Matolcsy barátkozni kezd a bankokkal

Fotó: MTI/Kovács Tamás / MTI/Kovács Tamás

-

Milyen legyen a magyarországi bankrendszer? Erre vonatkozóan tett közzé egy vitaindítót az MNB két vezető munkatársa.


Már maga a tény, hogy egy nyilvános vitában rajzolnák meg, milyen az a bankrendszer, ami egyszerre támogatja a gazdasági növekedést, jó az ügyfeleknek és a pénzintézeteknek is - komoly változás a korábbi, a bankokat főgonoszként beállító kormánypárti, állami kommunikációhoz képest. Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitásért és hitelezésösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója és Vonnák Balázs, az MNB pénzügyi rendszert elemző csapatának vezetője által készített, a portfolio.hu-n  közzétett vitaindító 10 ismérvét vázolja fel a jól működő magyar bankrendszernek. Fő elvárásaik a rendszerrel szemben: legyen versenyző, átlátható és felelős, hatékony és tisztességes profitot termelő. Többek között ilyen kritériumokat fogalmaztak meg:

  • legyen versenyző a bankrendszer, a három legnagyobb szereplő súlya a piacon ne haladja meg az 50 százalékot. (Ezért nem lenne helyes, ha egy kivonuló nagybankot egy maradó nagybank vásárolna fel).
  • a bankok árban (kamatban és díjakban) versenyezzenek, ne pedig abban, hogy egyre kockázatosabb termékeket kínálnak és egyre kockázatosabb ügyfeleket hiteleznek. (A megfelelő árhoz példákat is hoznak: hosszú távon a jelenlegi 5 százalék feletti kamatfelár helyett a lakáscélú hiteleknél 3-4 százalékpont, a vállalati hiteleknél pedig a jelenlegi 2 százalék feletti helyett 1-2 százalékpont között lehet az egészséges szint.)
  • legyen tisztességes profitja a bankoknak, sem a túl alacsony, sem a túl magas haszon nem jó. A válság előtt túl magas volt, hisz az eszközarányos nyereség a 20 százalékot közelítette, most túl alacsony, mert alig jár nulla fölött. Az MNB szakemberei szerint az igazságos profit valahol 10-12 százalékos eszközarányos nyereség körül van, ez tudja leginkább szolgálni a magyar gazdaság növekedését. A profit felét viszont a tulajdonosok hagyják az országban, mert csak így növelhető a bankok ellenálló- és hitelező képessége.
  • csökkenjen 100 százalékra a hitel/betét arány, azaz a bankok csak a betétek erejéig adjanak hitelt, külső forrást ahhoz ne vonjanak be.
  • a lakossági és a vállalati hitelezésnek is évi 6-8 százalékkal kéne nőnie