Másmilyen rendszerben sem nyert volna a baloldal

Fotó: VS.hu/Kozma Zsuzsi

-

A vereséget boncolgatva úgy tűnik, a baloldalon egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Még az sem világos, mi volt a baj: a kommunikáció vagy a jövőkép nem volt elég vonzó. A Republikon Intézet konferenciája után az MTA workshopjára mentünk, ahol a nemzetiségi és a határon túli voksok voltak fókuszban. Az egyik előadó szerint szakmailag nem indokolt a különbségtétel a külföldön szavazóknál. A visegrádi országokban nem is szokás.


10-es skálán kettesre értékelte a baloldali pártok kampányát (egész pontosan az azzal elért eredményt) Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke. A Republikon konferenciáján a vitát vezető Baló György közbevágta, hogy az ötös skálán egyes, de Molnár ragaszkodott a ketteshez, egy tízes skálán. Egyesre mégsem értékelné a teljesítményt, amely részben a sajátja.

A Republikon Intézet választási eredményeket értékelő konferenciájára három politikust hívtak, de fideszes végül nem tudott jönni. Így Molnár Zsolt és Schiffer András, az LMP társelnöke beszélgetett. A Jobbikot a szervezők nem hívták.

Az öt százalékos parlamenti küszöböt megugró Schiffer saját kampányukat 10-ből 6-7-esre értékelte. Véleménye szerint az, hogy a véghajrában eldőlt a mérkőzés, az LMP-t nem segítette. Arról is beszélt, sokan próbálták a pártot esélytelennek beállítani, és „különböző körök összehangolt támadást indítottak az LMP ellen”. (Az MSZP-vel együtt indulókról beszélt, de nem nevesített senkit.) A választók apátiája sem tett jót nekik.


- Baló György, Schiffer András és Molnár Zsolt a Republikon Intézet konferenciáján

Nyerhetetlen választás

„Nem volt olyan választási rendszer, amelyben a baloldal nyerni tudott volna” – summázta röviden Molnár Zsolt. Bár nem így vágtak neki, az 50 százalékos részvételnél már látták a vereséget. Szerinte nem a kampányban dőlt el a kérdés, a bukást nem lehet kizárólag a szabályokra fogni. „Szembe kell nézni azzal, hogy ebben a helyzetben ennyi szavazónk volt. Ezt lehet sok mindenre fogni.” Például, hogy apátiában maradt a társadalom, nem volt kormányváltó hangulat. Azt is mondta, a bizonytalan szavazókhoz nem jutott el az üzenetük. „Dolgozom azon, hogy ez változzon” - válaszolta Molnár Zsolt arra a kérdésre, hogy a következő négy évben ez mitől lesz máshogy. Kész forgatókönyv vagy elképzelés még nincs, szakértők dolgoznak majd „a médiával kapcsolatos terven.”

„A baloldal jövőképe, programja vagy nem volt elég vonzó, vagy nem volt érthető. Vagy a kettő együtt” - mondta Molnár. Ha nem volt érthető, változtatni kell a kommunikáción. Szerinte az a nagyobbik baj, ha nem volt elég vonzó. „Ha nincs igény az Európába vezető jövőképre, a szociális igazságon alapuló társadalomra, és elég a mese, akkor attól félek, a társadalom rossz választ ad.” Szerinte hamarosan eldől, hogy az emberek nyitottak-e hosszútávon egy karizmatikus vezetőre és a tekintélyelvű eredetmítoszra. Molnár szerint a választáson a történelmi sérelmek, a baloldalra ragasztott legendák és a jobboldal értékei felülemelkedtek az egzisztenciális sérelmeken.


Schiffer és az „álbaloldal” baja

„Végre elérkeztünk a lényeghez” – reagált Schiffer András, aki szerint az a probléma, hogy baloldalnak nincs érzelmileg átélhető meséje, a mesék tagadására épít 25 éve. A Fidesz és a Jobbik eközben felépített egy olyan történetet, amellyel tud azonosulni a választó. Schiffer szerint az kevés, hogy „vissza kell térni Európába”, azzal nem lehet nyerni, hogy „mi nem vagyunk Orbán Viktor”. Régen lehetett – vetette közbe Molnár Zsolt.

Schiffer András álbaloldalinak tartja a szövetséget (a teremben a kifejezés miatt többen morognak, Molnár Zsolt is visszautasítja ezt), azt mondta, a médiasúly sohasem helyettesíti a tartalmat.

