Meghalt Gary Becker

Fotó: AFP / HECTOR MATA / AFP / HECTOR MATA

-

A 83 éves közgazdász ismerte fel, hogy az emberi viselkedés a közgazdaságtant befolyásoló legfontosabb tényező. Emiatt szerencsére például a matematikában kevéssé jártasak is könnyen megérthetnek ezt-azt a Nobel-díjas kutatásaiból.


Az emberi viselkedés ökonómiai megközelítésén keresztül rengeteg régi nagy tévedésre derült fény. Becker első jelentős felfedezése az volt, hogy a munkahelyi diszkrimináció nem jövedelmező. A klasszikus baloldali elképzelés, miszerint azért létezik egyáltalán kirekesztés a világon, mert azzal a kirekesztő jól jár, Becker szerint tévedés. A közgazdász kimutatta, hogy az erős belső versenyszellemet ápoló, növekvő vállalatok kevésbé kirekesztőek, mert felismerték, hogy a munkáltató is rosszul jár, ha nem alkalmazza a legjobb munkaerőt mondjuk a bőrszíne vagy a vallása miatt. Azaz meglepő módon a kevésbé kompetitív, békés munkahelyeken gyakrabban fordul elő faji, nemi, vagy szexuális diszkrimináció. Hasonlóan gyakorlatiasan elemezte az oktatás, a házasság, a bűnözés és a családtervezés kérdéseit is. Mindenre kiterjesztette azt a logikus elképzelést, hogy tetteinket a várható veszteség és nyereség számbavételével tervezzük meg és hajtjuk végre. Például ha az autólopásról lehet tudni, hogy nagyon nagy valószínűséggel kapják el és büntetik meg nagyon szigorú büntetésekkel a tettest, kevesebben fognak autót lopni, mert egyszerűen nem éri meg. Nem állítja viszont,hogy a gazdasági tényező lenne az egyetlen, ami motiválja az embereket. Saját szempontjait nem tartotta előrevalóbbnak az antropológiai, pszichológiai és társadalomtudományos szemléletű megközelítéseknél. Ezt a közgazdaságtani irányzatot nevezik, talán elsőre megtévesztőnek tűnő módon neoliberalizmusnak.


Háztartási és magánéleti problémákra is működik Beckernek az a megközelítése, ami szerint minden egyes ember vállalkozóként gondolkodik. Tudatos stratégiákkal döntjük el a munkánkról, befektetéseinkről, bevételeinkről és veszteségeinkről. Ez akkor is így van, ha céggel amúgy nem rendelkezünk. Az örökségek és ajándékok is tervezhető tényezőként szerepelnek ebben a privát könyvelésben, amit mindenki végez, ha máshol nem, legalább fejben. E folyamatok elemzéséből derül ki az, hogyan hat a nagylelkűség az önzőség ellen. Ha a szülőknek nagylelkűen támogatják gyermekeiket akár életük végéig is, akkor legyenek a gyerekek bármilyen önzőek, a nagyvonalúság hatására érdekük lesz legalábbis jónak mutatni magukat szüleik és testvéreik irányába, hogy továbbra is részesüljenek a támogatásból. Kutatásaiért Becker 1992-ben kapta meg a Közgazdasági Nobel-díjat (hivatalosan Nobel-emlékdíjat). A díj átvételekor mondott beszédét, munkássága összefoglalóját erre olvashatják.