Mégsem hoz lényegi változást a fotózásban az új Ptk.?

Fotó: MTI/AP/Lefterisz Pitakarisz / MTI/AP/Lefterisz Pitakarisz

-

Komoly aggodalmak kísérik a szombaton életbe lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fotózással kapcsolatos szabályait. Holott a kritizált előírások többsége jelenleg is érvényben van, csak nem alkalmazzák, az egyetlen újítás pedig „nehezen perelhető”.


A március 15-én életbe lépő új Ptk. szerint szombattól nem elég egy fénykép felhasználásához engedélyt kérni az érintettektől, hanem már a kép elkészítéséhez is belegyezés kell az azon szereplőktől. Eddig csak a képkészítés után kellett engedélyt kérni a közzétételhez, most már a fotó elkattintása előtt, függetlenül attól, hogy a felvételt nyilvánosságra akarjuk-e hozni. Kérdés, hogy ez a gyakorlatban hogyan büntethető. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint nem valószínű, hogy komoly perek lesznek a nyilvánosságra nem hozott képekkel kapcsolatban, mert ha az adott fényképet kitörlik, akkor „nehezen peresíthető” az ügy, hiszen nehéz bizonyítani, hogy tényleg elkészült a fénykép - mondta a VS.hu-nak Dojcsák Dalma, a TASZ szakértője.


-


Mi a helyzet a közösségi oldalakkal?

Hangsúlyozta: az a jelenlegi és a szombattól életbe lépő Ptk.-ban is alapvető szabály, hogy a képmás személyes adat, vagyis annak közzététele az érintett megkérdezése nélkül törvényt sért. A TASZ álláspontja szerint ezek alapján a különböző közösségi oldalakon hemzsegnek a törvénysértő felvételek, de ezek esetében nem alakult ki joggyakorlat és lényegében nem is alkalmazzák az előírásokat.


- -

Melyek a kivételek?

A fenti szabálynak azonban számos kivétele akad. Így például nyilvános közéleti szereplés, illetve tömegfelvétel készítésekor nem kell hozzájárulást kérni egy fotóhoz, ez egyedül akkor szükséges, ha a tömegből egyéneket fényképeznek felismerhető módon. A TASZ álláspontja szerint viszont ez alól is kivételt jelentenek a politikai események, de akár a kulturális vagy sportesemények is. Ha ugyanis valaki egy politikai eseményen vesz részt, akkor ő pusztán azzal, hogy megjelenik, már politikai véleményt nyilvánít és részt vesz a közéletben. Vagyis a megjelenésével támogatja vagy ellenzi azt, ami ott elhangzik, ez pedig így közéleti szereplésnek számít, így az érintett a megkérdezése nélkül fotózható.


- -

Más a helyzet, ha egy politikus nem nyilvános eseményen szerepel, hanem például a mellettünk ülő asztalnál vacsorázik. A közéleti szereplés ugyanis alapvetően nem a személyhez kötődik, hanem egy adott cselekvéshez. Ha például valaki tudni véli, hogy a szóban forgó politikus a vacsorát nem magánemberként - például a családja körében - tölti, hanem egy befektetővel tárgyal vagy kenőpénzt fogad el, akkor az a vacsora közérdeklődésre tarthat számot, és így a politikus megkérdezése nélkül fotózható - mondta Dojcsák Dalma.


A sport-, kulturális és egyéb eseményeken pedig a belépőjegy megváltása adhat mentességet a hozzájárulás kérése alól, ha a belépőjegyet kibocsátó cég általános vállalkozási feltételei (ÁVF) között szerepel, hogy a jegyváltás egyben engedély is fényképek készítéséhez.


- -

De akkor hol kell engedélyt kérni a fényképezésre?

Vagyis az érdemi korlátozás elsősorban a közterületi fotózásra vagy az ingyenes - de nem politikai - események fényképezésére vonatkozik. Ez azonban nem újdonság, hiszen ezek a korlátok már a jelenlegi Ptk.-ban is szerepelnek - hívta fel a figyelmet Dojcsák Dalma.


És mi a helyzet a rendőrökkel?

Egészen más a helyzet a rendőrök fényképezésével, akik a hatályos és az új Ptk. szerint sem fényképezhetők felismerhető módon a beleegyezésük nélkül. A TASZ szerint ugyanakkor bármely rendőr munkája végzése közben közhatalmat gyakorló személynek minősül, és így nem vonatkozhatna rá a hozzájárulás kérésének kötelezettsége.

- -