Megkezdődtek az európai parlamenti választások

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

Hollandiában és Nagy-Britanniában már csütörtökön megválaszthatják az európai képviselőket, bár a végeredményt csak vasárnap éjszaka ismerhetik meg. Magyarországon a hét utolsó napján lehet majd szavazni, péntek délutánig még mozgóurnát is kérhetnek a rászorulók, és addig van módjuk átjelentkezni is, ha egy másik magyarországi településen szeretnének szavazni.


Az Európai Parlamentbe 751 képviselőt juttathatnak be  a tagállamok választópolgárai. A csütörtökön szavazó hollandok 26, a britek és az észak-írek 73 mandátum sorsáról dönthetnek. Magyarország 21 tagot küldhet Strasbourgba.

A legutóbbi választás óta mindkét nyugat-európai országban megerősödtek az euroszkeptikus erők. Nagy-Britanniában a felmérések szerint győzelmet arathat a főleg a Kelet-Európából érkező bevándorlás és ezzel összefüggsében a szabad munkavállalás korlátozása mellett fellépő Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amely a voksok 30 százalékára számíthat, és ezzel 24 képviselőt küldhet a strasbourgi uniós parlamentbe. A második helyet a Munkáspárt szerezheti meg; a szavazatok 26 százalékával 22 mandátumot szerezhetnek az EP-ben. 2009-ben a választópolgárok 34,7 százaléka ment el szavazni az Egyesült Királyságban.

Hollandiában az ellenzékben lévő Demokraták 66 nevű liberális párt kaphatja a legtöbb szavazatot. Az előrejelzések szerint 18,1 százalék voksolhat rájuk, ami 5 mandátumot jelenthet. Második helyen futhat be, és négy helyet szerezhet a Geert Wilders vezette euroszkeptikus és alapvetően a muszlimok bevándorlása ellen fellépő Szabadságpárt, 13,9 százalékos támogatottsággal. Öt évvel ezelőtt Hollandiában a választásra jogosultak 36,75 százaléka adta le szavazatát.


A magyarok péntek délutánig jelentkezhetnek át vagy kérhetnek mozgóurnát

Pénteken 16 óráig kérhet mozgóurnát a helyi jegyzőtől a mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár, ezen időpont után csak a szavazás napján, a szavazatszámláló bizottsághoz fordulhat ezzel a kérelemmel. Arra hivatkozva azonban nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkavégzése miatt nem tud elmenni a szavazókörbe. A szavazás napján a lakóhely szerinti szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni a mozgóurnát, de csak 15 óráig.

Ugyancsak pénteken 16 óráig lehet jelezni a választópolgár lakóhelye szerinti település jegyzőjénél, ha valaki az európai parlamenti  választás napján nem a lakóhelyén, hanem egy másik magyarországi településen szeretne szavazni. Mivel ezen a választáson az egész ország egy választókerületet alkot, mindenki ugyanolyan szavazólapot kap, függetlenül attól, hogy lakóhelyén vagy egy másik magyarországi településen szavaz.

A Nemzeti Választási Iroda szerint csütörtök reggelig csaknem 32 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben akarnak voksolni. A 2009-es EP-választáson 25 204-en szavaztak a lakóhelyüktől távol Magyarországon.

Átjelentkezéssel az szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. Tipikus esetben ez azt jelenti, hogy egy másik településen tartózkodó választópolgárnak nem kell hazautaznia választójogának gyakorlásához.

A választók ugyancsak pénteken 16 óráig kérhetik visszavételüket a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe, ha korábban már átjelentkeztek egy másik településre.


Mindenhol máshogy választanak

Mindenhol nemzeti jogszabályok szerint rendezik az Európai parlamenti választásokat, az uniónak csak annyi kikötése van, hogy általánosnak, közvetlennek, szabadnak és titkosnak kell lenniük. Vannak országok, ahol a listák nyitottak, és vannak, ahol zártak. Előbbinél a listáról ki lehet választani a jelöltet, utóbbinál csak pártokra lehet szavazni, és a pártok döntik el hogy kik legyenek a jelöltek plusz ők határozzák meg a jelöltek sorrendjét is. Két országban, Írországban és Máltán az egyéni átvihető szavazat rendeszerével választanak, ami azt jelenti, hogy a szavazáskor sorrendet kell felállítani a jelöltek között. A legtöbb tagországban az egész ország egyetlen választókerület, de Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Írországban több választókerület is van. Ugyancsak több választókerület van Lengyelországban, Németországban és Olaszországban, de itt az eredményeket országosan határozzák meg. Kötelező részt venni a szavazáson Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban. Két országban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig a névjegyzékbe nem automatikusan kerülnek a választók, hanem előzetesen regisztrálni kell. Ausztriában 16, mindenhol máshol 18 éves kortól lehet szavazni. Olaszország és Ciprus kivételével 18 év a választhatóság alsó korhatára is, ebben a két országban viszont be kell tölteni a 25 évet ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson.