Merkel szerint Európa nem támaszkodhat az USA-ra

Fotó: AFP / JOHN MACDOUGALL

-

A német kancellár szerint Európának meg kell harcolnia a saját jövőjéért.


Európának saját kezébe kell vennie sorsát – mondta Angela Merkel. A német kancellár, a jobbközép CDU elnöke a München melletti Truderingben pártja és a testvérpárt bajor CSU közös rendezvényén azt mondta, a G7 csúcstalálkozóján megtapasztalta, hogy egyre inkább véget ér az a korszak, amelyben Németország és az EU teljes mértékben támaszkodhatott partnereire.

Ezért "nekünk, európaiaknak tényleg saját kezünkbe kell vennünk sorsunkat", és ugyan meg kell őrizni a barátságot az Egyesült Államokkal és az Nagy-Britanniával, és jó szomszédságra kell törekedni Oroszországgal és más államokkal, "de tudnunk kell, hogy nekünk kell megharcolnunk a saját jövőnkért" – mondta Merkel.

Németország "ahol csak tud, segít" európai uniós partnereinek, mert "Németországnak csak akkor mehet jól a sora, ha Európának jól megy a sora". A berlini kancellári hivatalban állítólag már formálódik egy terv az EU megerősítésére. A terv kidolgozására a Brexit és Donald Trump megválasztása ösztönzi a kancellárt.

Merkel néhány hete új, szokatlanul szenvedélyes hangnemben beszél az EU-ról, illetve Európáról. A kancellári hivatal megbízásából belső használatra készülő közvélemény-kutatásokból Merkel és környezete azt érzékeli, hogy a Brexit és Trump győzelme óta Európa-párti irányba változik a közhangulat. Az ország újraegyesítése óta most először a németek relatív többsége pártolja az uniós integráció felgyorsítását, elmélyítését.

A kancellár EU-politikáját a 2005-ös hatalomra kerülése óta elsősorban a válságkezelés jellemzi. Először az EU működését szabályozó Lisszaboni szerződést kellett megmenteni a bukástól, majd az euróövezeti pénzügyi, gazdasági és államadósság-válsággal kellett birkózni. A Brexit és Trump miatt változás következik, eljön az EU továbbfejlesztéséről szóló tervek ideje.

Merkel úgy látja, hogy a legfontosabb és a legnehezebb feladat a migrációs válság megoldása, és kulcsfontosságú az Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren keresztül az EU-ba irányuló migrációs hullám megállítása. A megoldás nagyban függ a polgárháború sújtotta, észak-afrikai Líbia stabilizálásától, aminek kilátásai egyelőre borúsak.

A védelempolitikában jobbak az esélyek. Merkel a védelmi kiadások növelésének folytatását tervezi, védelmi minisztere, Ursula von der Leyen pedig építi tovább a Bundeswehr együttműködését uniós partnerekkel. A német-francia, a német-holland és a német-lengyel közös egységek után Csehországgal és Romániával is létrehoznak közös alakulatokat, Brüsszelben pedig kiépül a közös, EU-s műveleteket irányító központ.

A harmadik terület a gazdasági- és valutaunió továbbfejlesztése. A központi elem az euróövezeti költségvetés és a közös pénzügyminiszteri intézmény megteremtése. A még nem teljesen kidolgozott elképzelések szerint a közös büdzséből a szerkezeti reformokra vállalkozó tagországok kaphatnának támogatást. A forrásokat valamely adófajta, esetleg az általános forgalmi adó egy részének átirányításából teremtenék elő. Egy másik változat szerint az euróövezeti gazdasági kormányzat önálló kötvények kibocsátásával szerezne forrásokat az egész közösség javát szolgáló beruházásokhoz. Az értékpapírokért a tagországok ugyan közösen viselnék a felelősséget, de ez mégis másféle konstrukció, mint a tagországok már meglévő államadósságának törlesztésére szolgáló euróövezeti közös kötvény gondolata, amelyet Merkel továbbra is elvet.

A kancellár a szeptemberi parlamenti választás után kész kompromisszumokat kötni. Az egyeztetések témái között lehet az Európai Központi Bank elnöki tisztségének betöltése is, Merkel arra törekszik, hogy Mario Draghit a német központi bank vezetője, Jens Weidmann váltsa 2019-ben.

A kancellária törekvéseinek fontos céljai közé tartozik az új francia államfő, Emmanuel Macron támogatása. Senkinek sem lehet az az érdeke, hogy öt év múlva Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője kerüljön hatalomra.