Van egy szabály, amely szerint a kérdésre végződő címekre mindig „nem” a válasz. Ebben az esetben ez tényleg igaz. Ha tegnap este felrakták volna apróhirdetésben a házat, becsomagolták volna a bőröndöt, és ma már indulnának az új Földre, van egy rossz hírem.
Mi történt?
Soron kívüli sajtótájékoztatót tartott a NASA, amelyen bejelentették, hogy a Kepler űrtávcső adatait feldolgozó csoport megtalálta a Földhöz leginkább hasonlító bolygót. A Kepler-452b 1400 fényévre van, nagyobb, mint a bolygónk, ellenben a Naphoz hasonló G2-es típusú csillag lakható zónájában van, azaz lehet rajta folyékony víz. A bolygóról nem csak a Kepler adataiból tudunk, földi obszervatóriumok is végeztek méréseket.
Mit mond a NASA egészen pontosan?
|
|
Mi a hasonlóság?
A Kepler-452b egy, a napunknál egyharmaddal idősebb (6 milliárd éves) csillag lakhatósági zónájában található. A csillaga hasonló hőmérsékletű, mint a mi napunk, ellenben az ötödével fényesebb és tíz százalékkal nagyobb is.
Mit nem tudunk?
Zavaró bizonytalanság, hogy nem tudjuk, kőzetbolygó-e a Kepler-452b. A The Astronimical Journal szakfolyóiratban megjelenő cikk kivonata szerint a tudósok 49 és 62 százalék közöttire teszik ennek az esélyét. Kicsit valószínűbb, hogy nem gázbolygó, mint hogy igen. Még ennyire sem tudjuk, hogy a Földhöz nagyon hasonló új bolygónak van-e légköre.
Ha nem olyan, mint a Föld, akkor hogy kell elképzelni az új bolygót?
Ritkák a Föld-jellegű bolygók?
Szuperföldnek nevezik azokat a bolygókat, amelyek tömege a Földnél nagyobb, de kisebb az Uránuszénál vagy a Neptunuszénál. A Föld tömegéhez közelebbi bolygók – ezért érdekes az 1,6 földtömegnyi Kepler-452b – jobb eséllyel bizonyulnak kőzetbolygónak; a nagyobb tömegűek hajlamosabbak gázbolygónak lenni. A Kepler egyik felfedezése az volt, hogy az ilyen bolygók megkapóan gyakoriak. A Kepler-program eddig ezer új bolygót fedezett fel, és az adatok feldolgozása még nem ért véget.
|
|
|
Két földtömegnél nem nehezebb exobolygók közül is lehet válogatni
Költözünk-e?
A 1400 fényév borzasztóan messze van. Át lehet írni kilométerbe – 1,3-szer tíz a tizenhatodikon –, de még az sem adja át rendesen a szám hatalmas voltát. Egyszerűbb onnan nézni, hogy egy fényév az a távolság, amelyet a fény egy év alatt megtesz. Az a fény, amely most ideér a Kepler-452b-ről, háromszáz évvel a honfoglalás előtt indult. A legtávolabbi pont, ahová az ember eljutott, a Hold, amely átlagosan 384 ezer kilométerre van. Nem épp a szomszéd, de összeméricskélni sem érdemes a Kepler-452b távolságával. Abba meg bele se menjünk, hogy milyen sebességgel tudunk utazni az űrben. Kiábrándító lenne.
Hazudnak-e a csillagászok, és el kell-e keseredni?
Dehogy! A hét tanulsága – és nagyjából bármelyik hété ez –, hogy csodálatos világban élünk. Soha nem látott elemi részecskéket fedeznek fel, nagy felbontású fotókat kapunk a Plútóról, a Földhöz eléggé hasonló bolygót fedezünk fel – ezek csak az elmúlt két hét történései nagy vonalakban.