Melegjogok és Európa: Mennyire lóg ki Magyarország?

Fotó: MTI/Földi Imre / MTI/Földi Imre

-

Különösebben nem tér el a többi EU tagállamtól. Még ha nem is túl toleráns a társadalom, a jogok rendben vannak.


„Nálunk van egy pár olyan téma, amiben sokkal progresszívebbek vagyunk, mint például a németek, ilyen a gyűlöletbeszédnek és a  gyűlöletbűncselekményeknek a szabályozása. Miközben a gyerekvállalás terén még van mit javítani” – vázolja fel a magyar helyzetet Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért jogi programjának munkatársa. Elmondása szerint Magyarországon 2002 és 2010 között volt a legprogresszívabb a melegek szempontjából a jogalkotás, hiszen ekkor fogadták el többek között az egyenlő bánásmód törvényeket és a bejegyzett élettársi kapcsolatot. 2010 után is volt haladás. „Nem túl progresszív a mostani kormány, de a büntetőjog területén azért voltak náluk is javulások. Ami az elmúlt években romlásnak tekinthető, az a felvonulás tiltására tett kísérlet volt, illetve a melegházasság-ellenes passzus az alaptörvényben” – mondja Dombos. Az alábbiakban International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans and Intersex Association adatai alapján mutatjuk be, mihez van joguk az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer) embereknek Európában. Külön kiemeltük Magyarországot, hogy megkönnyítsük az összehasonlítást. A grafikonokon a szürke szín azt jelenti, hogy az adott joggal nem élhetnek az állampolgárok.



A szexuális irányultság azt jelenti, hogy az adott ember mely nemhez vonzódik (heteroszexuális, meleg, leszbikus vagy biszexuális), míg a nemi identitás arról szól, hogy milyen neműként azonosul az adott ember. A jogfejlődést tekintve a szexuális irányultság  sokkal hamarabb jelenik meg egy-egy országban védett tulajdonságként. Még az Európai Unió munkahelyi diszkriminációra vontakozó irányelve sem nevesíti a nemi identitást – tudtuk meg Dombos Tamástól. Magyarországon még sem a szexuális irányultság, sem a nemi identitás nem szerepel nevesítve az alkotmányban. „Nálunk ott van az egyéb helyzet szerinti diszkrimináció tilalma, ami a jogértelmezés szerint kiterjed a szexuális irányultságra, a nemi identitás kapcsán viszont még nem volt alkotmánybírósági ügy, így azt nem lehet tudni, hogy arról mit gondol az Alkotmánybíróság” – mondja Dombos. A munkahelyi egyenlő bánásmódot Magyarországon garantálja az egyenlő bánásmód törvény, amely mind a szexuális orientációt, mind a nemi identitást tartalmazza. „Jogszabályok terén tehát nincs probléma, bár a gyakorlati jogalkalmazásról a grafikon nem sokat árul el. Hogy ezekből mennyi valósul meg, az nyilván egy másik kérdés, és ezen a területen nálunk is sok teendő van még. De a diszkriminációs jogszabályok rendben vannak nálunk” – mondja.


„Abban a kérdésben, hogy valaki a neme hivatalos megváltoztatása után köthet-e új neme szerint házasságot, már van strasbourgi emberi jogi bírósági határozat. Ez alól nehezen bújhatnak ki a tagállamok. A probléma inkább az szokott lenni, hogy egyes országokban nem engedélyezik, hogy valaki hivatalosan is nemet változtasson” – mondja Dombos. Az unióban Ciprust leszámítva minden tagállam lehetőséget biztosít erre. A házasság esetében kisebb az összhang. „Nálunk a bejegyzett élettársi kapcsolat viszonylag erős, a legtöbb házassággal járó jogot biztosítja, kivéve a gyerekvállalással és a névviseléssel kapcsolatos jogokat. Utóbbi persze inkább egy szimbolikus kérdés” – mondja. A legtöbb országban a jogalkotók először a bejegyzett élettársi kapcsolatot vezették be, és onnan léptek tovább a házasság felé. Ott, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolat csak melegeknek volt elérhető, a házasság engedélyezésével ezt gyakran hatályon kívül helyezték.  Magyarországon a bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemű pároknak áll nyitva. Az örökbefogadás terén két kategória van: a partner gyermekének örökbefogadása és az idegen gyermek örökbefogadása. Magyarországon egyikre sincsen még lehetőség. Ha van egy meleg vagy egy leszbikus pár, akkor a pár egyik tagja örökbe fogadhat ugyan gyermeket, de a másiknak nincsen lehetősége, hogy hivatalosan is szülőtárssá váljon.


Az elmúlt öt évben két EU-tagállamban – Magyarországon és Lettországban – is voltak problémák a melegfelvonulások körül. Mindkét országban felmerült, hogy betilják a fővárosba szervezett  pride-ot. „Bár végül mindkét esetben engedélyezték, csak kellett egy kört futni” – mondta erről Dombos. Végül a menekültkérdés azt vizsgálja: ha valakit a hazájában üldöztetés ér azért, mert meleg, akkor kérhet-e az EU-s tagállamokban menekült státuszt. „Nálunk a szexuális orientáció szerepel nevesítve, míg a nemi identitás nem. Ennek ellenére vannak Magyarországon is transznemű menedékkérők, akiknek jóvá hagyták a védelmét. Itt progresszívabb a gyakorlat, mint a törvényből következne” – mondja Dombos.