Mégis a régi parlament randevúzhat a jövő héten

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

Egyre nagyobb az esélye annak, hogy jövő héten összeül az előző, 386 fős Országgyűlés a földkérdésben. Ez sok – az új Országgyűlésből kiszorult – képviselőt is váratlanul érhet.


Az LMP kedden jelentette be, hogy Ángyán József volt agrárügyi államtitkárral közösen rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik jövő csütörtökre és péntekre a magyar termőföld védelmében. Az időzítés azért fontos, mert május 1-én lép életbe az új földtörvény, amely az ellenzéki párt szerint nem nyújt kellő garanciákat az ipari mezőgazdaság túlsúlyának mérséklésére, miközben lehetetlenné teszi a kis- és közepes gazdaságok megerősítését. A kezdeményezést támogatásáról biztosította az Együtt-PM, a Jobbik és az MSZP is. Az LMP-vel közösen a négy pártnak 105 képviselője van a jelenleg még hivatalban lévő Országgyűlésben. A vonatkozó szabályok szerint a rendkívüli ülés összehívásához a képviselők egyötödének aláírása szükséges, ez 78 képviselő. Vagyis a fenti pártok könnyedén összegyűjthetik a szükséges szignókat és akkor kötelező lesz összehívni az ülést. Ennek érdekében az LMP már kezdeményezte is a házbizottság összehívását jövő keddre. Ha összejön a megfelelő számú aláírás, akkor annak a 211 képviselőnek, aki nem jutott be az új Országgyűlésbe, még egyszer – ezúttal valószínűleg utoljára – részt kell vennie a parlament munkájában. A jelenlegi parlament megbízatása egyébként az új Országgyűlés megalakulásáig tart. Érdekesség, hogy a múlt vasárnapi választás után kialakult 199 fős Országgyűlésnek is meg kell tartania alakuló ülését a választástól számított egy hónapon belül. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy az új Országgyűlés május 6-án, az alaptörvény szerinti legkésőbbi időpontban alakulhat meg, mert a választási jogorvoslat elhúzódhat.


Az összehívás ugyanakkor nem garancia a munkára

Bár kellő számú aláírás esetén tényleg kötelező összehívni a rendkívüli plenáris ülést, de megtartani már nem. A napirendet ugyanis a határozatképes többségnek kell elfogadnia, amit csak a kormányoldal tud megteremteni, és ha nem fogadják el a napirendet, akkor csak napirend előtti felszólalásokra kerülhet sor. Utána pedig – tekintettel arra, hogy nincs napirend – mindenki hazamehet. Ez a megoldás egyébként egyik politikai oldaltól sem idegen. 2001 augusztusában az akkori Fidesz-kormánytöbbség élt ezzel a módszerrel, 2004 januárjában pedig az akkori kormánypárti MSZP-s többség használta. Az első esetben egy óra, a másodikban pedig alig több mint fél óra után véget ért az ülés, miután a napirend előtti felszólalásokat követően nem fogadták el a napirendet.