Mekkora csalás az átjelentkezés?

-

Lehet úgy csalni a választáson, ha sok az átjelentkező - állítják sokan. De hogyan?


Átjelentkezés kétféle van. Az egyik a választási értelemben vett átjelentkezés - itt arról van szó, hogy valaki Magyarországon tartózkodik ugyan, de nem állandó lakcímén. Az ilyen választók bejelentkezhettek, hogy a hozzájuk legközelebb eső szavazókörben voksolhassanak - ám szavazni az állandó lakcímük szerinti jelöltekre szavazhatnak. Számolni nem ma számolják meg az ilyen voksokat, így ha egy-egy választókerületből túl sokan jelentkeznek át, akkor ma még nem biztos, hogy végleges eredményt kapunk. Ugyan ez a helyzet a külföldön dolgozó, vagy tanuló szavazókkal - az ő szavazatuk is ott számít, ahol Magyarországon állandó lakcímük van - ezeket a voksokat sem ma számolják össze.  A másik típusú átjelentkezés, amikor egy-egy választókerületbe állandó lakosként sokan jelentkeznek át még a választás előtt. Ha tényleg nagyon sokan vannak, ez befolyásolhatja az eredményt. Befolyásolhatja. De a gyakorlatban? Ha a számokat nézzük, négy évvel ezelőtt az első forduló után csak nyolc körzetben volt szoros a verseny, és az első forduló után csak háromban – Budapest XI. és XIII. kerület és Ózd – volt kevesebb, mint kétezer szavazat különbség az első és a második helyen végzett jelölt között. Azt, hogy melyik választókerületbe hány új lakos jelentkezett be a választás előtt, nem tudjuk, de például a XIV. kerületben az MSZP gyanakodott arra, hogy több százan települtek át Kemecséről, hogy támogassák a fideszes induló Papcsák Ferencet. Egyetlen egy hely volt négy éve, ahol összesen 429 szavazat különbség volt az első forduló után az első és a második helyen végzett jelölt között, így itt igenis számított már pár száz szavazat is. Szanyi Tibor (MSZP) egyébként a második fordulóban mindössze 234 szavazattal győzött. Most az Európai parlamentbe készül, tehát nem indul. A Fidesz-KDNP jelöltje ismét Szalay Péter, a baloldalé viszont Hiszékeny Dezső.