Megkezdődött a körúti robbantó pere

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

A vádlott az első tárgyalásán minden vallomását visszavonta a Fővárosi Törvényszéken.


A vád szerint 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt. Célja az volt, hogy megszerezze fegyvereiket. A rendőrök életét a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.

Az elkövető emailt küldött a Belügyminisztériumnak, leírta, hogyan, miből készítette a bombát, és jelezte, hogy lesznek követelései. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált emailben már újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve egymillió eurót követelt volna.

A robbantás után néhány héttel, 2016 októberében elfogták, azóta előzetes letartóztatásban van. Néhány hónapig nem tett érdemi vallomást, 2017 februárjától azonban több ízben hosszan, részletesen beszélt az ügyészek előtt saját magáról és a robbantásról. Többször is azt mondta az ügyészeknek, e vallomásait kényszer, fenyegetés, befolyásolás nélkül tette és fenntartja.

A büntetőper első tárgyalásán a vádirat ismertetése után a bíró kérdésére a vádlott azt mondta, most nem kíván vallomást tenni, még a bűnösségére vonatkozó kérdésre sem válaszolt, és minden korábbi vallomását is visszavonta. Ezután a bíró elkezdte ismertetni a vádlott nyomozati vallomásait.

Az ügyészek előtt tavaly tett – beismerésként is értékelhető – vallomásaiban a 24 éves férfi részletesen beszélt a robbanóanyagok, bombák iránti régóta tartó szenvedélyéről, és arról, hogy 2016-ban miként készített el és próbált ki házilag több pokolgépet. A több kilónyi robbanóanyagot tartalmazó bombákat cukorból, ammóniából, műtrágyából és más, kereskedelmi forgalomban kapható anyagokból készítette, gyújtózsinórral vagy távirányítóval hozta működésbe. Akkoriban volt olyan "kósza gondolata, hogy ezzel pénzt is lehet keresni".

Az ügyészeknek korábban azt mondta: a pokolgépeket "lassan és nyugodtan csinálta, de sok idő nem kellett hozzá". Azt mondta, nem akart ölni, csak fegyvereket szerezni, "de végül is mindegy volt".

A robbantás előtt heteken át járt a fővárosba, alaposan megfigyelte a kiszemelt helyszínt, többször is odahelyezte a bombát, mielőtt felrobbantotta volna. Ebben az időszakban szinte az autójában élt.

A bűncselekmény estéjén a bombát a Teréz körút 2-4. szám alatti ház bejáratánál a detonáció hatásának irányítása és növelése érdekében egy szűk résbe tette. A több kilónyi robbanószer mellé többkilónyi 5-10 centiméteres szöget is rakott. A bombát néhány méterről robbantotta fel, amikor a két rendőr odaért. A robbanás után a sértettek felé ment, a földön heverő testeken átlépett, de látta, hogy élnek, a közelben járókelők is voltak, megijedt és ezért a rendőrök fegyvereit nem vette magához.

A vádlott nyomozati vallomásai több furcsaságot is tartalmaztak. A szüleit „állítólagos” szülőknek nevezte, és azt kérdezgette az ügyésztől: van-e lehetőség DNS vizsgálattal igazolni, hogy akiket apjának, anyjának tart, valóban a vér szerinti szülei-e. Korábbi vallomásai szerint a robbantás előtti hónapokban azon töprengett, figyelik, követik-e, esetleg épp az apja megbízásából. A fiatalember 2016-ban rendszeresen járt dunántúli városokban és közben figyelte, hogy figyelik-e. A vallomásaiban azt is mondta, a robbantással akart véget vetni annak, hogy megfigyelik. Arra is gondolt, hogy az "állítólagos" szülei tanulmányt akarnak írni róla. Az ügyészeknek felvetette, hogy a térfigyelő kamerák felvételei manipuláltak lehetnek és a titkosszolgálatokat is emlegette.

A fiatalember viselkedése időnként a szerdai tárgyaláson is zavartnak tűnt: saját korábbi vallomásainak felolvasását hallgatva idegesen mosolygott, kezét-lábát kényszeresen mozgatta.

A bíró védői, ügyészi indítványra igazságügyi orvos- és pszichológus szakértő kirendeléséről döntött. A vádlottat a nyomozás során tavaly már beszállították az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, ám az orvos szakértők eddig nem állapítottak meg nála büntethetőséget kizáró okot.

A robbantás két rendőr sértettje a szerdai tárgyaláson 20, illetve 30 millió forintos nem vagyoni kártérítési igényt jelentett be.

A büntetőper február 5-re kitűzött tárgyalásán a sértettek meghallgatása várható, a rákövetkező, február 7-ei tárgyaláson pedig a tervek szerint a robbantás szemtanúit hallgatja meg a bíróság.

A Fővárosi Törvényszék szerint mintegy 18 ezer oldalnyi iratból dolgozik az eljáró bíró és 22 szakértőt, illetve 63 tanút hallgattak meg.

Az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja az előzetes letartóztatásban lévő elkövetőt. A vádbeli cselekményekért akár életfogytiglan is kiszabható.