Megszűntették az egyik nyomozást a Portik–Laborc-ügyben

Fotó: MTI / Beliczay László / MTI / Beliczay László

-

Bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyészség a Portik-Laborc-találkozóval kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt indult nyomozást – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-t.


Nagy Andrea tájékoztatása szerint mivel minősített ügyről van szó, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok és a megszüntetés indokai sem hozhatók nyilvánosságra. A szóvivő annyit mondott: a több mint egy éve tartó nyomozást május 22-én szüntették meg.


A Portik–Laborc-ügy eddig

A Központi Nyomozó Főügyészség a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója közötti találkozók ügyében hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezett bejelentés alapján rendelték el nyomozást. Amíg az AH nem oldotta fel a találkozók leiratának titkosságát, a nyomozás egésze titkos volt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor két megbeszéléséről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint Portik Tamás és Laborc Sándor 2008-ban két másik ember társaságában kétszer találkozott. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc Sándor a Portik Tamástól származó, közéleti szereplőkre vonatkozó terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik Tamás félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és azt mondta, mindent megtenne, amit kérnek tőle. Tavaly májusban megalakult az Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága is, amelynek elnöke az LMP-s Mile Lajos lett. A ténymegállapító albizottság – mandátumának kétszeri meghosszabbítása után idén február végéig tartó – munkája során több mint tucatnyi embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt, köztük Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját, Szilvásy György volt titokminisztert, valamint Laborc Sándort és Portik Tamást. A bizottság tagjai az utolsó ülésen hosszas vita és egyeztetés után, de végül egyhangúlag fogadták el a testület munkáját lezáró jelentést. Ebben többi között megállapították: hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor az első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott Portik Tamással. A dokumentumot ismertetve Mile Lajos azt is kiemelte: vélelmezhető, hogy Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására irányulhatott. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arra vonatkozóan, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra használta volna fel – tette hozzá. A jelentést, amelyben több hibát, mulasztást tárt fel a testület, március 28-án az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján is közzétették. E szerint rögzítették azt is, hogy Laborc Sándor „nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett” a nemzetbiztonsági bizottság 2012. november 27-ei ülésén, továbbá, hogy a találkozók leirata szerint
„Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta”.