Mégsem kellene sok vizet vinni a Holdra

Fotó: MTI/AP / Szergej Gritz

-

A kutatók azt hitték, hogy a Hold felszínéről elpárolgott a víz. Úgy tűnik, tévedtek.


Jóval több víz van a Holdon, mint azt eddig hitték – állítják a kutatók a Chandrayaan-1 indiai űrszonda adatainak elemzése után. A Hold köpenye hasonló vízkoncentrációt mutat, mint a földköpeny – írja Ralph Milliken, a Brown Egyetem kutatója és Shuai Li, a Hawaii Egyetem szakértője a Nature Geoscience lapban.

A Holdat régóta száraz égitestnek tartják, a kutatók szerint ez a keletkezéstörténetéből következik. A legtöbb tudós abból az elméletből indul ki, hogy a Hold a Földből szakadt ki egy Marshoz hasonló méretű égitesttel való ütközés során. Az ütközés forróságában a víz normális esetben megsemmisül. Ám 2008-ban víz nyomaira bukkantak az Apollo-missziókból származó holdmintákban.

Milliken és Li víz jelei után kutattak a Hold felszínének kiterjedt részén az űrszonda adatai alapján. "Az eredmények szerint a nyomok szerteszét előfordulnak a felszínen, ami azt jelenti, hogy az Apollo-missziók mintáiban talált lelet nem egyedi eset. A Holdon lévő vulkanikus erupciós anyag vízben gazdagnak tűnik, ami arra utal, hogy ez a köpenyre is érvényes" – mondta Milliken.

Egyelőre rejtély, honnan származik a holdvíz. "A bizonyítékok sokasodása arra utal, hogy vagy mégis túlélte valahogy a víz az ütközés forróságát, vagy röviddel az ütközés után aszteroidák vagy üstökösök hozták a Hold felszínére, mielőtt az teljesen megszilárdult" – mondta Li.

A Hold víztartalékai gyakorlati hasznot is hozhatnak a Föld kísérőjének kutatása során. Az Apollo-mintákban lévő vulkanikus golyócskák 0,5 ezreléknyi vizet tartalmaznak, amely potenciálisan kivonható. "Minden, ami segíthet abban, hogy a jövő Hold-kutatóinak ne kelljen nagy mennyiségű vizet magukkal vinni az expedíciók során, nagy előrelépést jelent" – mondta Li.