Megszavazták a civiltörvényt – bojkottra készül a Helsinki és a TASZ

Fotó: Polyák Attila

-

A törvény fideszes kezdeményezői szerint közérdek fűződik ahhoz, hogy egyértelmű legyen, kinek az érdekeit képviselik a civilek. Az érintett szervezetek szerin működésük jelenleg is átlátható.


Elfogadta a parlament a civiltörvényt, azaz “a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló jogszabályt. A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 jobbikos tartózkodó szavazatot kapott.

A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell beszámítani az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az EU-tól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak. A Velencei Bizottság észrevétele alapján rögzítették a törvényben: nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot.

A nyilvántartó bíróság minden hónap 15-ig küldi meg az egyesületek és alapítványok nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek esetében a megelőző hónapban a külföldről támogatott szervezetté minősítést rögzítette. A miniszter a megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.

A szervezeteknek a bejelentés után haladéktalanul fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak, és ezt egy újabb, 15 napos határidejű felhívás követheti. Ha ez is eredménytelen, az ügyész bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.

A Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A jogszabály szerint az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el.

A külföldről támogatott szervezetek köréből is könnyebben lehet kikerülni, mint azt javasolták az előterjesztők. A Velencei Bizottság észrevétele alapján már akkor kikerülhetnek, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet. A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról.

Kikerült továbbá a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása.

A jogszabály hatálya nem terjed ki a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra, a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek – állt az indoklásban.


Az alkotmánybírósághoz fordulnak

A magyar Alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az uniós szabadságjogokat sértő, nagyon rossz történelmi korszakokat idéző törvényt nem vagyunk hajlandóak szó nélkül végrehajtani. Így mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság és/vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem bírálja el és hagyja jóvá a szabályozást, nem fogunk regisztrálni – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

A civil szervezet minden jogi és nyilvános lehetőséget igénybe vesz, hogy az alapvető jogokat sértő törvénnyel szemben fellépjen. Mindaddig nem fognak “külföldről támogatott” szervezetként regisztrálni, amíg erre bírósági döntés nem kötelezi őket, az alkotmányjogi panasszal pedig haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is eljárást indít, a magyar bírósági eljárásban pedig indítványozzák, hogy a bíróság kérjen véleményt az EU luxemburgi bíróságától, mert a civil szervezet szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az alapvető uniós szabadságokkal.

A TASZ is bojkottra készül. A Társaság a Szabadságjogokért szerint a jogérvényesítési lehetőségek egy része csak akkor nyílik meg, ha nem tesznek eleget a törvény előírásainak – áll a szervezet közleményében. “Mivel egyetlen jogérvényesítési lehetőségről sem akarunk lemondani, a jogsértő törvény előírásait nem teljesítjük” - mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.

“Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg: évente több mint száz új ügyben képviseljük az alapjogaiban megsértett ügyfeleinket a magyar bíróságok, az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság előtt, az ilyen eljárásokban tapasztaltak vagyunk. Most úgy tudunk az állampolgárok szervezeteinek, más alapítványoknak és egyesületeknek segíteni, ha beleállunk: magunkon bizonyítjuk be, hogy a törvény jogsértő. Biztosak vagyunk benne, hogy a hosszú eljárások végén a jogsértő civiltörvény el fog bukni” – mondta Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója.

A Helsinki és a TASZ is azt írta: már jelenleg is átlátható a működésük.


99 százalék a törvény mellett

A Fidesz közleményben reagált a TASZ és a Helsinki bejelentésére. A párt szerint szervezet felháborítónak tartja “a Soros-szervezetek nyilatkozatait”. A Fidesz szerint “nyíltan a magyar emberek akarata ellen mennek, amikor azt mondják, hogy nem fogják betartani a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt”.

A kormánypárt közleménye szerint „a Soros-hálózat átvilágítása miatt van szükség a külföldi finanszírozású szervezetekről szóló törvényre, ebben a magyar emberek elsöprő többsége is egyetért, a nemzeti konzultációban a válaszadók 99%-a a törvény mellett áll. Soros háborút hirdetett Magyarország ellen, le akarja bontani a kerítést, be akarja hozni a bevándorlókat, ehhez az ügynökszervezeteit akarja felhasználni. Ezért a törvény ma minden eddiginél aktuálisabb.”