Mégis jogos volt a fejkendős dada kirúgása

Fotó: Fotó: Europress/AFP/Patrick Kovarik / Béla Fotós

Öt éve húzódó ügy végére tett pontot szerdán a párizsi fellebbviteli bíróság, amikor megerősítette: egy francia magánbölcsőde jogosan bocsátott el egy gondozónőt, mert az nem volt hajlandó levenni muzulmán fejkendőjét.


Az ügy heves érzelmeket váltott ki a vallási semlegesség, illetve a vallási szabadság védelmezőinek körében, miután márciusban a semmítőszék úgy ítélte meg, hogy az alkalmazott elbocsátása egy magánbölcsődéből a vallási meggyőződés elleni diszkriminációnak minősül és ezért semmis. Az ügyet a párizsi fellebbviteli bíróság újratárgyalta, és megerősítette, hogy az alkalmazott "súlyos mulasztást" követett el, ezért indokolt volt elbocsátása. "Ez az ellenálló döntés a szekularizáció történelmének része lesz" - mondta az ítélethirdetést követően Richard Malka, a bölcsőde jogi képviselője. Hozzátette: "Attól, hogy a vallás egyeseknek szent dolog, a köztársaságnak nem kell annak tekintenie". Az ügy 2008 óta tart, amikor is Fatima Afif gondozónő öt év szülési, majd gyermekgondozási szabadság után muzulmán fejkendőben tért vissza munkahelyére, Chanteloup-les-Vignes település bölcsődéjébe. Az intézmény különlegessége, hogy a hét minden napján 24 órán át nyitva tart egy hátrányos helyzetűek által lakott negyedben. A magánintézmény belső szabályzata szerint a bölcsőde vallási, politikai és filozófiai szempontból szigorúan semleges. A gondozónőt, mivel a munkahelyén nem volt hajlandó levenni a fejkendőt, súlyos mulasztás miatt bocsátották el. A munkaügyi bíróság 2010 decemberében jóváhagyta a döntést, a diszkrimináció elleni hatóság véleménye ellenére. Ezt követően a versailles-i fellebbviteli bíróság is megerősítette a döntést 2011 októberében arra hivatkozva, hogy a gyermekek korukra való tekintettel nem szembesülhetnek vallási hovatartozást kihívón hirdető jelképekkel és viseletekkel. A fellebbviteli bíróság szerint az elbocsátásnak nem volt diszkriminatív jellege. Ezzel viszont nem értett egyet a semmítőszék, és elrendelte az ügy újratárgyalását. A gondozónő ügyvédje szerint "nagyon valószínű", hogy ismételten a semmitőszékhez fordulnak. "Elmegyek a európai bíróságig is, ha kell" - mondta a döntést követően a 44 éves Fatima Afif. "Nem vagyok semmilyen ügy zászlóvivője, én csak az igazságot akarom" - tette hozzá. Fotó: Europress/AFP/Patrick Kovarik


Az állam és az egyház legeslegszigorúbb elválasztása

A francia parlament 2004-ben fogadta el a közoktatás vallási semlegességének szavatolására hivatott törvényt, amely kategorikusan tiltja a felekezeti hovatartozásra utaló bármely vallási szimbólum viselését az alap- és középfokú állami tanintézményekben. A jogszabály mindenki számára egyaránt tiltja a keresztény elkötelezettségre utaló nagyméretű feszület, a zsidó vallás előírásainak tiszteletét tükröző kipa, illetve az iszlám hagyományokat követő muzulmán kendő viselését az iskolák falain belül. Két évvel ezelőtt egy olyan törvényt is elfogadtak, amely alapján büntetik azokat a nőket, akik arcukat elfedő fátylat, nikábot vagy burkát viselnek nyilvános helyen. A burkatörvényt egy magánkérelem alapján éppen szerdán vizsgálja meg az Emberi Jogok Európai Bírósága.