Mától szabad borotválkozni

Fotó: Ephemeral Scraps Flickr CC-BY / Béla Fotós

November elején még lelkes az ember. A nem borotválkozásnak van egy férfias étosza. Mint a favágók. Vagy a kamionosok. Öt tengely, kockás ing, legjobb barátunk a fűrész vagy a vontató. Két hétbe is beletelik, hogy megutáljuk az egészet. Ekkor jön az utolsó nap, amikor végre előkerül a penge.


A Skyfall óta a borotvakés nem csak a nagyapákhoz kötődik. Ami elég jó a modern James Bondnak, az elég jó kell legyen bárkinek. Mármint bárkinek, aki nem siet reggel annyira, hogy még kávézni sincs ideje, mert álmosan azért veszélyes játék a kés.


A témába magát beleolvasó magyar persze nem holmi Bond-borotvát szerez be. Az 1856 óta a kés- és borotvaüzletben utazó Flaschner család valamelyik borotvakése viszont megfelelő lehet a Movember kivégzésére. Tizenpárezer forintért már lehet olyan kést kapni, amit mindenki örökölt a nagyapjától. Onnantól pedig hónapok kérdése összeszedni a tudást az élezésről, a kés tartásáról, szappanokról, mindenről, amit el is leshettünk volna.

Az acél örök

A világ legmenőbb borotváját 1958 és 1961 között gyártotta a Gillette. A rajongók által egyszerűen csak Fatboynak becézett nikkellel futtatott rozsdamentes acéból készült, el se lehet pusztítani. Egy jó állapotú, dobozzal is rendelkező készletért ma a gyűjtők játszva kifizetnek egy-kétszáz dollárt.  Pedig nem ritka holmi, nincs, ami tönkremenjen rajta, csak a gyűjtők türelmetlenek.


A Fatboyban és állítható pengés utódjaiban az a különleges, hogy egy  gyűrű segítségével szabályozható, mennyire legyen agresszív a borotva, mennyire harapjon a penge. A technológiához az is hozzájuthat, akinek nincs kétszáz dollárja borotvalegendákra. A magyar bolhapiacokon rendszeresen lehet 2-3 ezer forintért látni a Fatboy nem kevésbé jó, kecsesebb utódjait. Zsilettpengét pedig már bárhol lehet venni a nagy szépészeti láncok üzleteitől a sarki török kisboltig. A keresgélést az utóbbiban érdemes kezdeni, Törökország borotva-nagyhatalom.

Bajusz nélkül az űrben

Az űr - azon túl, hogy a legvégsőbb határ - mindent menőbbé tesz egy kicsit. Elég a golyóstoll és az űrtoll különbségére gondolni. Aki esetleg most elkezdte mondani az oroszokat meg a grafitceruzát, az álljon be a sarokba.  


A Gillette Techmatic úgy lett az egyik legkúlabb borotva, hogy pokolian rossz használni és nem képvisel gyűjtői értéket. Michael Collins, az Apollo 11 űrhajósa viszont egy Techmaticot használ az űrhajón készített egyik filmfelvételen. Ez pedig minden ellenérvet érvénytelenné tesz. Még jobb lenne, ha elmondhatnánk, hogy a Holdon is Gillettet használtak, de Collins a parancsnoki modulban keringett az égitest körül.


Az űrkutatás renoméján csak egy kicsit ront az, hogy tavaly Chris Hadfield már egy sima sokpengés - a borotvarajongók által redőnyösnek csúfolt - borotvával tartott bemutatót az űrbéli higiéniából. Még azt is elmondta, hogy a bajusz lenyírásához már porszívó is kéne.

A jövő is vasból van

A borotválkozás reneszánsza - amiért Magyarországon Orosz Péter kétezer hozzászólásos blogbejegyzése a felelős - izgalmas új termékeket is hozott. Számítógép vezérelte CNC-esztergával rendelkező geek nyeleket és borotvafejeket kezdtek tervezni Új-Zélandtól az Egyesült Királyságig.    

Merkur Futur


A legsúlyosabb és legvadabb eszközt viszont nem az amatőrök, hanem a századelőn alapított solingeni DOVO cég alkotta meg. A Merkur Futur úgy néz ki, mint ami egy dizájnerek uralta, brutális jövőből került közénk. Százhúsz gramm formatervezett acél, engedelmesen kattogő beállítógyűrű. Olyan tárgy, amit nem az unokákra hagy az ember, hanem a dédunokákra, mert elképzelhetetlen, hogy valami elpusztítsa.

Fotó: Michele M. F., DOVO Solingen, Ephemeral Scraps