a keresztények is átvettek mint Krisztus feltámadásának egyik jelképét. A tojás piros külső héja Jézus keresztfán kiontott vérét, a fehér belső héja verejtékét szimbolizálja, a tojás egésze pedig a feltámadás misztériumának jelképe – a megbontatlan tojás a lezárt sírbolt, amelyet feltörve a feltámadást játsszuk újra. Egy másik történet szerint Mária Magdaléna vitt tojásokat a Krisztus sírjánál virrasztó asszonyoknak, ám a tojások fénylő pirossá változtak, amikor Jézus feltámadt. A tojásfestéssel azóta erre emlékezünk. A nyúlnak tehát eredetileg semmi köze a tojáshoz, a németeket kell okolni azért, hogy a gyerekek jó ideje úgy tudják, a nyúl hozza a tojásokat és az ajándékot egyaránt. A kelet-európai, a német és az osztrák húsvéti folklórban a mai napig kiemelt szerepe van a tojásfestésnek és ajándékozásnak. Az alap festését általában a nők végezték, ám a díszítésbe a férfiak is beszálltak, főleg ha karcolni és patkolni kellett a tojást. Ahány ország, annyi díszítési szokás. Íme néhány: UkrajnábólWikimedia Commons hímes tojás, Ukrajnaukrántojás3 Lengyelországból forrás: Wikimedia Commons   Csehországból forrás: Wikimedia Commons csehtojás2   Oroszországból orosztojás belorusztojás Romániából forrás: Wikimedia Commons

húsvéti tojásfestés, magyarország