Mi kell a Veszprém döntőbe jutásához? - interjú Fazekas Nándorral

Fotó: MTI / Kovács Anikó / MTI / Kovács Anikó

-

HÁTTÉR

Bár európai élcsapatként évek óta ostromolja, a Veszprém még sohasem szerepelt a férfi kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjében, most viszont nagyon közel került hozzá a PSG elleni idegenbeli sikerrel. A szombati veszprémi visszavágó előtt a magyar bajnok egyik kulcsemberével, Fazekas Nándorral beszélgettünk.


„Fél lábbal már az elődöntőben a Veszprém” – több helyen ezt írták a párizsi sikeretek (28-26) után. Nekik mit üzensz? Pontosan ettől a felfogástól félek. Egy jó eredmény egy jó csapat otthonában, ilyenkor jön a média és a szurkolók, és ezt traktálják a játékosok fejébe. Mi meg akaratunktól függetlenül is elhisszük, és lecsökken a koncentrációnk. Ezért azt próbáljuk meg egymás fejébe verni, hogy ne higgyük el a szalagcímeket, és olyan elánnal készüljünk, mintha 0-0-ról indulnánk. Ennyire veszélyes a kétgólos idegenbeli siker? Az egyik legrosszabb dolog, amikor idegenben nyersz, és van még egy visszavágód. Ezt ebben a szezonben a Celje ellen is megtapasztaltuk egy héten belül: sikerült kint nyernünk, aztán itthon nagyon nehéz meccset játszottunk (27-26), a győzelemhez kellett a szlovénok kihagyott időntúli hetese is. Ráadásul nem a Celjét lebecsülve, a PSG egy másik szint, világklasszisokkal teletűzdelve. Viszont többen is azt mondták, hogy nem igazi csapat. Ebből mennyi látszott a párizsi meccsen? Amire számítottunk, az bejött, főleg egyéni gólokat lőttek. Az egyéni játék ellen pedig könnyebb játszani, mint ha van egy csapatra épített koncepció. Viszont bármikor benne van a pakliban, hogy ebből a rengeteg sztárból két-három játékosnak elsül a keze, ez pont elég a meglepetéshez, tehát nagyon kell figyelnünk.


A PSG múlt héten igazolt két újabb francia világklasszist. A folyamatos erősítéssel törvényszerűen Európa legjobb csapata lesz? Tény, hogy mára Nikola Karabaticon (Barcelona) és Daouda Karabouén (Toulouse) kívül szinte mindenki az övék a kétszeres olimpiai bajnok francia csapatból. Mégsem hozták eddig, amit elterveztek, tehát nem elég az, hogy világklasszisokat veszel, össze is kell rakni őket. Lehet, hogy ez őszre már sikerül, de ebben nem vagyok biztos. Nektek miben kell javulnotok a visszavágóra? Tudtuk, hogy erősek az indításgólokban, és ebből az első félidő második felében elég sok találatot is szereztek. Nagyon oda kell figyelnünk, hogy ezt ne tudják újra megcsinálni. Ha viszont úgy működik a védelmünk, ahogy a meccs többi részében, akkor meglehet a Final Four. Azért a PSG a csoportkörben végig 30 szerzett gól körül vagy afölött járt, most 25-ön tartottuk, tehát nem voltunk rosszak hátul. Ők fognak-e váltani valamiben? Már beszélgettünk is róla, hogy Nagy Laci 9 gólját valószínűleg sokallják. Az 5-1-es előretolt védekezést Párizsban nem vették elő, most viszont az is lehet, hogy már így kezdnek, tehát erre is fel kell készülnünk. Fazekas Nándor; Egy egygólos vereséget aláírnál előre? A Veszprém nem ilyen csapat, mindig a győzelemre hajt, és szeretnénk hazai pályán győzelemmel ünnepelni. De őszintén szólva a kétgólos győzelem tudatában most aláírnám az egygólos vereséget, mert Final Fourt érne. Amit még sohasem értetek el, mióta 2010-ben bevezették. Van súlya, hogy öt éve rendre túlélitek a csoportkört, de hiába ostromoljátok az elődöntőt?  Ez már egy másik csapat, mint amelyik elbukta azokat a meccseket. De el kell ismerni, a közönségnek, a vezetőségnek, a játékosoknak is hatalmas teher jönne le a válláról, ha a klub bejutna. Mindazonáltal már tavaly is bizonyítottunk, mert a Kiel ellen nüanszon múlott a bejutás, és mindkétszer óriási mérkőzést játszottunk. Akkor mi is hibáztunk, és voltak külső tényezők a kudarcban, ezért is kell most 120 százalékosan koncentrálni, hogy csak mi döntsünk a továbbjutásról.


A külső tényezők Párizsban nulla perc francia kiállítást, neked pedig egy piros lapot hoztak a felső léc megrúgásáért. Mi zajlott benned? A bírók azt gondolhatták – egyébként sajnos teljes joggal – , hogy miattuk rúgtam meg a kapufát, amikor befújták a hetest. De eszem ágában nem volt, azért voltam mérges, mert az egyik csapattársam nem úgy zárt, ahogy kellett. Az idegességet vezettem le, de nagyon sajnálom, mert így az utolsó négy percre jött egy emberhátrány, enélkül nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna. Máskor a mi gólunk után szoktam csinálni ezt a figurát, és akkor nem veheti magára a bíró. De ezen már túl vagyunk, remélem, tudok tanulni belőle, és nem lesz ennyire forró a fejem legközelebb. A ti csapatotok is erősödött a múlt héten, a nyártól Mikler Roland nálatok véd. A másik kapusotokkal, Aliloviccsal is hosszabbítanak. Hogyan fogadtad a hírt? Igazából ez az élet rendje, az idősebbek kifelé mennek, a fiatalabbak befelé. De nem igazán foglalkozok ezzel, nagyon-nagyon fontos számomra, hogy bejussunk a négy közé, és még annál is tovább. A szellemi erőmet semmi másra nem vagyok hajlandó most használni. Ki tudja, mit hoz a jövő, lehet, ez az utolsó lehetőségem ilyen szintű sikerre. A párizsi bravúrjaim tehát nem a versenyhelyzetnek szóltak, ezeket saját magamért, a klubért és a csapatért csinálom.