Matolcsy: Sikeres volt a magyar válságkezelés

Fotó: MTI/MTVA / Varga György / MTI/MTVA / Varga György

-

A jegybankelnök szerint megmaradt a politikai stabilitás, ami ugyancsak az alternatív válságkezelés eredménye.


Az eurózóna hagyományos eszközökre alapozó válságkezelése kudarcot vallott az újszerű megközelítésekre és célzott válaszokra épülő magyar modell tükrében, elsősorban az eurózóna, illetve az unió gazdaságpolitikai és politikai felfogása miatt – mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen.

Matolcsy György előadásában azt mondta: a 2010 óta tartó, forintra épülő magyar válságmenedzselés sikeres volt. Míg az EU tagállamok közül a Magyarországhoz hasonlóan mély és átfogó válsággal küzdő déli országok megszorító intézkedéseket hoztak, a magyar kormány pont az ellenkezőjét tette. Mindez a más utat választó tagállamokban gazdasági visszaesést és romló egyensúlyi mutatókat eredményezett, míg Magyarországon költségvetési fordulat állt be, a mérlegek egyensúlyi irányba mozdultak el és a gazdaság fenntartható pályára állt – mondta a jegybank elnöke.

A globalizáció, a pénzügyi rendszer szabályozásának leépítése és egy célzott ingatlanpiaci buborék felépülése miatt kirobbant krízis Európában nem a magországokat, hanem a gyengéket érintette erőteljesen. Szerinte különösen mélyről kellett elindulni úgy, hogy a globális jelenségek mellett számos egyéb probléma is jelentkezett: a 2002-2008 között kialakult, Magyarországot nagyon gyenge fiskális pozícióba taszító ikerdeficit, melynek következtében "minden mérlegünk távol állt az egészségestől".

Mindezt felmérve hét éve tudatos politikai döntés született a rövidtávon több áldozattal, mint haszonnal járó, ám közép- és hosszútávon megtérülő strukturális reformok végrehajtásáról – mondta Matolcsy. A jegybank jelentősen hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, de "nemcsak magunkra, hanem a bankrendszer egészére támaszkodva, szövetségben értük el sikereinket". Idén az MNB programjainak köszönhetően 600 milliárd forinttal, 2013 óta összesen 1600 milliárd forinttal csökkentek a magyar államadósság finanszírozási költségei.

Matolcsy szerint a világban sokan értékelik és számon tartják a valaha volt legnagyobb gazdasági világválság kezelésének sikeres magyar modelljét. A déli országok példája igazolja: a megszorítások elviszik a társadalmi békét és politikai válságot okoznak. Magyarországon ezzel szemben megmaradt a politikai stabilitás, mely ugyancsak az alternatív válságkezelés eredménye. Mindez kizárólag nemzeti fizetőeszközzel volt megvalósítható, az euróövezeti országok közül ugyanis "senki nem tud külön úton járni".

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke azt mondta, hogy Magyarország ugyan sikeresen végrehajtott egy stabilitási és egy növekedési fordulatot, de ezek megőrzéséhez nélkülözhetetlen a versenyképességi fordulat. A magyarországinál kedvezőbb mutatókkal rendelkező országok eladósodottsági szintje jóval alacsonyabb, így forrásaikat adósságtörlesztés helyett fejlesztésekre tudták fordítani. "Amikor mások futócipőre váltottak, nekünk fel kellett vennünk az ólmos bakancsot" – mondta Kovács, aki szerint bár a pálya hasonló, a történelmi hátrány tükröződik a szomszédos Ausztriával történő összehasonlításokban. Ma már nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi mutatókban kellene fejlődnie Magyarországnak. "Vagyunk annyira erősek, hogy ebbe az irányba mozduljunk el, ez lesz a 2020-as évek elejének egyik legfontosabb feladata" – mondta.

Az 55. közgazdász-vándorgyűlés központi témái között idén is meghatározó a versenyképesség és az innováció. A háromnapos tanácskozásra előzetesen közel 900-an regisztráltak, ezzel a résztvevői létszámmal a vándorgyűlés az elmúlt évek legnagyobb közgazdasági társasági konferenciája, az előadók számát tekintve pedig rekordokat dönt. A közgazdászok legrangosabb és legnagyobb éves összejövetelén két plenáris és 17 szekcióülésén vezető gazdaságpolitikusok, kormányzati szakemberek, banki vezetők, gyakorló vállalatvezetők, gazdaságkutatók, egyetemi oktatók tartanak előadásokat, 160-nál több előadó osztja meg gondolatait a hallgatósággal. A nyitónapon telt ház előtt beszélt az eszközárbuborékokról Thomas J. Sargent közgazdász professzor (New York-i Egyetem), a 2011. évi közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje.