Menekültek: rengetegen jönnek, de alig maradnak

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

-

Forr a világ, tavaly hatszor annyian akartak Magyarországra menekülni, mint a korábbi években. De csak tranzitországként tekintenek ránk. Van, aki szerint ez nem jó.


2013-ban majd 19 ezren kértek menedéket Magyarországon. Hatszor annyian, mint egy évvel korábban. Idén sem lesz jobb a helyzet, márciusig már annyi bevándorló érkezett, mint 2012-ben egész évben. A migrációs helyzet komolyra fordulását az a konferencia is jelezte, amelyet a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezett Gödöllőn. Nem véletlen, hogy polgármesterek szövetsége kezdeményezte a találkozót, a hazai migrációs stratégiában ugyanis benne van, hogy a helyi önkormányzatok szerepe megkerülhetetlen a bevándorlás kezelésében. 60 országból Szép Árpád, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának menedékjogi osztályvezetője szerint az igazi nehézséget a kiszámíthatatlanság okozza; képtelenség előre megmondani, hogy mely területekről és hányan érkeznek menekültek. „A lengyelekhez évek óta azonos számban érkeznek orosz állampolgárságú csecsen menedékkérők, de

„Magyarországon nem lehet előre felkészülni az érkezők számára és kulturális különbségeire”
– mondja az osztályvezető. Éves szinten hatvannál is több országból érkeznek migránsok, a gyakori kiindulópontoknak számító Afganisztán, Szíria és Koszovó mellett érkeztek Ecuadorból, Kanadából, de a Comore-szigetekről is. Csak átszállnak Ugyanakkor a csaknem 19 ezer menedékkérőnek csak a töredéke marad nálunk, a többség csak tranzitállomásként tekint az országra. Jó példa erre, hogy 2012 vége (a szíriai válság eszkalálódása óta) senkit nem küldünk vissza Szíriába, minden onnan érkező kap valamifajta védelmet. Ehhez képest a szír kérelmezők kétharmada nem várja meg az eljárás végét, hanem továbbmegy Németországba, Svédországba vagy az Egyesült Királyságba. Örkény Antal szociológus, a Menedék Egyesület elnöke szerint a nyelvtudás hiánya az, ami miatt Magyarország nem vonzó célpont egy menekültnek.
„A nyelvi integráció tekintetében az országba érkező migránsok hatvan százaléka nem vagy gyengén beszél magyarul, ők esélytelenek a munkaerőpiacon”
– emelte ki Örkény. Beszédes adat, hogy a magyarul nem tudó migránsoknak mindössze az ötöde vesz részt nyelvtanfolyamon. Ráadásul, ezeken a tanfolyamokon rendre középiskolai magyartanárok tanítják a nyelvet, miközben a 20-40 év közötti bevándorlók idegen nyelvként tekintenek a magyarra. A Menedék elnöke szerint az sem ártana, ha több magyar beszélne egy idegen nyelvet, egy többnyelvű országban ugyanis a frissen érkezettek is könnyebben boldogulnak. Örkény Antal példaként Hollandiát említette, ahol szintén sok a bevándorló, de rengetegen tudnak angolul, megkönnyítve ezzel a migránsok dolgát. Hogy csinálják a svédek? Jelena Drenjanin, az EU Régiók Bizottságának svéd jelentéstevője maga is másodgenerációs bevándorló, szülei az egykori Jugoszláviából érkeztek Skandináviába. Svédországban 2009-ben volt a bevándorlási hullám csúcspontja, több mint százkétezren reménykedtek egy jobb életben. A svédek pedig olyan problémákkal szembesültek, mint a lakáshiány, ugyanis azokon a környékeken, ahol volt elég munkahely, az újonnan érkezők már nem találtak szállást. Másrészt felismerték, hogy hiába van szakértelme vagy megfelelő iskolázottsága egy bevándorlónak, ha nem beszél svédül, nincs esélye állást találni. Épp ezért ingyenes nyelvtanfolyamokat indítottak, több korosztályban – hogy egy migráns egyetemi professzornak ne abban a tempóban kelljen haladnia, mint egy analfabéta menekültnek – és több szakmai résszel. Így van külön svéd tanfolyam a leendő kamionsofőröknek, kórházi ápolónőknek vagy a jövő svéd mérnökeinek. Jelena Drenjanin egy Boszniából menekült vak nő esetét idézte fel, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a Balkánon megszerzett egyetemi diplomái mellé megtanuljon svédül is. Ez a nő most két céget vezet, majdnem négyszáz alkalmazottja van, többségében bevándorlók. A menedékkérők megbecsüléséről pedig a svéd politikusnő azt mondta, hogy
az elöregedő skandináv társadalomnak hatalmas szükség van munkaerőre,
így még egy mentorprogamba is belekezdtek, hogy a migránsok mielőbb integrálódjanak. Ahol nem sikerül az integráció, ott pedig könnyen előfordulhatnak olyan események, mint 2005-ös párizsi zavargások – figyelmeztet a bevándorlási hivatal osztályvezetője. Apró szépséghiba, hogy Magyarországnak nincs integrációs stratégiája.