Mentegette magát a PISA-ügyben Hoffmann Rózsa

Fotó: MTI/Marjai János / MTI/Marjai János

-

Négyéves államtitkári tevékenységének intézkedéseit sorolva vágott vissza a 2012-es sokkoló PISA-eredményekről értekező, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott konferencián elhangzott bírálatokért Hoffmann Rózsa, aki az utolsó államtitkári sajtótájékoztatóját tartotta ebben a kormányzati ciklusban. A diákok romló teljesítményéért újra a 2010-ig kormányzó balliberális pártokat okolta, bár a 2009-es kiváló eredményekért 2010-ben még a magyar pedagógustársadalmat dícsérte.


Mint arról a VS.hu beszámolt, a keddi MTA-konferencián Pálinkás József, az Akadémia elnöke az átfogó intézkedések és a világos társadalompolitika hiányát emlegette fel, Maróth Miklós alelnök pedig a köznevelési államtitkárságot bírálta a botrányos PISA-eredmények kapcsán. Bár konkrét személyekről nem beszélt, de Hoffmann úgy fogalmazott, a „magukat szakembernek” nevező személyeknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy az Orbán-kormány legtöbb és legfontosabb oktatáspolitikai intézkedése 2013 során lépett életbe, miközben a PISA-felmérés 2012 tavaszán zajlott. Való igaz, a tankötelezettség korhatárának leszállítása 16 évre, az iskolarendszer állami fenntartásba vétele, a tankönyvterjesztés államosítása, az új Nemzeti alaptanterv (NAT), a választható hittan vagy erkölcstan, a választható „egésznapos” (azaz délután 4 óráig tartó) iskolai foglalkozás bevezetése, valamint a pedagógus életpályamodell bevezetése is 2013-ra esett. Az új köznevelési törvényt 2011 végén fogadták el, majd 2012 során többször is módosította az Országgyűlés. A 2012-es két legfontosabb közoktatási intézkedése a megyei önkormányzatok iskoláinak állami fenntartásba vétele, illetve a mindennapos testnevelés bevezetése volt. A köznevelési államtitkár szerint éppen a PISA-eredmények bizonyítják, hogy 2010 előtt az MSZP-SZDSZ kormányok súlyos oktatáspolitikai hibákat követtek el, ezért a fenti intézkedéseket meg kellett hozni. A baloldal javára szól viszont, hogy a 2003-as, 2006-os és 2009-es PISA-felméréseken folyamatosan javult a magyar diákok teljesítménye, az akkori NAT pedig lexikális tudás helyett éppen a kompetenciafejlesztést – vagyis a megszerzett tudás alkalmazhatóságát – helyezte előtérbe, amelyet a PISA-tesztek is mérnek. Érdekes továbbá, hogy a 2009-es felmérés 2010-es nyilvánosságra kerülésekor Hoffmann a magyar pedagógustársadalom szakmai felkészültségének tulajdonította, hogy a 2000-es első, hazai PISA-vizsgálathoz képest javultak a magyar gyerekek szövegértési képességei. Az államtitkár ma viszont azt állította, hogy a NAT tartalmi szabályozásának hiánya, valamint a kisebb elvárások - például az alsó tagozatos buktatás akkori megszüntetése - „leszoktattták a gyerekeket a kemény munkáról”. Az államosított iskolarendszer működési problémáit az államtitkár „szükségszerű döccenőknek” nevezte, és azt sem tartotta riasztónak, hogy a felminősítésre - a magasabb fizetést jelentő Pedagógus II. fokozatra - jogosult 17 ezer pedagógus közül eddig csak 151-en töltötték fel szakmai portfóliójukat az erre szolgáló weboldalra, miközben a leadási határidő április 30. Hoffmann sajnálatosnak nevezte, hogy sokan nem boldogultak a portfólió feltöltésével, illetve bojkottálták a folyamatot. Szerinte a szakvizsgázott tanároknak a portfóliókészítést „már tanulniuk kellett”. A jövőjét illető újságírói kérdésre az államtitkár kijelentette: elkötelezett az iskolaügy javítása érdekében, ezért bármilyen feladatot szívesen vállal a jövőben - vagyis a parlamenti választások és az új kormány megalakulása után -, ami ezt lehetővé teszi.


MSZP: van, ami helyes, van, ami teljes csőd

Hiller István, a szocialista párt humánpolitikai kabinetjének vezetője szerint a „Hoffmann-féle intézkedések nyomán a magyar közoktatást átgondolatlan túlközpontosítás jellemzi”, a helyi pedagógus-, iskolaközösségektől elvontak minden önállóságot. Az MSZP-s politikus teljes csődnek nevezte a tankönyvterjesztést. Szerinte megbukott az igazgatói kinevezések centralizált gyakorlata, a pedagógusok portfolió ügye pedig „az oktatásügyön is túlmutató országos botrány”. Az MSZP helyes döntésnek tartja a tankerületek felállítását és a pedagógusok központi bérezését, s ezt kormányra kerülése esetén is megtartaná, de a „portfolió feltöltés ostoba gyakorlatát” megszüntetné.