Megoldja-e a baloldal a választási matekot a fővárosban?

Fotó: MTI/MTVA / Jászai Csaba / MTI/MTVA / Jászai Csaba

-

Az első elemzői vélemények alapján szinte reménytelennek tűnt a baloldali pártok számára bármilyen önállóskodás. Most már mégsem tartják megoldhatatlannak az új választási szabályozás adta feladványt. A cikk megírásához folytatott háttérbeszélgetéseken előkerült a szövetségeseknek átadandó parlamenti mandátumok kérdése is.


Jövő héten fogadja el a parlament az önkormányzati választásra vonatkozó új törvényt, amely szerint a Fővárosi Közgyűlésben többségében polgármesterek ülnek majd. Kompenzációs listáról 9 ember juthat be, oda pedig csak az kerülhet, akit polgármesterjelöltként indítottak. A Fidesz szerint így demokratikusabb lesz a rendszer, hiszen csak olyanok ülhetnek a közgyűlésben, akikre közvetlenül lehetett szavazni.

Az első körben megkérdezett elemzők a VS-nek azt mondták, a Fidesz az EP-választás eredményéhez szabta a szabályokat. A Political Capital választási szakértője, László Róbert a javaslat ismertetése után közvetlenül arról beszélt, alaposan feladták a leckét a baloldali pártoknak, nehéz lesz kimatekozni, hogyan legyen mindhármuknak kompenzációs listája. Egy későbbi elemzésében három forgatókönyvet vázolt:

1. mind a 23 kerületben közös jelölt indul - amivel sok szavazót elrettenthetnek

2. mindenki külön indul, de akkor csak a Fidesz nyer

3. felosztják a kerületeket egymás között. Ez nagy áldozattal jár. László Róbert szerint 7 kerületről kell lemondaniuk - ahol elindulnak egymással szemben, a maradékot pedig felosztják egymás között, 5-5-6 arányban. A hosszú egyeztetéssel viszont már megint magukkal lennének elfoglalva, nem a Fidesszel - írta az elemző.



Már rebesgetik a megoldást

A kompenzációs listához 12 helyen önállóan kell jelöltet állítaniuk. Ha egymással szemben indulnak, semmi esélyük nyerni.

11 kerület szabad.

Jelen állás szerint a koordinált indulás tűnik nyerőnek: vagyis az elemző harmadik forgatókönyve. Csak nem azokkal a számokkal.

A lehetséges megoldásról többekkel beszéltünk a héten, egy szocialista forrásunktól hallottuk az egyetlen konkrét számot:

8 helyen mindenki indul, a maradék kerületeket egyenlő arányban elosztják, és ott csak egyik párt állít jelöltet. Így lehet kompenzációs listájuk. Az egyenlő osztozkodás a fővárosban nagyjából tükrözné egyébként az EP választás eredményét: a DK és az Együtt-PM lemosta a szocialistákat. A DK szerezte a legtöbb szavazatot, az Együtt-PM pedig a legtöbb kerületben lett második.

Más politikusok nem beszéltek ennyire konkrét arányokról, de hallottunk olyan forgatókönyvet is, hogy több kerületben közös jelölt indul, viszont valóban lehetnek olyan kerületek, ahol nem indulnak egymással szemben. A felosztás nem ismert, de DK-sok azt mondták nekünk, erős szocialista bázison nyilván nem próbálkoznak jelölttel. Egyes szocialisták nem tartják tárgyalási alapnak azokat a kerületeket, ahol most is MSZP-s a polgármester. Ilyen a 13., a 19. és a 20. kerület.

Van, aki kérdésesnek tartja az Együtt-PM részvételét, ugyanakkor ők is megegyezésről beszélnek. Szigetvári Viktor a VS-nek azt mondta, június végére, július elejére meglehet a megállapodás. Egy párttársa viszont azt mondta nekünk: minden változat rossz, ha önállóan indulnak, azért, ha feloldódnak az összefogásban, akkor meg azért. Tehát egyensúlyozni kell.

Úgy tudjuk, az Együtt-PM-nél már megvan a tárgyalódelegáció, a DK szerint vezetői szinten kell egyeztetni, a szocialisták viszont helyi alkukról beszélnek, melyekbe a vezetésnek csak a végén kell beszállni. A helyzetet nehezíti, hogy az MSZP-nél épp vezetőváltás előtt állnak, az Együtt-PM-nél is a következő két hétben lesz a tisztújítás.

Azt viszont mindenki állítja, hogy nagy nyilvános tárgyalás nem lesz a pártok között.


Megbeszélés még az országgyűlési választási kampányban Megbeszélés még az országgyűlési választási kampányban

A kompenzációs lista miatt elméletileg meglepetés is lehet, tehát mondjuk a Fidesz úgy is kerülhet többségbe a Fővárosi Közgyűlésben, hogy a kerületek felében nem nyert. Minden azon múlik, melyik pártra mennyien szavaznak ott, ahol végül nem ő állít polgármestert.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Fidesz az arányosság elvére hivatkozva beterjesztett csütörtökön egy olyan módosító javaslatot, amely szerint a közgyűlésben egy-egy döntés elfogadásához nem elég a képviselők többsége: figyelembe kell venni azt is, ki hány lakosú kerületet képvisel.

A javaslat akkor lehet elfogadott, ha legalább annyi kerületi polgármester igennel szavaz, amennyi Budapest összlakosságának több mint felét képviseli. Röviden: egy kis kerület polgármesterének szavazata kevesebbet ér.


