Megemlékezik II. világháborús halottjairól az ELTE BTK

Fotó: MTI/MTVA / Jászai Csaba / MTI/MTVA / Jászai Csaba

-

Novemberben avatják fel az ELTE BTK-n az egyetem II. világháborúban elhunyt hallgatóinak állított emlékművet. Pályázatot írtak ki erre, a győztes pedig a teljes Trefort-kerten végigfutó bronzcsík lett, melyre rávésik az áldozatok neveit.


A győztes pályamű neve Névsor a fugákban, ezzel fog emlékezni az ELTE BTK a II. világháborúban elhunyt diákjaira és tanáraira. Az elhunytak neveit tartalmazó bronzcsík fog végigfutni a teljes Trefort kertben, ez a csík pedig teljesen körbefogja majd az egyetemet. A középpontjában az alábbi szöveg áll majd: „Mi, az egyetem jelenlegi oktatói, hallgatói, dolgozói emlékművet állítunk elődeinknek, a vészkorszak illetve a második világháború idején életüket vesztett egykori egyetemi oktatóknak, hallgatóknak. Mindazoknak, akik a zsidótörvények következtében, munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben pusztultak el, s mindazoknak, akiket katonai szolgálatteljesítésük során ért a halál.” Az egyetem egyébként az Építész Mester Egylet Mesteriskolát (ismert, bár nem akkreditált posztgraduális iskola építészeknek) kereste meg a pályázattal, a zsűri győztesként pedig Róth János, Szabó Levente, Bujdosó Ildikó, Fajcsák Dénes, Szigeti Nóra és Lukács Eszter csapatát hozta ki. A megemlékezéssel egybekötött avatás november 13-14-én lesz, a Pázmány-napok keretében. Az építészek és a kutatók közti kommunikációért felelős Kocsis Andrea a VS-nek elmondta: nyár óta kutatták az ELTE diákjai és oktatói az intézménybe járt, a II. világháborúban elhunyt diákokat, ennek során pedig különböző veszteség-adatbázisokat vetettek össze informatikai módszerek segítségével. Még pár napig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tekinthető meg az összes pályázat, míg korábban a Természettudományi Karon és a Bölcsészettudományi Karon voltak láthatóak. Kocsis elmondása szerint a kilenc beérkezett pályázat közt volt olyan, amely a természetet hívta volna segítségül (Csomózott fák), míg egy másik különálló épületet alakított volna ki a célra (Az emlékezés kertje – az ELTE BTK H épületét alakították volna át). „Az elmúlt hetven évben az egyetem nem foglalkozott saját felelősségével: hogy hányan haltak meg katonaként, vagy zsidóságuk miatt. A feledésükben van az intézménynek felelőssége” – jelentette ki Kocsis. Beszámolt továbbá arról: jelenleg egy felhívást is köröztetnek, melyben azok személyes beszámolóit várják, akiknek családját érte ilyen veszteség a II. világháború alatt (jelentkezni például a Kutatás az ELTE második világháborús halottai után Facebook-oldalnál lehet). A kutatás eredményei megjelennek majd a projekt művészeti vezetője, György Péter által szerkesztett kötetben is.