„Mindegy, mekkora a médiafelület, ha nincs hiteles mondanivaló, amit a választó értékel, veszíteni fogok” - mondta Schiffer András.

Az MSZP volt, van és lesz – válaszolta határozottan Molnár Zsolt a párt jövőjét firtató kérdésre.  2018-ban is a kormányváltó erők közé tartoznak majd, valószínűleg nem ebben a felállásban. „Hogy milyenben, nem kacsingatok, nem akarok senkit zavarba hozni.” Addig viszont hosszú és  rögös az út, komoly önkritika kell, máshogy kell csinálni, a társadalom üzenetét értékelni kell.

A konferencián nem került szóba, hogy a választási vereségért mennyiben tehető felelőssé Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltsége. Molnár Zsolt a konferencia után a VS-nek azt mondta, nem személyi kérdéseken múlt a választás. A társadalom nem akart kormányváltást, nem tudtak a kihívásokra helyes választ adni.


Az akadémián a nemzetiségi képviselet és a határon túli szavazók voltak a középpontban

A lakcímhez kötött választójog tekintetében Magyarország Európában a kisebbséghez tartozott, így a határon túliak szavazójogának biztosítása eurokonform változás – mondta Halász Iván, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Azt problémának látja, hogy erről az előző választás előtt nem volt vita. A visegrádi térségben félig-meddig egyedülálló választási rendszer jött létre: a magyar szabályozás ugyanis különbséget tesz a lakcímmel rendelkezők és nem rendelkezők (praktikusan a külföldön dolgozók és a kettős állampolgárok) között. Magyarországi lakcímmel csak személyesen lehet szavazni külföldön, a többiek levélben tehetik meg ugyanezt. Bár az Halász szerint jó, hogy a levelet személyesen is le lehet adni – a többség ezzel élt.

A visegrádi országokban viszont ilyen megkülönböztetés nincs, csak az számít, hogy valaki külföldön szavaz-e, vagy sem – mondta Halász Iván. Szakmai véleménye szerint ilyen különbségtétel itthon sem indokolt.  A választási rendszer bonyolult maradt, minél bonyolultabb valami, annál könnyebben meghibásodhat, annál jobban elhúzódhat az eredmény megállapítása, ami egy kiélezett helyzetben problémát okozhat.


-


Hol itt az egyenlőség?

A nagyobb probléma az egyenlőség kérdése: a határon túliaknak fél szavazatuk van, egy sikeres nemzetiségi voksolás esetén egy mandátumot negyed annyi szavazattal is meg lehet szerezni, mint egy listásat. (A nemzetiségek könnyített feltételekkel juthatnak mandátumhoz. Ez most nem sikerült, már a regisztrációkor sem voltak elegen.) Így majdnem nyolcszoros a különbség, szakmai kérdés, hogy ez nem túl nagy-e – mondta Halász Iván.

20 éves mulasztást pótolt az Országgyűlés, mikor lehetővé tette a nemzetiségek parlamenti képviseletét – a szószólók révén ez valamilyen módon megvalósul – erről már Horváth Attila, a Politikatudományi Intézet kutatója beszélt. A népszámlálási adatok alapján viszont a legtöbb nemzetiségnek esélye sincs arra, hogy mandátumot szerezzen.

(A VS.hu korábbi számítása szerint ténylegesen a romák és a németek tudtak volna képviselőt juttatni a parlamentbe, 11 nemzetiség csak szószólóban gondolkodhatott. A részvételtől függ, mennyi szavazat kell egy kisebbségi mandátumhoz, ez most több mint 21 ezer lett volna. A legaktívabb német nemzetiségieknek is a fele szavazat hiányzott a mandátumhoz. A romák regisztrációja menet közben is hullámzott – volt, hogy ezres nagyságrendben csökkent a szám egyik napról a másikra, amikor viszont kiderült, nincs elég regisztrált a mandátumhoz, sokan kiregisztráltak. A bent maradók zöme végül el sem ment választani.)


-


Puskaporos hordó – most nem robbant

Tartható-e az esélytelenség? – kezdte a lehetséges problémák sorolását Horváth Attila. Az esélyegyenlőséget sérti, hogy választani kell a nemzetiségi, illetve a pártlista között, mindkettőre nem lehet szavazni. Ráadásul ha valaki nemzetiségként regisztrálta magát, tényleges választási lehetősége nincs. A lista például zárt, az ember nem azt választ, akit akar. A nevekről és a sorrendről a nemzetiségi önkormányzat dönt, ami belső konfliktusokat generált több helyen.

