Matolcsy kitessékeli a külföldieket az MNB-ből

Fotó: Fotó: Hirling Bálint / Fotó: Hirling Bálint

-

A jegybank a magyar bankokkal vetetne állampapírt.


Állampapír vásárlásra ösztönözné a magyarországi bankokat az MNB, hogy a külföldiek helyett belföldi szereplők finanszírozzák az ország működését. Bár a külső adósság alakulása miatt elvileg nem kéne aggódnia a jegybanknak, a Szabadság téren úgy látják, az infláció megfelelően alacsony, hogy ne arra, hanem a kormány gazdaságpolitikájának támogatása fókuszáljon az MNB. Az „önfinanszírozási koncepció” indoklása szerint: ha az államadósságot a belföldi szereplők finanszírozzák, ráadásul forintban, az nagyban csökkenti az ország sérülékenységét, és javítja a gazdaság külső megítélését is. A válság kitörése óta a befektetők nem csupán azt nézik, mekkora egy ország adóssága, hanem azt is, milyen annak összetétele. Két tényezőnek játszik kiemelt szerepet: az egyik, hogy kinek a tartozik valójában az ország, a másik, hogy milyen devizában. Ha az ország adósságának nagyobb része belföldiek kezében van, az jó, mert nagyobb biztonságot jelent. A belföldiek több információval rendelkeznek az ország helyzetéről, és jobban is bíznak a saját államukban, nehezebben mennek el, mint az a külföldi nagy befektető, akinek a helyi állampapírok csak egy kis részét jelentik a portfóliójukban, s bármikor, különösebb szívfájdalom nélkül kidobja azokat. A másik fontos szempont, hogy az államadósság devizában van, vagy forintban. Ha valakinek euróban tartozik az állam, az értelemszerűen nagyobb kockázatot jelent, hiszen az árfolyam mozgása kiszámíthatatlan. A forinttartozást viszont mindig visszafizeti az állam, hisz legrosszabb esetben beindítja a pénzjegynyomdát. Ha tehát az ország külföldieknek tartozik euróban, az nagyobb kockázatot és költséget jelent, mintha belföldieknek tartozna forintban. Ezért a monetáris tanács kedden úgy döntött, kiváltja a külföldi kézben lévő devizaadósságot (illetve azt a részét, amit nála tartanak kéthetes betétben), amit forintos állampapírokká alakítana át. Ezeket az állampapírokat a jegybank a bankokkal vetetné meg – legalábbis erősen ösztönözné őket a vásárlásra. 


Az MNB-nél most 5800 milliárd forintot parkoltatnak a bankok úgynevezett kéthetes kötvények formájában. Ez bitang sok pénz. Ezt szeretné most munkára fogni a jegybank. A kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, melyből csak a bankok vásárolhatnak. Mivel ezek a betétek nem fogadhatók el jegybanki fedezetként, így a bankoknak jobban megéri állampapírba fektetni. Az átállás június 16-án kezdődik, olyan ösztönzőkkel, hogy a bankok hosszú távú állampapírokat vásároljanak. A lépés következményeként valószínű, hogy néhány külföldi a távozás mellett dönt. Nekik jelenleg 800 milliárd forintnyi pénzük parkol kéthetes kötvényben – elképzelhető, hogy az egészet kiviszik az országból, de jó esetben állampapírt vesznek belőle. Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: ha kiviszik az országból, az egy év alatt 1-2 milliárd eurós devizatartalék-szint csökkentést eredményez, ám erre bőven van mozgástere a jegybanknak. A devizatartalék jelenleg 36 milliárd euró, ami akár 6-8 milliárddal is csökkenhetne anélkül, hogy veszélyeztetné a stabilitást. Az MNB összességében arra számít, hogy a bankok 600-1000 milliárd forintnyi új állampapírt vásárolnak, de már pár száz milliós vásárlásnak is „nagyon örülnének”. A jegybank úgy számol, hogy nemzetgazdasági szinten ez több 10 milliárd forintos megtakarítást jelenthet. A jegybank reményei szerint a bankok nem a hitelezés kárára finanszíroznák az államot, hanem az amúgy is a jegybanknál lévő eszközeiket csoportosítanák át. Ugyanakkor az intézkedéscsomag nem veszélyezteti az MNB növekedési hitelprogramját sem.

Samu János a Concorde Zrt elemzője a VS.hu érdeklődésére elmondta: az intézkedés nem fogja érdemben csökkenteni az ország sérülékenységét. Az ország adósságának mértéke ugyanis nem csökken, csak az összetétele változik. Az intézkedés hatására évente bankok – tulajdonképpen kényszerből – százmilliárd forintos nagyságrendben vásárolnak majd forintért állampapírt, ám mindez eltörpül az évente 20-22 milliárd euró értékben piacra kerülő – és külföldiek által megvásárolt – kötvények mellett. Samu János úgy látja, a jegybank valódi célja az lehet, hogy csökkentse a túlságosan magas devizatartalékot, miközben javul az ország pénzügyi stabilitása is. Mivel külföldi bankok nem vásárolhatnak a jegybanki betétből, nagy kérdés, ők mit kezdenek azzal a nagyjából 800 milliárd forintnyi befektetésükkel, melyet jelenleg a megszűnő jegybanki kötvényben tartanak. Ha nagy részük úgy dönt, hogy kiviszi a pénzét az országból, annak lehet hatása a forint-euró árfolyamra. Azonban az átállás három hónap alatt megy végbe, és nem valószínű hogy mindenki külföldön keres helyet a pénzének, az intézkedés hatására csak pár forinttal gyengülhet az árfolyam.