„Nehezen, de legyőzhető”

– mondták Együtt-PM-esek Tarlósra. Egyik DK-s politikus sem mondott még le a győzelemről, a szocialisták között viszont vannak szkeptikusok is: szerintük a három párt kevés Tarlós legyőzéséhez. Pedig parlamenti párt már nem száll be az összefogásba: hasonlóan az országgyűlési választáshoz, az LMP egyértelművé tette, nincs együttműködés.

Az a fajta hurráoptimizmus, mint az országgyűlési választások előtt – legalábbis kifelé – volt, most hiányzik a baloldalon.

Ráadásul Tarlósnak egyelőre kihívója sincs. Az Együtt-PM rögtön az országgyűlési választás után „magas C-n indított”: Horváth Csabát, az MSZP hivatalos főpolgármester-jelöltjét nem támogatják. Volt olyan szocialista, aki úgy érezte, a DK még beállna Horváth mögé. Gyurcsányéktól viszont azt hallottuk, csak akkor, ha Horváthot mindenki támogatja, és civilek is állnak mögötte. Vagyis nem.

A fővárosi szocialisták is hajlandók közös jelöltben gondolkodni, bár ha nincs megegyezés, Horváth Csaba indulhat.

Az egyeztetés még nem indult el – tudatta az MSZP egy közleményben, amit más pártból is megerősítettek.

Horváth Csaba Horváth Csaba

Az alku része lehet a DK vagy az Együtt-PM hiányzó parlamenti frakciójához szükséges mandátumok átadása is. Több szocialista lehetségesnek tartotta, hogy ha Botka László megnyeri a szegedi polgármester-választást, az ő megüresedő parlamenti mandátumát nem szocialista, hanem DK-s politikus kaphatja meg. Ez egy önkormányzati alku része lehetne. (Az Együttnek is jól jönne a frakció, de őket mint lehetséges kedvezményezettet egy kivétellel nem említették szocialista forrásaink.) DK-sok viszont azt mondták, ilyen alkuba nem mennek bele, bár kvázi ingyen szívesen elfogadnák a mandátumot. Azzal ugyanis már lenne a pártnak frakciója.

A mandátumátadás kérdése nem ennyire egyszerű: összefügg azzal, milyen jövőképet képzel el az MSZP. Ha az a forgatókönyv kerül többségbe a pártban, hogy erős MSZP-t kell építeni, akkor nem kerülhet szóba a mandátum átadása, ha viszont a kisebbek erősítésére is hajlanak, akkor igen – mondta egy szocialista forrásunk.

A jövőképre még várni kell legalább a szocialisták júliusi tisztújításáig. Az Együtt-PM-nél vannak ennél nagyra törőbb vágyak is: nyilvánosan ki nem mondva felmerült, hogy az EP-választási eredmény arányában kellene újraosztani a képviselői helyeket. Erről persze  szocialista beszélgetőtársaink hallani sem akartak.

Ki ki ellen? Egyáltalán, milyen súlya marad a főpolgármesternek?

A Fidesz eddig nyilatkozatban közölte, hogy Tarlós István indulását támogatná, a főpolgármester viszont egyelőre nem reagált erre. Ahogyan a közgyűlést átalakító törvénytervezetet sem kommentálta. Évekkel ezelőtt volt egy csörte a főpolgármester és az erős kerületi polgármesterek között a fővárosról szóló koncepció elkészítésekor. A vége az lett, hogy sok fővárosi jogosítvány átkerült a kerületekhez és az államhoz, de  a változás kisebb volt annál, mint amit a kerületvezetők szerettek volna. Tarlós a helyén maradt.

Most viszont azzal, hogy a közgyűlés többségét kerületi polgármesterek adják, értelemszerűen tovább erősödnek a kerületek, a főpolgármester súlytalanabbá válik. - -  

Bár a Fidesz a rendszer átalakításakor részben azzal érvelt, hogy az új rendszer hatékonyabb lesz, a Magyar Progresszív Intézet elemzője, Filippov Gábor szerint ez – összfővárosi szinten – nehezen elképzelhető. Azt kétli, hogy Budapest működésképtelenné válna, de a döntéshozatal nehézkesebb lesz, kerületi vezetők megfúrhatnak infrastrukturális beruházásokat.

Azt persze még nem látni, hogyan működik majd az új rendszer. Teljesen más lesz a helyzet egy egyértelmű Fidesz-többség esetén, illetve akkor, ha az erőviszonyok felborulnak – mondta Filippov Gábor.

Egy névtelenséget kérő, az önkormányzati rendszerrel foglalkozó szakértő szerint ha van egy többségben lévő erő – ami a jelenlegi változtatások alapján várható –, akkor az gyorsan tud dönteni, a hivatal pörög. Így hatékonyabb lehet az új rendszer, mert nem kell hosszan keresni a kompromisszumokat. A döntések minősége viszont már kérdéses lehet, hiszen nem ütköznek a szempontok.

Az is kérdés amúgy, mekkora hatásköre marad a főpolgármesternek. Kérdésünkre, hogy ebben várható-e változás, a Fidesz alelnöke, Kósa Lajos korábban azt mondta, „a főváros működését szabályozó jogszabályokat módosítani kell, ez napnál világosabb, ahogy változik a feladatrendszer, naprakészen kell tartani”. A lehetséges változásokról azonban még nem tudni semmit.

Egy fővárosi szocialista első hallásra szkeptikusan annyit mondott a tervezetről : a főpolgármester majd behozhatja a kávét.   A cikk elkészítésében közreműködött Várkonyi Gyula.