A workshopon a legtöbben ehhez szóltak hozzá. Pap András, a Jogtudományi Intézet egyik osztályvezetője szerint az nem jelent jogi problémát, hogy nem került be egy nemzetiség sem, viszont akad számos más gond: az egyik, hogy a nemzetiségi listát választónak elveszik a választójogát, valamint, hogy csak az önkormányzatok állíthatnak listát. Kiélezett helyzetben az etnokorrupció is előkerülhet – ő nagy összeget tett volna arra, hogy a pártok álörmény, álgörög jelölteket állítanak, a listára bárki feliratkozhat. Ez puskaporos hordó. 199 képviselőt lehet megválasztani, ha egy nemzetiségi is be tud juttatni képviselőt, annyival csökken az elosztható mandátumok száma.

A Szerb Országos Önkormányzat korábbi elnöke, Lásztity Péró szerint elfogadhatatlan, hogy választani kell a nemzetiségi és az országos lista, vagyis a jog és jognélküliség között. Számára úgy tűnik, a politikai elit két képviselőt bír el, erről viszont nem tárgyaltak velük előtte.

Halász Iván szerint a jelenlegi megoldás nem működőképes, de jobb, hogy van, mintha nem lenne. A gondolatot tovább kell fejleszteni. Ő is problémásnak tartja, hogy a nemzetiséginek nincs valódi választási lehetősége, nem karikázhatja be, akit szeretne. Ráadásul a nemzetiségek nem foghatnak össze, pedig úgy talán átléphetnék a határt. De kérdéseket vet fel az is, mi van, ha a kevesebb szavazattal bekerült nemzetiségi politikuson múlik a kormánytöbbség vagy a kétharmad.


Határon túl a Jobbik látszik a másodiknak

A román sajtóban nem volt vezető téma a magyarországi választás, főleg a külföldi – elsősorban francia – hírügynökségektől vettek át anyagot – mondta Bárdi Nándor, a Kisebbségkutató Intézet egyik osztályvezetője. Ő skype-on tartotta meg előadását. Leginkább a Jobbik került be a médiába a Székely Szabadság napján tartott marosvásárhelyi megemlékezéssel és a 4 politikusa kitiltásával. Abban konszenzus van a román pártok között, hogy a Jobbiknak semmi keresnivalója Romániában.


workshop; MTA Kisebbségkutató Intézet

-


Az RMDSZ adatai szerint a romániai szavazók 80-90 százaléka a Fideszt támogatja, 3-4 százaléka a Jobbikot, míg egy román közvélemény-kutató adatai szerint a Fidesz támogatottsága 64 százalék, a Jobbiké 14, az itthon mérhetetlen JESZ-é (ex-MDF) 13, az összes többi párt támogatottsága két százalék – a kalapba értve az MSZP-t is.

Erdélyben 370 ezer honosított magyarból 135 ezren regisztrálták magukat a választásra, 110 ezren szavaztak is. A szavazatok 10 százaléka volt hibás: vagy a belső borítékot nem ragasztották le, vagy az anyja neve rubrikát tölötték ki rosszul.

A román sajtó alapvetően a nyugati, baloldali kritikákat vette át, a választási eredmények után nem Orbán Viktorral foglalkoznak, hanem Vona győzelméről beszélnek. Arról nem írnak, hogy a várakozásokkal szemben a Jobbikra kevesebben szavaztak határon túlról – mondta Bárdi Nádor. A tudományos munkatárs szerint kérdés, hogy a kettős állampolgárok közül mennyien érzik majd úgy, hogy a román parlamenti választáson már nem kell elmenniük szavazni. Ukrajnában sem foglalkoztak sokat a magyar kampánnyal, elsősorban a majdani események miatt – mondta Fedinec Csilla, a Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa. A Jobbik ott is negatív szereplő, a szláv nyelvű sajtóban a Jobbikot a második legerősebb pártként írják le.


Határon túl tényleg szinte „csak a Fidesz”

Csütörtöki cikkünkből kiderült, ha az aznap nyilvánosságra hozott adatokat nézzük, helyben nem is tévedtek: bár ordító a szakadék, valóban a Jobbik a második a levélben szavazóknál. A Fidesz-KDNP a 128 ezer érvényes szavazatból csak hatezret vesztett el. A Jobbik elvitte a maradék felét, csaknem 3 ezer szavazatot, a baloldalra kevesebb mint 1500 voks érkezett. A Bárdi Nándor említett kutatásban oly népszerű JESZ-t mindössze negyvenen támogatták.